A Notre-Dame rég várt újranyitásával lehetővé válik, hogy bárki, hívők és nem hívők egyaránt megtekinthessék ezt a gyönyörű katedrálist. A műemléket viszont egy teljesen újragondolt módon is meg lehet majd látogatni, ami lehetővé teszi, hogy minél többen megismerjék egyházunk hitét. Kövessük együtt az útmutatót!
„Megtiszteltetés számunkra, hogy ingyenes belépést biztosítva fogadhatjuk újra az emberek tömegeit, és megoszthatjuk velük a szeretet egyetemes üzenetének szépségét és kegyelmét, amelynek hirdetésére feladatot kaptunk”
– magyarázta Laurent Ulrich párizsi érsek, amikor bemutatta a Notre-Dame-ba látogatók és zarándokolók számára készült új látogatási tervet.
Amely nem válogat és nem tesz különbséget, e gótikus építményben minden látogató eljuthat az Istennel való találkozásra. A december 7-i és 8-i nyitással újra elkezdődhet a templomlátogatás, hogy minél többen megismerjék egyházunk hitét. Kövessük az útmutatót!
A nyugati homlokzat
Mielőtt belépnénk az épületbe, kicsit lassabban haladva, mindannyian szemügyre vehetjük a nyugati homlokzatot, amely valóban a Megtestesülés „kőkatekizmusa” egész Párizs számára. Ezután vár ránk az első újdonság: a főbejáraton, az Utolsó ítélet kapuján át lépünk be a műemlékbe. Mindannyian szembesülünk itt Isten félelmetes meghívásával: „Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok” (Mtörv 30,19).
A keresztelőkút
A bejutást követően keresztet vethetünk a keresztelőkútból vett vízzel, mely egyben a szenteltvíztartó is. Belemerülni a halál vizébe, hogy elnyerjük az örök életet – hitünk szerint a keresztség szentsége maga a mennyország kapuja.
Az északi mellékhajó
Balra a recepciót találhatjuk, ahol a különböző szóróanyagokban, füzetekben minden szükséges információ több nyelven is olvasható. A betekintés tehát északon kezdődik és délen ér véget, a sötétségből a világosság felé haladva. Az északi mellékhajót „Az ígéret sétányának” nevezték el, és minden kápolna egy-egy ószövetségi alakot és témát képvisel: Ábrahámot és a hitet, Dávidot és a zsoltárokat… Ahogy a déli oldalon, úgy itt is, közvetlenül a kereszthajó előtt a látogatóknak lehetőségük lesz belépni egy gyóntatószékbe a szentgyónást elvégezni, vagy akár csak egy kis beszélgetésre egy pappal.
A szentélykörüljáró (deambulatórium)
Az „Ígéret” után a „Kinyilatkoztatás teljessége” és a „Megtestesülés”: ez a szentélykörüljáró tematikája. Ideérve megtekinthetjük a kórust elkerítő, lezáró faragott frízt a 14. századból, mely Krisztus életét követi nyomon, az északi oldalon a születésétől kezdve a déli részen a Feltámadott megjelenéseinek ábrázolásáig. A tengelykápolnában a töviskorona ereklyetartója, egy világító oltárkép formájában, a szentségimádás egyik helye lesz. Urunk kínszenvedésének ábrázolása, a keresztény misztérium középpontja, melyet az Üdvözítő feltámadása követ, ott látható, ahol a látogatók dél felé, a fény felé fordulnak. A kereszthajó és rózsaablaka előtt két lehetőségünk van: vagy csendben imádkozunk a 18. századi kórusrészen, a Pietà lábainál és a tabernákulum előtt; vagy meglátogatjuk a kincstárat, ahol, a sekrestye egy részében szakrális aranyeszközöket és más régi liturgikus tárgyakat, öltözeteket tekinthetünk meg. Majd elhaladunk az emblematikus Szűz Mária-szobor mellett, amelyet az „Oszlopos Szűzanya szobrának” is neveznek, aki a kereszthajó délkeleti oldalán őrködik a székesegyház felett.
