Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Lelkiség

Zakeus, a bolond gyümölcsöt hozó fa és az élet értelme

Zakeus talalkozasa Jezussal 2 Custom
James Tissot festménye - Fotó: brooklynmuseum.org

”Jó kérdés. Még sohasem gondolkoztam erről igazán.”

Ezt a rövid választ pár éve egy negyvenéves rokonunk adta, amikor megkérdezték tőle: „Mondd, szerinted mi az élet értelme? Miért vagyunk itt a Földön?” Őszinte válasza megdöbbentett. Megdöbbentett, mert intelligens és jól képzett ember volt; biztos voltam abban, hogy élete során valamikor elgondolkodott már létezésének rejtélyén!

Sajnos egyesek nem gondolkodnak el ezen a kérdésen. Vagy megpróbálnak nem foglalkozni a kérdéssel. A legtöbb ember azonban valamilyen módon felteszi magának az élet nagy kérdéseit: Ki vagyok én? Miért vagyok itt? Miért létezem? Minden bizonnyal a Bölcsesség könyvének szerzője is elgondolkozott ezeken a kérdéseken. Nem tudjuk a nevét, de láthatóan jól képzett zsidó író volt, aki az egyiptomi Alexandriában vagy környékén élt, 50-180 évvel Jézus születése előtt. Komoly és nagy problémákkal foglalkozott, többek között arra buzdította a zsidó testvéreket, hogy szent életet éljenek, védelmezte az igazságos és mindenható Isten létezését, és elítélte a korabeli pogányok (és egyes zsidók) körében elterjedt materializmust, szkepticizmust és bálványimádást. Görög gondolkodást és retorikát tanult, gyakran használt hellenisztikus kifejezéseket és eszméket azért, hogy védelmezze a Teremtőben, a gondviselésben és az isteni ítéletben való hitét.

A Bölcsesség Könyvének október 30-i olvasmányában (Bölcs 11,22 – 12,2) a szerző Isten két látszólag egymástól eltérő tulajdonságát emeli ki: mindenhatóságát, vagyis mindenható természetét, és teremtménye iránti szeretetét. Egyrészt az Úr olyan hatalmas, hogy az egész teremtés csupán porszem vagy vízcsepp; másrészt az Úr mindent szeret, amit alkotott, és éppen ezért szerető akaratával fenntartja mindazt. A szerző azt írja, Isten egyben az ő Ura és „a lelkek szeretője”.

A szerző ezután egy olyan megállapítást tesz, amely többször is megjelenik a Bölcsesség Könyvében: az ember Istenben való hitetlensége nem annyira intellektuális gyengeség, mint inkább erkölcsi kudarc. Az ember olyan lény, akinek veleszületett igénye van arra, hogy valakit vagy valamit imádjon. Isten elutasítása hamis istenek elfogadását jelenti. Azok a materialisták is, akik azt mondják, hogy nincs Isten vagy nincsenek istenek, végül ilyen vagy olyan hamis bálványokat imádnak, beleértve a hatalmat, a tudományt, a pénzt vagy az élvezeteket. Sőt, akár önmagukat is.

A hatalmas univerzummal szemben hogyan viszonyul az ember saját létezéséhez? A Bölcsesség Könyvének szerzője azt mondja, hogy az élet misztériumára az alázat, a hálaadás és a helyes életvitel az egyetlen észszerű válasz. Hasonlóképpen a Zsoltáríró is kijelenti: „Dicsérjen téged, Uram, minden alkotásod, és híveid dicsőítsenek!” (Zsolt 145) Hasonló témákat érint a vámosok fejének, Zakeusnak a története Jézussal való találkozásáról, amely csak Lukács evangéliumában található.

Csakúgy, mint a gazdag ifjú, akiről egy fejezettel korábban olvashatunk (Lk.18,18-23), Zakeus is gazdag és hatalmas. Ám Zakeus vámszedőként vagyonosodott meg, amely foglalkozás a korrupcióról és az igazságtalanságról ismert. Nehezen mondhatta volna, hogy tökéletesen betartotta a törvényt, ellentétben a gazdag ifjúval. Mégis motoszkált valami Zakeusban, hiszen „szerette volna látni Jézust szemtől szemben”. Úgy tűnik, a tömeg puszta kíváncsiságból verődött össze, Zakeus azonban mélyen vágyott arra, hogy megértse és megismerje Jézust. És amikor Jézust kereste, ez a gazdag ember nem szégyellte, hogy a nyilvánosság előtt bolondot csináljon magából.

 „Nem törődött az útjába kerülő tömeggel – mondta Szent Ágoston egy prédikációjában –, ehelyett felmászott egy vadfügefára, egy „bolond gyümölcsöt hozó” fára.” Miután személyesen megismeri Jézust, a vámszedő megígéri, hogy nagylelkűen ad a szegényeknek vagyonából, és négyszeresen visszafizeti azt, akit megkárosított.

Mi az élet értelme? A kérdésre akkor találjuk meg a választ, ha elismerjük Teremtőnket, és keressük a kapcsolatot a Megváltóval. „Mondjon bárki, amit akar – véli Ágoston –, de a legjobb, ha felmászunk mi is a fügefára, hogy láthassuk Jézust.” Ezen igazán érdemes elgondolkodni.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Catholicworldreport.com

Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Friss

happy women in the park 2023 11 27 04 53 17 utc Medium

Életmód

„Az egyedülállóság összeegyeztethetetlen a boldogsággal. Az egyedülállóság terméketlen. Az egyedülállóság egy vakvágány a szentség felé vezető úton”- halljuk néha. Mindezekkel a hamis és kétségbeesett...

father and son walking in the meadow in the park 2023 11 27 05 30 21 utc Medium father and son walking in the meadow in the park 2023 11 27 05 30 21 utc Medium

Lelkiség

Az idei apák napján ünnepeltük meg azokat a férfiakat, akik megházasodtak, házasok is maradnak, akik védik, tisztelik, szolgálják a családjukat, és önmaguknál is jobban...

cikk cover 2024 07 22 2 Medium cikk cover 2024 07 22 2 Medium

Hangoló

Brad Wilcox: Házasodj meg! Miért kell az amerikaiaknak szembeszállniuk az elittel, erős családokat kovácsolniuk és megmenteniük a civilizációt? című könyvét a mainstream hírcsatornák kritizálják,...

Kapcsolódó...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 16. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 14. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

NőiTérErő podcast

Beszélgetések az élet minden területéről nőktől, nőknek. Ez a NőiTérErő podcast Till Judittal. Kriszti, ékszer disájner, szociális munkás, a Szerelmi Kalandtúra- párkapcsolat erősítő játékok...

Hangoló

Az online közvetítést nézők csak az Eucharisztia illúzióját kapják. A szentmise internetes közvetítése vagy a televízióban való sugárzása azért, hogy az emberek világszerte nézhessék,...