Nagyon valószínű, hogy nem fog sokkal több elhangozni a szeptemberi személyes találkozón, mint a márciusi zoom-beszélgetésükben.
A Kirill orosz pátriárkával való szeptemberi találkozó megszervezésével Ferenc pápának nyilvánvalóan két célja van: az ukrajnai béke, valamint a katolikus-ortodox kapcsolatok fejlődésének megbeszélése. Bár mindkét téma nagyon kívánatos és fontos, korántsem valószínű, hogy ez a beszélgetés majd jelentősen hozzájárul valamelyik megvalósításához.
Ferenc és Kirill utoljára 2016-ban találkoztak Havannában – a közvélemény szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök áldását adta erre a találkozóra. A két egyházfő eredetileg idén az év első felében találkozott volna, de ez az ukrajnai háború miatt elmaradt. Ehelyett egy 40 perces Zoom-beszélgetést folytattak. Az elhalasztott személyes találkozóra a szeptember 14-15-i kazahsztáni vallásközi találkozó keretében kerül majd sor.
De vajon elősegíti-e majd a személyes találkozó a pápa kettős céljának megvalósítását? Kezdjük a háború befejezésével.
Júliusban egy spanyol nyelvű tévéinterjúban Ferenc kifejtette: tudatában van annak, hogy Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának lehetőségei korlátozottak a békekötéssel kapcsolatban. Kirillről, Putyin ukrajnai politikájának hangos támogatójáról a pápa finoman azt mondta: „Nyilvánvaló, hogy szülőföldje szemszögéből alakítja ki véleményét” – vagyis orosz szemmel látja az eseményeket.
Ez jóval enyhébb megfogalmazás, mint a pápa májusi retorikája, amikor óva intette a pátriárkát attól, hogy „Putyin ministránsaként” szolgáljon. Ezt a szóhasználatot a moszkvai patriarchátus akkor „sajnálatosnak” nevezte. Ezúttal az olykor éles szavakat használó pápa csupán annyit mondott, hogy egyedül Isten ismeri az emberek erkölcsi felelősségét és azt, hogy mi van a „szívük mélyén”.
A maga részéről Kirill nem leplezte, hogy támogatja Putyin azon célkitűzését, hogy kiterjessze az orosz – vallási és politikai – hegemóniát Ukrajnára és a térség más részeire. Ukrajna nyugati támogatása szerinte „egy nagyszabású geopolitikai stratégia része, amelynek célja Oroszország meggyengítése”.
A pápa újra és újra kinyilvánította, hogy kész közbenjárni a vérontás befejezése érdekében, és kijelentette, hogy ennek érdekében kész Moszkvába és Kijevbe is elmenni. Mindezidáig azonban sem Putyin, sem Zelenszkij ukrán elnök sem ugrott rá az ajánlatra, noha a Vatikán az utóbbi időben egyre többet emleget egy akár küszöbön álló ukrajnai pápai látogatást.
Mindeközben gyakran hangzanak el olyan ukrán vélemények, amelyek bírálják Ferencet, mint leendő közvetítőt, amiért túlzásba viszi a kiegyensúlyozott pártatlanságot, és nem kritizálja Putyin agresszióját és az azt kísérő atrocitásokat.
Ehhez hasonlóan problematikus az a kérdés is, hogy vajon egy, a pápa és Kirill közti beszélgetés milyen hatással lesz a katolikus-ortodox kapcsolatokra.
Természetesen igaz, hogy a világ messze legnagyobb önálló ortodox egyházaként az orosz ortodox egyházat aligha lehet figyelmen kívül hagyni. Az orosz invázióra reagálva azonban néhány ukrán ortodox, aki Moszkva fennhatósága alá tartozott, elszakadt, és saját egyházat alapított. Eközben Kirill pátriárka és Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája nyilvánosan összecsapásba került egymással. Nyilvánvaló, hogy ezt az ortodoxián belüli meglehetősen harsány konfliktust a legjobb az ortodoxokra bízni anélkül, hogy Róma püspöke beleavatkozna.
A márciusi Zoom-beszélgetésben – amint erről Ferenc pápa később beszámolt – Kirill „az első 20 percet azzal töltötte, hogy egy papírdarabot a kezében tartva felelolvasta a háború kiváltó okait”.
„Végighallgattam őt, és azt mondtam neki: „Erről semmit nem tudok. Testvérem, mi nem az állam papjai vagyunk, ezért ne a politika nyelvét használjuk, hanem Jézusét. Isten ugyanazon szent népének pásztorai vagyunk. Ezért keresnünk kell a béke útját, hogy abbamaradjon a fegyverek ropogása” – mondta a pápa.
Nagyon is lehetségesnek látszik tehát, hogy a szeptemberi találkozáskor a két férfi nem jut sokkal többre annál, mintsem hogy megismételje azt, amit márciusban mondtak. Remélem, hogy tévedek.
Russell Shaw (A szerző 1969 és 1987 között a Katolikus Püspökök Országos Konferenciájának/ Az Egyesült Államok Katolikus Konferenciájának közügyekért felelős titkára volt.)
Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: catholicworldreport.com
