emabreu ffe33c1cb1ea9c4ef9be3115f570b6f4 cathopic Medium

Tíz ország, ahol a hit a szörnyű üldöztetések ellenére is erősödik

Az International Christian Concern (ICC) elnevezésű nem kormányzati szervezet közzétette éves jelentését, amelyben tíz országot sorol fel, ahol a keresztények súlyos üldöztetéssel szembesülnek. De ezen országok némelyikében a kereszténység ennek ellenére is erősődőben van.

Íme egy jelentés azért, hogy „világítson a sötétségben”. Az ICC, ez az amerikai ökumenikus civil szervezet nemrég tette közzé éves listáját arról, kik a világ keresztényeinek „legrosszabb üldözői”. A 2023-as híradásokat számos országban drámai események jellemzik, amikor keresztényeket zaklatnak, börtönöznek be, rabolnak el, vagy gyilkolnak meg. A nem kormányzati szervezet tíz országot sorolt fel, amelyekben a keresztény hitet erősen elnyomják. A jelentés mégis hirdeti „a fényt a sötétségben”: az üldöztetések dacára a keresztény hit olyan országokban is erősödik, mint Kína, Irán vagy Nigéria.

1. Nigéria

Afrikában Nigériát érinti az egyik legsúlyosabb csapás, amit a keresztények naponta elszenvednek: az iszlám fundamentalizmus. Az olyan fegyveres bandák, mint a Boko Haram és más lázadók, keresztények százait rabolják el és mészárolják le, férfiakat, nőket és gyermekeket, különösen az ország északi részén. A szerzetesek és a papok naponta kockáztatják életüket, különösen ők az emberrablások és gyilkosságok célpontjai. 2023. szeptember 7-én egy kispapot élve elégettek, miután a fulani pásztorok megtámadták a plébániát, ahol élt, Kaduna államban. 17 év alatt, 2006-tól 2023-ig több mint ötven papot raboltak el és tizenhetet öltek meg – közölte a nigériai püspöki konferencia szeptemberben.

EN 01315780 3221 Medium
Papok viszik a fulani pásztorok által meggyilkolt papok koporsóját a keleti Benue állam Gwer kerületében, 2018.május 22-én. – Fotó: East News

2. Észak-Kórea

Kim Dzsongun diktatúrájában a keresztény vallás gyakorlása tilos. A keresztényeknek, akiknek a száma a jelentés szerint a 25,8 millió lakosból 200.000-400.000 között van, el kell rejtőzniük, hogy megélhessék hitüket. 2022-ben, a rezsim az «antireakciós» törvényt egy olyan módosítással egészítette ki, amely kriminalizálja, azaz bűnügyként bünteti a keresztény vallásgyakorlást és a vallásos tárgyak birtoklását. 2023 májusában egy házaspárt és kétéves gyermeküket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, miután otthonukban bibliát találtak. Az ICC azt is megemlíti, hogy a keresztényeket rendszeresen bebörtönzik, fogolytáborokban kínozzák, sőt kivégzik őket.

3. India

Indiában a keresztény közösség körülbelül 26 millió embert jelent, ami az indiai lakosság 2,5%-a. A muszlimokhoz hasonlóan a keresztények is a jelenlegi hatalmon lévő hindu nacionalisták üldözésének célpontjai. Az elmúlt években a keresztényellenes lázadások és az erőszakos cselekmények megszaporodtak. 2023-ban az India észak-keleti részén fekvő Manipur állam keresztény közösségét különösen is érintették a hindu nacionalisták támadásai, amelyek több tucat keresztény halálát okozták. A fizikai erőszakon túl a keresztényeket erőszakos megtérésre is kényszeríthetik, de elszenvedhetnek hamis istenkáromlási vádakat is, amit szigorúan büntetnek Indiában.

4. Irán

Az iráni iszlám köztársaság tekintélyelvű rezsimje nem a keresztény közösségek iránti jóindulatáról ismert. Ebben a túlnyomórészt síiták lakta országban 500.000 és 800.000 közé tehető a keresztények száma, ami a lakosság 1%-a. Közülük sok keresztény támogatta a Hassan Rohani rezsimje elleni mozgalmat a fiatal Mahsa Amini 2022-es halála után.

Elméletileg a keresztény hit gyakorlása nem tilos.  Ez azonban látszatszabadság, amint azt az  Aleteia-nak adott 2019-es interjújában Mgr Pascal Gollnisch, a keleti keresztényeket segítő francia egyesület, az Oeuvre d’Orient igazgatója is kifejtette. Iránban büntetőjogi szankcióval szembesül az a muzulmán, aki keresztény hitre akar áttérni. Tiltott a vegyes házasság is. A jelentés ugyanakkor kifejti, hogy az iráni egyház erősen növekszik.

