Szent Mátyás apostol – Szentek élete
Szent Mátyás apostol
+ Kr. u. 60 után
A jeruzsálemi kicsiny közösség Jézus feltámadása után, még pünkösd előtt Júdás helyett egy másik apostolt akart választani, s ezt egyfajta istenítélettel, sorsvetéssel tette.
Lukács ránk hagyományozta Péter beszédét, amelyben így érvelt: „Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról”. Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek: Barszabbászt és Mátyást. A sors Mátyásra esett, és őt sorolták az apostolok közé.
Mátyás további sorsa ismeretlen előttünk. Az apokrif András és Mátyás cselekedetei állítása szerint a missziós területek elosztása alkalmával „az emberevők országa” jutott neki. Ott Mátyást megvakították s börtönbe vetették, végül lefejezték.
Ereklyéit Ilona császárné a 4. században Trierbe vitette. Ma is ott tisztelik a Szent Mátyás apátság bazilikájában.
Az apostolok sorában hosszú, fehér szakállal ábrázolták, vértanúságának eszközével, bárddal, lábánál kövekkel. Az apostolok között csak a mennybemenetel utáni képeken szerepel: pünkösdkor, a Mária elszenderedése- és mennybevitele- képeken. A tizenkettő ábrázolásain olykor Szent Pál áll a helyén.
A néphagyományban ő a jégtörő Mátyás, napjához országszerte időjárási megfigyelések társulnak.
