Vasárnapi ráhangoló: Hatalom, felelősség, szeretet – Dávid példája

Az 1Sámuel könyvéből vett olvasmány Saul és Dávid konfliktusán keresztül mutatja be a hatalom veszélyeit és felelősségét. Saul féltékeny Dávidra, aki viszont – noha megölhetné üldözőjét – nem él a lehetőséggel, mert tiszteli az Úr felkentjét. Ez a magatartás példa lehet arra, hogyan kell egy pozícióval járó hatalmat jóra és nem önkényre használni.

Heiter Robert Gottfried atya arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatalom kettős arcú: egyszerre ajándék és óriási felelősség. Az ember könnyen „másik arcát” mutathatja, ha korlátai eltűnőben vannak, és „csúcsragadozónak” érezheti magát. A példabeszéd rávilágít: megmutatkozunk abban, hogyan bánunk azokkal, akik tőlünk függnek.

A keresztény ember felelőssége, hogy munkatársként, segítőként tekintsen az alárendeltjeire, és a szeretet nyelvén szólaljon meg minden helyzetben. A hatalom valódi célja a szolgálat, amelyet nem csupán lefelé, hanem felfelé is egységben kell megélni, azaz senkinek a jogaival vagy emberi méltóságával nem élhetünk vissza.

Atya külön kiemelte a közhatalmat gyakorlókért való imádság fontosságát (polgármesterek, képviselők, jegyzők stb.), hogy emlékeztessük magunkat: aki hatalmat kap, annak a felelőssége és kötelessége szeretetben szolgálni a közösséget. Így a történet Dávidról és Saulról ma is arra hív bennünket, hogy a hatalomgyakorlásban a szeretetet és alázatot tartsuk szem előtt.

Az elmélkedést Heiter Róbert Gottfried szepetneki plébános atya mondta.

Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérjük, támogassa a Zarándok.ma szolgálatát.