A déli mellékhajó
Ezután következik a déli mellékhajó, avagy a „Pünkösd útja”: hét kápolna, amelyek a Szentlélek ajándékaival, a húsvéti misztérium gyümölcseivel kapcsolatosak. A folyosón azokat a szenteket mutatják be, akik Párizs történelmét fémjelezték, és akik megtapasztalták a Szentháromság harmadik személyének ajándékait. Zárásként mindenki megcsodálhatja A vizitációt, Jean Jouvenet (1627-1709) és tanítványai festményét Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásáról, amely eredetileg a kórusban volt. Ez utal az egyházmegye világos állásfoglalására, még 2023-ból: „Akik idejönnek, valóban látogatók, nem turisták, akik megtisztelnek minket azzal, hogy eljönnek hozzánk a Notre-Dame-ba látogatóba, vagyis egy vizitációra. Ez vonatkozik a hívekre, akik szentmisére jönnek a székesegyház főoltárához, de mindenki másra is, akiket a műalkotások, a Mays (Májusok) néven ismert festménysorozat és más festmények, szobrok vonzanak ide. Ezeket úgy rendezték el, hogy intuitív módon megragadják az épület értelmét.” És hogy kik lesznek a huszonegyedik század Paul Claudeljei? Azt csak Isten tudja.
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia
Josefayerbrider
2024. december 3. at 18:32
INRI,
Történelem: A zsidók 2984 éve imádkoznak a Yerushalaym-i templomhegyen. A zsidóság különbséget tesz a templom és a zsinagóga között. Tudnunk kell, hogy zsidó templom csak eddig csak kettö volt, a jeruzsálemi templomhegyen, amiket mások leomboltak (ott a szentek szentjében -jelen volt a Jóteremtö- ez el volt függönyözve, a szentek szentje kis helység-e teljesen üres volt, illetve itt helyezték el a frigyládát, benne a Mózesnek adott Tízparancsolat két kőtáblájával, Áron botjával és egy tál mannával. Ide csak a főpapnak volt szabad belépnie) … Ezzel szemben számos zsinagóga (imaház) létezik a zsidóság által lakott területeken.
Az elsö templom építése Salamon király uralkodásának 4. évében, azaz Krisztus előtt 967-ben kezdődött és hét évig tartott, tehát Kr. e. 960-ban készült el. Kr. e. 587-ben II. Nabú-kudurri-uszur király lerombolta, összesen 373 évig állt fönn ezután a zsidókat a babiloni fogságba hurcolták. Az új templom építése i. e. 535-ben kezdődött meg, majd szünet után, Krisztus előtt i. e. 521-ben folytatódott. Az épület Krisztus előtt 516-ban készült el és Krisztus előtt 515-ben avatták fel. Esdrás könyve szerint az újjáépítésre Nagy Kürosz adott engedélyt és Nagy Dareiosz (Dáriusz) király is jóváhagyta. Krisztus után 70. augusztus 4-én a rómaiak, Yerushalaym-ot és a templomhegyen álló Második Templomot is lerombolták, amelyik összesen 516+70=586 évig állt fönn.
Hírek: Magyar Hirlap 2024. augusztus 13. kedd. 13:09 zsidók imádkoztak a Yerushalaym-i templomhegyen
Zsidók százai… a Templomhegyére vonultak kedd reggel, ahol … imádkoztak a jeruzsálemi Salamon Temploma és a Második Templom lerombolásáról megemlékező tisa beáv böjtnap után…
Elítélte, és veszélyes provokációnak nevezte a zsidók templomhegyi látogatását Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője.
A Jeruzsálem 1967-ben Jordániától elfoglalt óvárosában található Templom Hegyen állt a Biblia szerint Salamon Temploma, amelyet az Újbabiloni Birodalom pusztított el, majd ott építették fel a Második Templomot, amelyet a Római Birodalom rombolt le Krisztus után 70-ben, ami a zsidóság a világ népei közötti szétszórattatásának kezdetét jelentette. A Templomhegyen a Zsidók Templomának helyén ma álló épület-komplexum Mekka és Medina után a muzulmánok harmadik legszentebb helye, melynek ellenőrzése fölött kitört konfliktus már számos alkalommal véres összecsapásokhoz vezetett. A zsidók között még vitás, hogy elöször a harmadik templomot kell-e felípiteni: 1-hogy eljöjjön a messiás, 2-vagy a messiás épiti fel majd a harmadik Yerushalaym-i templomot eljövetelekor. A zsidó hit szerint messiás ekkor feltámasztja mind a zsidó halottakat ott fönn a templomhegyen, az összes feltámadott valaha élt zsidót vallásossá teszi, aki pedig ezt akadályozza azokat pedig legyözi. Ezután a boldog béke korszákában feltámaszt mindenkit mást is akik betartották a tizparancsoltból rájuk érvényes utolso hét parancsolatot, mivel szerintük az elsö három (illetve négy paranocsolat -ez egy számozási különbség a katolikus tizparancsolat és a zsidó között) csakis a zsidóságra vonatkozik.
