gyulafehervari szekesegyhaz Egyedi

Szellemi őrváltás Gyulafehérváron

Gyulafehérvár szellemi őrhely, ezt Márton Áron óta tudjuk. Most őrségváltás zajlik, s aki átadja a szolgálatot, az Jakubinyi György érsek.

Amikor Márton Áron 1971-ben Rómába ment, hogy részt vegyen a püspöki szinóduson, az akkor enyhültebb légkörben fiatal papokat tudott magával vinni, hogy ők nagynevű római egyetemeken elmélyüljenek a tudományokban. Ekkor ment Rómába az 1969-ben pappá szentelt Jakubinyi György is. Amikor Mailáth Gusztáv Károly püspök 1931-ben Rómába ment, magával vitte titkárát, Márton Áront, és bemutatta őt XI. Pius pápának. Negyven év múlva, 1971-ben pedig Márton Áron mutatta be a fiatal papokat, így Jakubinyi Györgyöt is VI. Pál pápának. A pápa ezt mondta ekkor nekik:

“Tanuljatok püspökötöktől, mert szent!”

Jakubinyi György a Pápai Biblikus Intézetben végezte tanulmányait. Rendkívüli szellemi képességekkel tette ezt: három év alatt eljutott a licenciátusi fokozatig, ami abban az intézetben ez a legtöbb hallgató esetében ennél hosszabb időt szokott igénybe venni – pedig ott a legjobb képességű papok szoktak továbbtanulni. Jakubinyi György ezalatt a három év alatt a Pápai Gergely Egyetemen (szintén nagy hírű intézmény!) dogmatikából is megszerezte a licenciátust. Különböző nyelveket tanult ezalatt; a kötelező bibliai nyelveken, a latinon, ógörögön és héberen kívül másokat is. Soha nem beszélt erről, de megpróbáljuk összeszámolni.

1974-ben, amikorra megvolt a két római licenciátusa, és a doktori dolgozat elkészítése volt még hátra, akkor Márton Áron kérte, hogy jöjjön haza, mert Gyulafehérváron szentírástudomány-tanárra van szükség, a doktorátus majd meglesz valahogy. Jakubinyi György 1974-től volt Gyulafehérváron, a hat éves tanulmányi idővel működő hittudományi főiskolán a szentírástudomány tanára, ami az ó-és újszövetségi bevezetést, ó-és újszövetségi exegézist (magyarázatot, értelmezést), valamint a biblikus teológiát jelentette, azon kívül a bibliai görög és héber nyelveket. Ezeket így együtt más helyeken 2-3 tanár tanítja, és eközben volt, hogy a dogmatika tantárgyat is ő vitte. A doktorátust Budapesten szerezte meg Gál Ferencnél úgy, hogy a nehéz romániai viszonyok között ahogy tudott, átjárt Magyarországra, a doktori-védésig összesen néhány alkalommal.

Jakubinyi Gyorgy ersek Kicsi
Ez a fénykép 1990 nyarán készült, amikor Jakubinyi György még tanár és már püspök volt.

1980-tól, Márton Áron temetése napjától 15 évig rendszeres kapcsolatban voltam a gyulafehérvári teológiával, papnövendékekkel és tanárokkal egyaránt. Többször mondták papnövendékek hogy GYURI ATYA (így hívták, közvetlen kapcsolata volt a papnövendékekkel) tizenvalahány nyelvet ismer. A pontos számot senki nem tudta, mert Gyuri atya soha nem válaszolt az ezt firtató kérdésekre. Itt most megpróbálom összeszámolni azokat a lehetséges nyelveket, melyeket romániai magyarként megtanulhatott – már a szülővárosától, a többnyelvű, többvallású Máramarosszigettől kezdve. Anyanyelve magyar, az állam nyelve román, Máramarosszigeten ismert nyelv az ukrán és a jiddis, a középiskolában oroszul, németül tanult, és talán még valami nyugati nyelven. Az biztos, hogy az angol, a német, a francia és az olasz nyelveket ismeri – mint hírlik, angolul tanult meg a legnehezebben. Rómában a különféle és már felsorolt nyugati nyelvek mellett a spanyol is összejöhetett. A Pápa Biblikus Intézetben az általa már jól ismert, Gyulafehérváron alaposan megtanult latin, ógörög és héber nyelveket tovább tökéletesítette, de nem csak ezeket tanulta, a régi fehérvári papnövendékek emlegették az óegyiptomi, ószír, vagy asszír nyelveket, de arámul biztos, hogy megtanult. A bibliai héber Jézus életében már holt nyelv volt, Jézusnak arám volt az anyanyelve, ez is bibliai nyelv, a Bibliában vannak arám szövegek. És az arám még – MÉG! – élő nyelv. A héber és az arám ismeretében nem lehetetlen, hogy valamennyire az arabbal is megismerkedett, mert Rómában sok ország növendékei tanultak. Amikor Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök lett, II. János Pál pápa az erdélyi örmény-katolikusok apostoli kormányzójává is kinevezte. Biztos vagyok benne, hogy ezután megtanulta az örmény nyelvet is. Mivel itt feltételezések is vannak, hogy melyik nyelvet ismerheti, ezért az ismert nyelvek végső száma bizonytalan, úgy 15-20 között lehet, nyilván az egyes nyelveket különböző szinteken ismeri.

