A német Szinódusi Út folyamat negyedik közgyűlése messzeható reformjavaslatok elfogadásával zárult szeptember 10-én.
A szeptember 8-10. között Frankfurt am Mainban megrendezett közgyűlés egyik legelső, elutasítást eredményező szavazásáról már beszámoltunk itt. A szeptember 8-án szavazásra bocsátott dokumentum, amely az egyház homoszexualitásról, biszexualitásról, nemi identitásról és maszturbációról szóló tanításának megváltoztatását szorgalmazta, a püspökök blokkoló kisebbségének „nem” szavazata miatt nem szerezte meg a szükséges kétharmados többséget.
A rendkívül csalódott többség viharos formában adott hangot nemtetszésének, a szexuális kisebbségekhez tartozók elhagyták a termet, mások zokogtak. Tragédiáról, árulásról beszéltek, és azt panaszolták fel, hogy némely püspökök titokban blokkoltak, azaz nem mondták meg nyíltan, mi is a véleményük. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a németországi tömeges egyházelhagyás csak radikális reformokkal állítható meg.
Ezt követően a közgyűlés a további dokumentumokat kivétel nélkül elfogadta, ami úgy tűnik, annak is következménye, hogy az elnökség „tanult” a korábbi kudarcból, és több változtatást is eszközölt. A hozzászólási időt két percre emelték, hogy a véleményeket árnyaltabban lehessen megfogalmazni. Minden szavazás előtt a Német Püspöki Konferencia elnöke, Georg Bätzing püspök elvonult a püspökökkel egy húszperces, zárt ajtók mögötti konzultációra. És talán ami a legfontosabb: a titkos szavazásról áttértek a kézfeltartással végzett szavazásra – ami, ha belegondolunk, a nyomásgyakorlás egyik módja.
Egy nappal később már mindössze csak nyolc püspök szavazott a homoszexualitás újraértékelésére felszólító dokumentum ellen. Ez “A homoszexualitás magiszteri újraértékelése” címet viselő szöveg a homoszexualitásról szóló tanítás megváltoztatását, a katolikus Katekizmus és a Katolikus Egyház Katekizmusa Kompendiumának átírását követeli az egyháztól, és a következő kijelentést tartalmazza: “Az azonos neműek közötti szexualitás – amely szexuális aktusokban is megvalósul – nem Istentől elválasztó bűn, és nem ítélhető meg eredendően rossznak“.
A szöveg arra a következtetésre jut, hogy homoszexuális irányultsága miatt senkitől sem szabad megtagadni a szentségeket, beleértve a felszentelés szentségét is. A dokumentum ellen szavazott Rainer Maria Woelki bíboros, valamint Gregor Maria Hanke, Matthias Heinrich, Stefan Oster, Dominikus Schwaderlapp, Rolf Steinhäuser, Rudolf Voderholzer és Florian Wörner püspökök. További nyolc püspök tartózkodott, míg a jelenlévő 56 püspök közül 40 – több mint 83% – támogatta a dokumentumot.
Szintén a homoszexualitás a témája egy másik jóváhagyott dokumentumnak, amelyik azzal foglalkozik, miként bánik a németországi Katolikus Egyház munkáltatóként azokkal az alkalmazottakkal, akik a katolikus tanítással ellentétes életmódot folytatnak. A szöveg egyik javaslata szerint a nyíltan homoszexuális kapcsolatban élés ne legyen kizáró ok arra, hogy valaki a Katolikus Egyháznál dolgozzon. Egy további anyag pedig a nem heteroszexuális papok helyzetének rendezését szorgalmazza.
Az egyik megszavazott dokumentum arra szólít fel, hogy a keresztelési anyakönyvekben a jövőben ne tüntessék fel a gyermek nemét, illetve a transzgender hívek érdekében könnyítsék meg a keresztnév megváltoztatását az anyakönyvben. A dokumentum el kívánja érni, hogy ha a transzgender hívek nem köthetnek szentségi házasságot, akkor legalább áldást kapjanak kapcsolatukra.
A nők egyházban játszott szerepéről szóló dokumentum is egyértelmű többségi támogatást (92%) kapott. A püspökök közül 10-en szavaztak ellene. A 32 oldalas dokumentum “minden hívő alapvető egyenlőségére” szólít fel, a női diakonátus bevezetése mellett érvel, és javasolja, hogy vigyék a Vatikán elé a nők felszentelésének fundamentális fontosságú kérdését.
Szombaton a résztvevők (93%os arányban, öt püspök elutasításával) megszavazták egy szinódusi tanács létrehozását, amely a németországi egyház állandó felügyeletét látja el. Ez a szöveg már a második olvasatban került a közgyűlés elé, elfogadása így hivatalos határozatnak tekinthető. Más dokumentumok hivatalos elfogadására a 2023 márciusára tervezett ötödik közgyűlésen kerülhet sor. Egy hivatalos elfogadás természetesen nem befolyásolja az egyetemes Katolikus Egyház tanítását és gyakorlatát, de javaslatként a pápa mérlegelése elé kerül.
Az 56 német püspök mellett a Szinódusi Út Közgyűlésének tagja a Német Katolikusok Központi Bizottságának 69 képviselője és a több más tag a papság, illetve a világi hívek részéről.
A Német Katolikusok Központi Bizottságának elnökasszonya, Irme Stetter-Karp így nyilatkozott: „Sokat végeztünk, és nem fogunk megállni itt.” Reinhard Marx bíboros, a Szinódusi Út egyik alapítója pedig kiemelte, hogy a pápa „szinodális egyházat” akart, a német egyház pedig igenis ezen az úton halad.