Ezek az elsö négy parancsolatok:
1. „Én, az Örökkévaló, vagyok a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a szolgaság házából.”
2. A második parancsolat az egyistenhitről szól: „Ne legyenek neked más isteneid rajtam kívül! Ne készíts magadnak szobrot, semmiféle képet, ami az égben fent, a földön lent és a vízben, a föld alatt van! Ne borulj le előttük, és ne szolgáld őket, mert Én, az Örökkévaló, buzgó Isten vagyok. Megbüntetem az atyák vétkét fiaikon, harmad- és negyedíziglen, az Engem gyűlölőkön. Ám szeretetet gyakorlok ezred íziglen, akik Engem szeretnek és megőrzik parancsolataimat.”
3. “Ne használd fel hamisan az Örökkévaló Istened nevét, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki Nevét hamisan emeli fel”
4. „Emlékezz meg a szombat napjáról, hogy megszenteld! Hat napon át dolgozz, és végezd el minden munkádat, ám a hetedik nap szombat legyen az Örökkévaló Istened számára. Ne végezz semmiféle munkát, sem te, sem fiad-lányod, sem szolgád-szolgálód, sem állataid, sem az idegen, aki kapuidban lakik. Mert hat napon át készítette Isten az eget és a földet, a tengert és mindent, ami benne van, ám megpihent a hetedik napon. Ezért áldotta meg az áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját, és megszentelte azt.”
A szentmise eucharisztia ünnepét Jezus a tanítványaira bízta. A 12 anlafabéta zsidó hálaszra, akik vezetöje Péter volt, az elsö pápa…Az elsö többszáz (söt ezer) megkeresztelt Krisztuskövetö is egy-két kivétellel mind zsidó ember volt, akikre Jézus kiterejesztette a zsidók kiválasztottságát, vagyis az Istentisztelet és az ima érvényességét. A vasárnapi római katolikus templomi szentmisén tanusított részvételröl és Isten- imádásról igy tanított Erdödy Imre atya a sajovámosi plebános (a Római Katolikus Istentisztelet és munkaszünet ünnep-napja a Jézus feltámadásának napja, a vasárnap lett):
“Minden figyelmünket a szentmise szertartására, szavaira fordítjuk…
A bejáratnál megtalálja a szenteltvíztartót. A víz a tisztaság jelképe, lelki vonalon is. Benne van a szentelőimában: „Akit megérint ennek a víznek a cseppje, az legyen egészen tisztává, minden ártó hatalomtól mentessé”. Azután egy kis sót szórunk a vízbe, de előbb azt is megáldjuk: „Amibe vegyítik, az tisztuljon meg a gonosz lélek minden ártó hatalmától és megrontó befolyástól”. Tehát a szenteltvíz a tisztaságot jelenti és a védelmet a lelki rothadástól. Középső ujjunk hegyét belemártjuk, és szenteltvizes kezünkkel vetünk magunkra keresztet, közben sokan imádkozzák: „Hints meg engem izsóppal”. (Ez volt a zsidóknak a mi szenteltvízhintőnk, lásd Zsoltárok Könyve 51. Zsoltárt: “8 bekezdés…te az igaz szívben leled örömöd – taníts meg hát a bölcsesség titkára! 9Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb leszek.”). Ha mindezt tudatosan, hittel tesszük, benne van, hogy a világ zaját kint hagyom, tiszta lélekkel csak a Jóistennek akarom szentelni azt az időt, amit itt töltök.
Utána a hivö a helyére megy, és mielőtt beül a padjába, akkor hajt térdet a tabernákulum felé, tehát nem a szenteltvíztartó mellett. Az Úr Jézus (a Jóteremtö maga) az Oltáriszentségben, a Szent Ostyában templomunk lakója, Őt köszöntjük így. (A görögkatolikusok= 100%-os hit és apostoli egységben a pápával, mély meghajlással köszöntik öt.) Aki hála Istennek, még egészséges, jók térdének ízületei, illik, hogy egyik térdével érintse a templom szőnyegét.
