Új vatikáni rendelet tisztázza a miseszándékokra vonatkozó fegyelmet

A vatikáni Papi Dikasztérium 2025. április 13-án, virágvasárnapon kibocsátott egy Ferenc pápa által jóváhagyott rendeletet, amely frissíti a miseszándékokra és felajánlásokra vonatkozó normákat és világosabb szabályokat vezet be az átláthatóság, a korrektség és a hívek akaratának tiszteletben tartása érdekében.

Az élőkért vagy a halottakért történő misemondatás nagyon régi szokás, amely mély lelkipásztori és lelki indíttatásokon alapul. A hívek a felajánlásukkal saját áldozatukat hozzáadják az eucharisztikus áldozathoz, hozzájárulnak az Egyház szent szolgálatainak fenntartásához, és ily módon „szorosabban egyesülnek az önmagát felajánló Krisztussal, és bizonyos értelemben még mélyebben beilleszkednek a Vele való közösségbe”, egy olyan gyakorlat szerint, amelyet „az Egyház nemcsak jóváhagy, hanem támogat is”.

Az új jogszabály hangsúlyozza, hogy bár a hívek továbbra is felajánlhatják az adományokat a konkrét szándékok szerint celebrálandó misékért, ennek a szent hagyománynak mentesnek kell maradnia a kereskedelmi csere minden látszatától. Az ilyen felajánlások értéke a lelki részvétel kifejezésében és az Egyház küldetésének támogatásában rejlik.

A papok naponta csak egyetlen felajánlást tarthat meg egyetlen szándékért az elfogadott szándékok közül. Az a pap, aki naponta több misét celebrál, csak egy felajánlást kaphat.

Ugyanakkor bizonyos – az egyháztartomány püspökei által meghatározott – feltételek mellett a rendelet szövege felhatalmazza a papokat, hogy több szándékot – és így több felajánlást – fogadjanak el, és egyetlen kollektív szándékba egybefogva, „egyetlen misével” elégítsék ki őket. Erre akkor kerülhet sor, ha a papok száma túl kicsi a kért szándékok számához képest.

Ezt a gyakorlatot, azaz amikor több felajánlást egyesítenek, és egyetlen kollektív szándékra mondják a misét, csak szigorú feltételek mellett engedélyezi a dekrétum. Az adományozókat kifejezetten tájékoztatni kell, és szabad döntésük alapján kell beleegyezniük. A dektérum határozottan leszögezi, hogy „kifejezett beleegyezés” hiányában a felajánlók akaratát „soha nem lehet vélelmezni”. Ellenkezőleg, „ennek hiányában mindig azt vélelmezni kell, hogy azt nem adták meg”. A dekrétum korlátozza továbbá az ilyen kollektív ünneplések gyakoriságát is.

A szabályok azt is kifejezetten megtiltják, hogy a liturgiák során az ígért miséket egyszerű említésekkel helyettesítsék. A püspököket és papokat felszólítják, hogy minden egyes szándékot és felajánlást külön nyilvántartásokban rögzítsenek, és hogy „mindenki számára világos legyen a különbség a szentmise konkrét miseintenciós szándékának kérése és az egyszerű megemlékezés között az Igeliturgia vagy az eucharisztikus áldozat ünneplésének bizonyos pillanataiban”. Ha a szentmisén egyszerűen csak megemlítenek egy szándékot, azért akár egy csekély felajánlás elfogadása is súlyosan tilos, ami fegyelmi és/vagy büntetőintézkedések alkalmazásával jár.

A lelkipásztori gondoskodás továbbra is a dekrétum középpontjában áll. A pap az illetékes hatóság által meghatározott felajánlásokon kívül nem kérhet semmit a szentségek kiszolgáltatásáért, és mindig el kell kerülnie, hogy a legszegényebbek a szegénységük miatt meg legyenek fosztva a szentségek kiszolgáltatásától. A papokat arra bátorítják, hogy felajánlások nélkül is celebráljanak szentmiséket a szegényekért, és az egyházmegyés püspökök a többlet intenciókat átirányíthatják a missziós területekre vagy a rászoruló plébániákra.

A rendelet április 20-tól, húsvét vasárnapjától kezdve hatályos.

Forrás: Aleteia, Vatican News, Vatican News, Vatican News