Miért számoltam össze az általa ismert nyelveket? Erdélyben – melyet, és melynek egyházát itt Magyarországon sznobjaink ajakbiggyesztéssel intéznek el, hogy az “hagyományos”, nem “modern” – több nyelv és mégtöbb vallás járja. Igen, Erdély és az egyháza hagyományos, ott hagyomány a szóértés, a más kultúrák ismerete. Ott nem zárt, “polgárinak” mondott “elit” körben zajlik a szóértés. Jakubinyi György nyelv-és kultúraismerete sokszorosa annak, ami Erdélyben és a Partiumban (a magyarországit meghaladóan!) szokásos.

Jakubinyi György ezalatt (Erdélyből, a romániai viszonyok közül!) a bibliatudomány nemzetközi hírű tudósa lett! Tudja, hogy a forrás ott található.

Jakubinyi György segédpüspökként még tanított, majd Bálint Lajos érsek betegsége után, 1994-ben II. János Pál pápa gyulafehérvári érsekké, az erdélyi katolikusok érsekévé nevezte ki. Ekkor az erdélyi katolikusok első lelkipásztorává lett, egy nagyon gyors változásoknak kitett korban. Tanártársa, Tamás József személyében segédpüspököt is kapott, ketten viselték a roppant nagy felelősséget.

Jakubinyi Györgyöt Márton Áron vitte magával Rómába, hogy magasabb tanulmányokat folytasson. Márton Áron utóda a püspöki székben Jakab Antal lett, aki egyházjogot tanított Jakubinyi Györgynek Gyulafehérváron. Jakab Antal segédpüspöke, majd Erdély első érseke Bálint Lajos volt, aki a hagyományos erdélyi lelkipásztori munkát élővé tette a romániai magyar szórványvidéken is. Az ő utóda lett Jakubinyi György, aki máramarosszigeti városi polgárként megértette a falusi emberek érzéseit, gondolkodását, és ők is megértették, megértik Jakubinyi Györgyöt. A szülőváros, és felnövelő város, Máramarossziget pedig maga is szórványvidék. Jakubinyi György nem csak nagyon sok nyelvet ismer, hanem ismeri a nyelvezeteket is, nála kizárt az, hogy beszélgetés közben egymás mellett elbeszélnének a felek.

Adja a Jóisten, hogy Gyuri atya papként, tudósként, Istentől kapott egyszerűségével még sokáig köztünk legyen!

Virt László

Kapcsolódó tartalom

  • Rossz időben is kell vasárnaponként misére mennünk?

    Az összes egyházi szabály közül valószínűleg a leghamarabb a vasárnapi misére járási kötelezettség jut az eszünkbe. A vasárnapokon és a parancsolt ünnepeken a miselátogatás elmulasztása súlyos, halálos bűnnek számít. Ennek a parancsnak a célja nem a büntetés, hanem az, hogy biztosítsa a hívők számára az imádságos lelkület és erkölcsi erőfeszítés elengedhetetlen minimumát. Vannak azonban olyan…

  • Olcsó egyház ingyen van?

    Publicisztika a valóság egy szeletéről. Mi az, hogy? Nincs is tétje. Nem is veszem szívre. Hiszen ingyen van. Beleszülettem. Semmit nem kellett tennem érte. Csak úgy  készen kaptam. Egyenesen az ölembe hullt. Sőt, kijár nekem. Alanyi jogon. Hiszen értem alapították: Jézus, vagy kicsoda… Legföljebb kikövetelem, kierőszakolom, kiharcolom, hogy legalább papíron odatartozhassak. Mert hát csak kell…

  • Digitális eutanázia: már holnap?

    Lehetetlen, hogy valaki ne tudna még arról, hogy az összes közösségi hálózat cenzúrázta Donald Trump különböző oldalait alig pár nappal a Fehér Házból való távozása előtt. Cenzúrázni egy még hivatalban levő elnököt – ez az első eset a történelemben. Egy húzással, egyik napról a másikra, kitöröltek a médiából több tízezer más, úgynevezett „összeesküvő” oldalt is….

  • Szerénytelenség a szakmában

    A minap szokásos autózásom közepette, egy rádióadásra lettem figyelmes. Arról szólt a DLF délutáni műsora, hogy miért is kapta meg az etióp miniszterelnök, Abij Ahmed Ali az idei Nobel-békedíjat? A stúdió beszélgetés vendége egy német „Nobel-díj szakértő”, politológus, aki rögtön az elején kifejezte teljes nemtetszését a díj idei odaítélése kapcsán. A műsorvezető is adta alá…

  • Korunk alapproblémája – az istentelenség

    Christoph Gaspari, a Vision 2000 című osztrák folyóirat kiadója és szerkesztője, a periodika mottójának megfelelően keresztény életvitelre bátorítja az olvasókat és orientációt kínál a keresztényeknek a Kath.net-en is átvett alábbi cikkében. Napjaink erényei a félelemtől való mentesség, a biztos remény és az elkötelezettség Ahhoz a generációhoz tartozom, amely tanúja volt a második világháború pusztítása utáni…

  • A száz hektár erdő margóján

    Védd magad! A középkori lovagok kiáltása volt ez, amikor az ellenfelet egy tisztességes párbajra hívták ki. „Féjsz tu féjsz” – ahogyan angolosan mondanánk. Így tisztességes. Csakhogy ma a (ön)védelem szót (is) túlságosan kisajátította a politika és a média. Bizonyos értelmezését, az ötödik parancsból következő szellemi-lelki oldalát épp az álságos tolerancia címén el is hallgatja, bagatellizálja….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.