A térdhajlás után bemegyünk a helyünkre, de az első pár percben ülve vagy térdelve imádjuk az Urat, Jézus Krisztust. Elmondjuk neki lélekben, milyen jó itt lenni, lelkileg felkészülünk arra, hogy minden figyelmünket összeszedtük, nem fogunk elkalandozni. Amikor megszólal a kis csengő, megjelenik ministránsaival a pap, felzúg az orgona, felállva fogadjuk a szentmiseáldozat kezdetét. Nagyon jól meg kell jegyezni, amit Szent X. Piusz pápa mondott: A misén ne egyéb más imákat imádkozzatok, hanem a szentmisét imádkozzátok! Tehát szentmise alatt nem rózsafüzérezünk, nem is imádkozunk különböző imákat magunkban, vagy az imakönyvből. A szentmise menetét kell követni, szívvel-lélekkel. Padszomszédaink is csak akkor fontosak, amikor a pap a szentáldozás előtt felszólítja a híveket: Köszöntsétek egymást a béke jelével! Ilyenkor barátságosan kezet fogunk egymással, jeléül annak, hogy csak az áldozhat, aki nem gyűlöletben, hanem szeretetben él. A kivonulás ugyanaz, mint a bejövet, szép lassan, nyugodtan távozzunk.”
Megjegyzés: Minden katolikus hívö aki szentáldozáshoz járul a szentmisén olyan hasonlót tesz, mint pl. anno Krisztus elött 960-ban a föpap a Yerushalaymi templomhegyi templomban. Mivel a Péteri (pápai) felhatalmazás alapján a pap a kenyeret és a bort Jézus testévé és vérévé szenteli fel, amit a hivö magához vesz (Isten valós jelenléte által és a szivébe fogadja az Isten kegyelmeit). Ez azonban nincs helyhez kötve. Egyformán megteheti ezt a pap a szentmisén az északi sark, déli sark és az egyenlítö és közöttük levö bármelyik földrész katolikus templomában. Még a Párizsi Notredamban= Mi Asszonyunk templomában is ahol 2000 éves kripták is vannak…
A “Mi Asszonyunk” méltán a világ leghiresebb, legnagyszerübb, legkedvesebb nöjére a zsidó hajadonra Mirjamra vonatkozik Jézus anyjára. Lásd Lukács evangeliuma 1 fejezetét: … 46 verstöl Mária így szólt: „Lelkem magasztalja az Urat, 47és szívem ujjong megváltó Istenemben, 48mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, 49mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. 50Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. 51Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, 52letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. 53Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. 54Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, 55amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.”
A Notre Dame-ot Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdete építeni 1163-ban gótikus stílusban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. A francia uralkodók a Notre Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely “sötét évszázada” lett a székesegyháznak. A forradalmárok Notre-Dame-székesegyházat mindenekelőtt átkeresztelték az „Ész Temploma” névre, az oltár helyére felállították a Szabadság oltárát, emellett pedig felkérték az operaház primadonnáját, hogy játssza el az Ész szerepét…Késöbb a francia forradalom alatt a Notredámot megrongáták: a katedrálist államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, bontogatták és épitöanygait tüzéptelepi építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. Az egyház befolyásának felszámolása azzal kezdődött, hogy a klerikusok kötelesek voltak felesküdni az államra, aki pedig erre nem volt hajlandó, azt „refraktáriusnak”, azaz „ellenszegülőnek” titulálták. Azzal, hogy egy pap megtagadta az államnak tett hűségesküt, az illegális egyházi szolgálatot, a deportálást, sőt, akár a halálbüntetést is vállalta. 1789-ben már eltörölték a katolikus egyház adószedési jogát, az állam a kezébe vette az anyakönyvezést, a következő évben pedig állami alkalmazottakká degradálták a klérus tagjait, ezzel kivonva őket Róma fennhatósága alól. A francia forradalom vezéregyéniségei új valláspótlékkal álltak elő: az értelem imádatával. Az új, ateista alapokon nyugvó, emberközpontú kultusznak elsősorban Voltaire és Rousseau felvilágosult eszméi adták a hátterét. Az új vallás nyíltan a katolicizmus helyét követelte magának, első „apostolai” több templomot is lefoglaltak…az ész vallásának szertartásaira…
Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk.