chilei teológus, Claudia Leal Luna

Magas beosztásba került a Vatikán hivatalos álláspontját nyíltan kritizáló teológusnő

XIV. Leó pápa 2026. november 5-én kinevezte az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma altitkáraivá (a titkár közvetlen helyettesei, magas rangú tisztviselői) Avelino Chicoma Bundo Chico jezsuita atyát, aki eddig ugyanezen dikasztérium irodavezetője volt, valamint Claudia Leal Luna professzort, a II. János Pál Házasság- és Családtudományi Pápai Teológiai Intézet rendes egyetemi tanárát, a Hittani Dikasztérium tanácsadóját és a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagját.

A 2016-ban Ferenc pápa „Humanam progressionem” kezdetű apostoli levelével létrehozott Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma négy pápai tanácsot egyesít magában, és arra kapott meghívást, hogy elmélyítse az egyház társadalmi tanítását. Különösen illetékes – és kulcsfontosságú szerepet játszik az egyház erőfeszítéseinek összehangolásában – olyan területeken, mint az emberi méltóság, az emberi jogok, az egészségügy, a igazságosság, a béke, a munka, a gazdaság és a teremtett világ védelmének előmozdítása az evangélium fényében. Különös figyelmet szentel továbbá a migránsoknak, a betegeknek, a kirekesztetteknek és a rászorulóknak. A Dikasztérium elnöke egy prefektus, akinek munkáját egy titkár és legalább egy altitkár segíti, akik lehetnek világi hívek is. Az két újonnan kinevezett altitkár egyike jezsuita pap, a másik pedig világi nő.

Avelino Chicoma Bundo Chico , Vatikán kinevezés
Avelino Chicoma Bundo Chico. Fotó: Vatican News

Az új kinevezettek

Az Angolában született Chico atya 2002-ben lépett be a Jézus Társaságába, 2014-ben szentelték pappá és 2026. május 1-jén tette le örökfogadalmát. Mesterfokozattal rendelkezik szociáletikából, valamint doktori fokozata van a kortárs nemzetközi migráció és a fejlesztési együttműködés területén. Chico atya 2020 óta teljesít szolgálatot az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumában. Korábbi pozíciójába, Afrika regionális koordinátorává történt kinevezésekor méltatták a migránsok, a menekültek, valamint az egyenlőtlenség és az igazságtalanság miatt kirekesztett emberek érdekében végzett munkáját és hosszú távú elkötelezettségét az egyház igazságosságra, békére és az emberi méltóság védelmére irányuló küldetése és az átfogó emberi fejlődés előmozdítása mellett, Ferenc pápa elképzeléseinek megfelelően.

A chilei teológus, Claudia Leal Luna jogi diplomáját a Chilei Egyetemen, erkölcsteológiai doktori fokozatát a római Alfonsiana Akadémián szerezte. Kinevezésével Leó pápa egy olyan személyt helyezett magas rangú vatikáni tisztségbe, akinek szexuális erkölcsre vonatkozó, az azonos nemű párok megáldását támogató álláspontja és a vatikáni álláspontot érintő kritikája heves vitákat váltott ki. Leal Luna ugyanis nyíltan bírálta az egyház 2021-es állásfoglalását, amely elutasította a homoszexuális élettársi kapcsolatok megáldását – „Isten nem áldja meg a bűnt”.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

otthont banner 1107

Ismeretes, hogy a Hittani Kongregáció (ma Hittani Dikasztérium) 2021-ben egy hozzá intézett kételyre (dubium), miszerint „Van-e hatalma az Egyháznak arra, hogy áldást adjon az azonos nemű személyek élettársi kapcsolatára?”, hivatalos állásfoglalásában (responsum) egyértelműen azt válaszolta: „Nincs.” Leal Luna, aki akkor a Chilei Pápai Katolikus Egyetem Teológiai Karának volt oktatója, az állásfoglalást nyilvánosan kritizálta, annak antropológiáját „kissé taxidermikusnak” minősítette és kijelentette: „A keresztény hagyomány szexuális erkölcsi tanításának még van hová fejlődnie.” Azt kifogásolta továbbá, hogy a szöveg különbséget tesz a homoszexuális hajlamú személyek megáldása és a kapcsolataik megáldása között.

A teológusnő Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításáról írott 2022-es esszéjében csalódását fejezi ki amiatt, hogy az nem ment elég messzire, azt állítva, hogy a pápai buzdítás „semmi újat nem hozott a szexuális sokféleségnek az egyházi közösségen belüli helyzetét illetően”. Kiemelte, hogy az Amoris laetitia legitimálta azokat a több chilei egyházmegyében működő csoportokat, amelyek az eltérő szexuális identitású emberek lelkipásztori gondozását végzik. Tanulmányában rámutatott arra is, hogy a dokumentum lehetőséget teremtett a katolikus nők számára, hogy megvizsgálják „a kereszténység és a feminizmus összeegyeztethetőségét”, hivatkozva Ferenc pápa kijelentésére, miszerint ő „értékeli a feminizmust”. Leal Luna magát is feltétel nélkül feministának vallja. Egy 2021-es interjúban így fogalmazott: „Aki szociáletikát tanult, az nem utasíthatja el a feminizmus ügyét. Az a társadalom, ahol a nők ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, mint a férfiak, egy boldogabb világ.”

Leal Luna örömmel fogadta, hogy a politika középpontjába került a nemek közötti egyenlőség kérdése és „az LMBT+ csoportok jogai”. „A szexualitás a keresztény hagyományban” címmel tart kurzust, amely szerinte rámutat arra, hogy ez a hagyomány „sokkal kevésbé monolitikus, mint az emberek gondolják”.

Leal Luna elmondta, hogy az új tisztséget a Szentatya beléje vetett bizalmáért érzett hálával fogadta, és megjegyezte: „Minden határ, amelyet átléptem, megerősített abban, hogy az emberi fejlődésnek mindig van arca és neve, és hogy senki sem idegen az egyházban.”

Feladata ellátásához Szent XXIII. János pápa közbenjárását kérte azért, hogy tanítsa meg őt az ő szelídségével és bizalmával szolgálni abban az egyházban, amelyet „ő mindenki egyházává akart tenni.” („Az egyház mindenki egyháza, és az is akar lenni, de különösen a szegények egyháza.” – XXIII. János pápának a II. Vatikáni Zsinat megnyitása előtt egy hónappal mondott rádióbeszédéből. – szerk. megj.)

Fotók: Vatican News

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.