Vatikánváros új mesterséges intelligencia rendelete – áttekintés
Január hónapban anélkül, hogy nagyobb nyilvánosságot kapott volna, hatályba lépett a Vatikánvárosi Állam első mesterséges intelligencia (MI) használatát szabályozó rendelete. A rendelet tiltja a mesterséges intelligencia diszkriminatív felhasználását, és külön bizottságot hoz létre az új technológia „kísérleti felhasználásának” felügyeletére a Vatikánban.
A „Mesterséges Intelligencia Irányelvei” című rendeletet a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága fogadta el, és január 1-jén lépett hatályba, azt követően, hogy Szenteste előtti napon, 2024. december 23-án megjelentették a Vatikáni Kormányzóság honlapján.
Az új szabályozás szigorúan tiltja az MI használatát a vatikáni állami intézményekben, ugyanakkor a tilalom nem terjed ki a Kúria teljességére.
A tiltott gyakorlatok között [4. cikk „A mesterséges intelligenciára vonatkozó tilalmak”] szerepel az olyan mesterséges intelligencia rendszerek használata, amelyek veszélyeztetik Vatikánváros biztonságát [4. cikk e) pont.], tilos továbbá olyan MI rendszer használata, amely kizárja a fogyatékkal élő személyeket a mesterséges intelligenciához és annak funkcióihoz és alkalmazásaihoz való hozzáférésből, valamint tilos a mesterséges intelligencia felhasználása olyan „antropológiai következtetések levonására, amelyek az egyénre nézve diszkriminatív hatással vannak” [4. cikk a) pont.]
A 13 oldalas rendelet tiltja az olyan MI-alkalmazásokat is, amelyek társadalmi egyenlőtlenségeket generálnak [4. cikk d) pont), sértik az emberi méltóságot, vagy ún. „szubliminális (tudatalatti) manipulációs technikákat” alkalmaznak, amelyek tudatosan rejtett, nem észlelt ingerek használatával fizikai vagy pszichológiai károsodást okozhatnak egy személynek vagy személyek egy csoportjának [4. cikk b) pont.].
Ezen felül tilos az MI minden olyan felhasználása, amely ellentétes a pápa küldetésével, a Katolikus Egyház integritásával vagy a Vatikán intézményi tevékenységeivel. [4. cikk f) pont.]
A fenti szabályoknak való megfelelőség ellenőrzésére a rendelet létrehozza az öt tagból álló „Mesterséges Intelligencia Bizottságot”, amelybe Vatikánváros jogi hivatala 2 főt, informatikai hivatala szintén 2 főt és biztonsági igazgatósága egy tisztviselőt delegál.
A bizottság feladata az MI-tevékenységek nyomon követése, a végrehajtási jogszabályok előkészítése, valamint kétévente jelentések készítése az MI hatásáról Vatikánvárosban és a Lateráni Szerződés hatálya alá tartozó területeken.
Emellett véleményt nyilvánít a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérletekre vonatkozó javaslatokról, hogy biztosítsa azok összhangját a jelen rendelet etikai elveivel.
A vatikáni iránymutatás merít az Európai Unió augusztusban hatályba lépett, mesterséges intelligenciáról szóló rendeletéből (Az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 rendelete), amely kockázatalapú megközelítést érvényesít a mesterséges intelligencia alkalmazásokkal kapcsolatban.
A rendelet, amellett, hogy védi a már meglévő vatikáni adatvédelmi és szerzői jogi törvényeket, megerősíti az átláthatóság, a befogadás és az etikai felelősségvállalás elveit is. Előírja, hogy az MI rendszereknek mindenekelőtt a Vatikán biztonságát, az adatvédelmet, a megkülönböztetés-mentességet, a gazdasági fenntarthatóságot és a teremtésvédelem érdekét kell előtérbe helyezniük.
A Vatikánban készült és mesterséges intelligencia által generált tartalmakat egyértelmű “IA” (intelligenza artificiale) (magyarul MI) jelzéssel kell ellátni és azonosítani [7. cikk 2§], ezzel biztosítva az átláthatóságot és így megkülönböztetve az emberi kreativitás gyümölcseit a gép által generált outputoktól. Ugyanakkor Vatikán fenntartja a szerzői jogot az utóbbi tartalmak felett is.
A rendelet kimondja, hogy „a mesterséges intelligencia használata nem korlátozhatja a Vatikán Állam kormányzata személyzetének megszervezéséért, működtetéséért és koordinációjáért felelős alanyok döntési jogkörét az adminisztráció által.” [11. cikk 3§]
A szabályozás felvázolja az általános elveket [II. fejezet], emellett konkrét iránymutatásokat is nyújt számos ágazat számára, úgymint egészségügy [II. fejezet 6. cikk], kulturális örökség [II. 8. cikk], igazságügyi [II. f. 12. cikk] és közigazgatási eljárások [II. f. 10. cikk].
A vatikáni bíróságokon a mesterséges intelligencia rendszereket csak kutatási célra lehet felhasználni, míg a rendelet előírja, hogy a jog értelmezésével járó tényleges bírói tevékenységet emberi bíráknak kell fenntartani. Az új szabályozás legfőbb hajtóereje Ferenc pápa személyes elkötelezettsége volt a mesterséges intelligencia etikus irányítása mellett. A rendelet tükrözi a pápa folyamatos felhívásait a mesterséges intelligencia etikus szabályozásának megalkotására, amint azt a Vatikán a „Római Felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért” dokumentumban megfogalmazta. A Felhívás a mesterséges intelligencia alkalmazásában az átláthatóság, elszámoltathatóság és társadalmi igazságosság mellett érvel. A 2020-ban született és ma is csatlakozásra nyitott Római Felhívásról „Algor-etika”: új etika a mesterséges intelligencia (MI) felelősségteljes és etikus megközelítésére” című írásunkban számoltunk be.
Ferenc pápa korábban felhívta a figyelmet egy nemzetközi szerződés szükségességére is a mesterséges intelligencia szabályozására, és sürgette a múlt év júniusában megtartott G7-csúcs résztvevőit, hogy tiltsák be a célpontokat emberi beavatkozás nélkül azonosítani és megölni képes, ún. „halálos autonóm fegyverek [LAWs]” használatát. (ld. A pápa a G7 csúcson: egyetlen gép sem dönthet arról, hogy elveszi-e egy emberi lény életét)
E tilalmak sürgetése ellenére is a most ismertetett irányelvek kijelentik, hogy „a tudomány és a technológia az emberi kreativitás terméke, amelyet Isten ajándékaként kell felfogni, és amely számtalan olyan rosszat orvosolt, amely sújtotta és korlátozta az embereket.”
A mesterséges intelligenciára vonatkozó további szabályozások és az irányelvek végrehajtási jogszabályai a 2025. év folyamán várhatók.
Fordította és bővítette: Dr. Süle Katalin
Forrás: Catholic News Agency