5. Kína

MESSE CHINE GODONG CN278233A Medium
Imaidő a pekingi Szent József templomban. – Fotó: Godong I Pascal Deloche

Kínában az ateista kommunista rezsim ellenséges a keresztény hittel szemben. Mégis 70-100 millió keresztény van, akik többé-kevésbé rejtőzködve, titokban élik meg hitüket. Sőt, az ICC jelentése még arra is rámutat, hogy a kereszténység «gyorsan fejlődik». A megtértek hite és bátorsága csodálatra késztet. A templomok kamerákkal történő megfigyelése, letartóztatások, bebörtönzés, cenzúra… A népi diktatúra ellenőrzi és elnyomja azokat, akik nyíltan beszélnek keresztény hitükről, még akkor is, ha az elmúlt években fokozatosan kialakult a párbeszéd az egyház és a rezsim között.

6. Pakisztán

Pakisztán azon államok egyike, ahol a legdrámaibb a keresztények helyzete. Az iszlám fundamentalizmus mélyen gyökerezik az intézményekben és a társadalomban, a keresztények pedig életüket kockáztatják Krisztus követéséért. A blaszfémia elleni törvény, amelyet a keresztény közösség elnyomásának eszközeként használnak, a hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egyszerű, gyakran hazug állítások alapján letartóztassák, halálra ítéljék és kivégezzék a hívőket. Emellett gyakran a lázadók tömegei által elkövetett erőszak és pusztítás célpontjai, mint Fajszalábádban (az ország keleti részén) és Dzsaranvalában 2023. augusztus 16-án.

7. Eritrea

Az ICC jelentése szerint Afrika legelnyomóbb államának díját Eritrea nyeri el, ahol a keresztények a «világon a legüldözöttebbek közé tartoznak». Jegyezzük meg, hogy a népesség többségét, 63%-át a keresztények alkotják, míg 37%-át a muszlimok.  Az állam, noha alkotmánya elismeri a vallásszabadságot, több éve erőszakos irányvonalat vett. A keresztényeket gyakran letartóztatják a hatóságok által szervezett razziák során, akik bizonyos, az állam által el nem ismert egyházakat fenyegetésnek tekintenek. 2023 áprilisában mintegy száz keresztény diákot, akik imádkozni gyűltek össze, és videót forgattak a közösségi médiáról, letartóztattak és bebörtönöztek egy, az embertelen fogvatartási körülményeiről híres fogházban.

8. Algéria

A vallásszabadság elnyomásáról Algériában nem sokat beszélnek a médiában, és a közvéleménytől is kevés figyelmet kap. Ám létezik, amire az ICC is határozottan rámutat azzal, hogy felveszi listájára. A keresztények száma 20.000 és 200.000 között van, közülük mindössze csak 5.000 a katolikus.

Az algériai állam istenkáromlás-elleni törvénnyel rendelkezik, amely lehetővé teszi egy hittérítéssel vádolt nem muszlim ember letartóztatását és felelősségre vonását. 2019-ben a hatóságok úgy döntöttek, hogy a Covid-járvány miatt bezárják az imahelyeket. De 2021-ben, amikor a mecsetek újra megnyílhattak, az állam megtagadta, hogy ugyanezt tegyék a templomokkal, különösen az algériai protestáns egyházakhoz kötődő templomokkal.  A legtöbbjük még ma is be van zárva.

9. Indonézia

Indonéziában a keresztények a lakosság közel 10%-át teszik ki egy muszlim többségű államban. Nagyon nagy a feszültség az utóbbi és a megfélemlítéstől, erőszaktól szenvedő keresztény közösségek között. Vannak blaszfémia-elleni törvények is, továbbá a hatóságok rendszeresen korlátozzák az eljutást a keresztény istentiszteleti helyekre. 2022 karácsonyán az indonéz kormány sok kereszténynek megtiltotta, hogy az istentiszteleti helyeken kívül vegyen részt szentmisén, noha ezek száma túl alacsony ahhoz, hogy minden hívőt befogadjanak.

10. Azerbajdzsán

Design sans titre 80 Medium
Hegyi-Karabah lakosai menekülnek az Azerbajdzsán által megszállt enklávéból, az utakon dugók alakulnak ki 2023.szeptember 26-án. – Fotó: Alain Jocard / AFP

2023 szeptemberének végéig mintegy 120.000 örmény keresztény élt az önmagát köztársaságnak kikiáltó Hegyi-Karabahban, amelyet a nemzetközi jog az azerbajdzsáni terület részeként ismert el, lakosai pedig a szovjet korszak vége óta követelik saját állam alapításának jogát. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti 2020-as véres háború után folyamatosan szorult a hurok a hegyi-karabahi örmények nyaka körül. 2023. szeptember 19-én, miközben a lakosság 2022 végétől embert próbáló blokádnak volt kitéve, Azerbajdzsán végre megindította az utolsó offenzívát, amely az enklávé teljes lakosságát arra késztette, hogy elhagyja szülőföldjét: egy hét alatt közel 120.000 ember hagyta el Hegyi-Karahabot, hogy Örményországban találjon menedéket. Aliev elnökre, aki már a 2020-as háború végén megígérte, hogy „levadássza az örményeket, mint a kutyákat”, ujjal mutogat a nemzetközi közösség egy része, amiért megszervezte a hegyi-karabahi örmények etnikai tisztogatását és a keresztény örökség elpusztítását ebben a régióban.

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: fr.aleteia.org

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.