Szabad akarat, szent harag és Jézus hatalma a gonosz felett – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastban

A Biblia egy év alatt podcast újabb kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök és Martos Levente Balázs püspök, a Pápai Biblikus Bizottság tagja a hallgatók Márk evangéliumához kapcsolódó kérdéseire válaszolnak. A beszélgetés középpontjában Isten egyetemes üdvözítő akarata, az ember szabad döntése, a harag helyes megélése, valamint Jézus csodáinak és ördögűzéseinek mélyebb jelentése áll.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

Ha Jézus mindenkiért meghalt, miért mondja mégis, hogy egyesek ne értsék meg tanítását, nehogy megtérjenek és bocsánatot nyerjenek? Létezik eleve elrendelt üdvösség és kárhozat?

Zoltán kérdésére válaszolva Martos Levente Balázs püspök hangsúlyozza, hogy a Katolikus Egyház nem vallja a kettős predesztináció tanát, vagyis azt, hogy Isten egyes embereket eleve az üdvösségre, másokat pedig a kárhozatra rendelne. Isten minden ember üdvösségét akarja, kegyelmét mindenkinek felkínálja, de tiszteletben tartja az ember szabad akaratát. A Márk evangéliumában olvasható kemény szavak az emberi szív megátalkodottságára is rámutatnak: nem Isten akarja megakadályozni a megtérést, hanem az ember zárkózhat el az igazság elől. Fábry Kornél püspök Szent Ágoston gondolatát idézi: Isten, aki nélkülünk teremtett minket, nem üdvözít minket a közreműködésünk nélkül. A szeretet ugyanis szabad választ feltételez, és Isten senkit sem kényszerít arra, hogy viszonozza szeretetét.

Létezik szent harag? Ha Jézus is haragra gerjedt az emberek keményszívűsége miatt, akkor mikor számít bűnnek a harag?

Judit kérdésére a püspökök kifejtik, hogy a harag önmagában nem feltétlenül bűn, hiszen az érzéseink erkölcsi megítélése elsősorban attól függ, hogyan viszonyulunk hozzájuk, és milyen tettekre indítanak bennünket. Szent haragról akkor beszélhetünk, amikor valamilyen fontos érték megsértése vagy igazságtalanság vált ki belőlünk felháborodást. Jézus haragja is ilyen volt, amikor az emberek keményszívűségével szembesült, vagy megtisztította a templomot. A jogos felháborodás azonban soha nem igazolhatja mások bántalmazását. A keresztény ember feladata, hogy megtanulja helyesen kezelni indulatait, és szükség esetén bátran, de bölcsen és szeretettel álljon ki az igazság mellett.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

Miért akarta Jézus elkerülni a tanítványokat, amikor a vízen járva éppen feléjük közeledett?

Hajni kérdése Márk evangéliumának arra a különös megfogalmazására vonatkozik, amely szerint Jézus a vízen járva el akart haladni a tanítványok mellett. Martos Levente Balázs püspök szerint az eredeti görög kifejezés nem feltétlenül elkerülést jelent, hanem Isten ószövetségi megjelenéseire, elvonulására is utalhat. Amikor Isten elvonul valaki előtt, egy pillanatra feltárja isteni dicsőségét. Jézus tehát nem elrejtőzni akar a tanítványok elől, hanem éppen istenségét nyilatkoztatja ki előttük. Ezt erősítik meg szavai is: „Bátorság, ne féljetek, én vagyok!” Az „én vagyok” kifejezés Isten ószövetségi önkinyilatkoztatását idézi, amikor az égő csipkebokornál feltárta nevét Mózes előtt.

Ha a középkorban a megkeresztelt emberek miatt kevesebb ördögűzésre volt szükség, hogyan lehetséges, hogy mégis számos boszorkányperről tudunk?

Hajni második kérdésére válaszolva a püspökök fontos különbséget tesznek az ördögi megszállottság és a boszorkányság vádja között. Az ördögűzés célja egy megszállottnak tartott ember megszabadítása, míg a boszorkányperekben olyan személyeket vádoltak meg, akikről azt feltételezték, hogy tudatosan együttműködnek a gonosszal. A kettő tehát nem ugyanaz. A beszélgetésben elhangzik, hogy a keresztség és a szentségi élet különleges lelki védelmet jelent, ugyanakkor a megkeresztelt ember továbbra is szabadon dönthet a rossz mellett. A püspökök arra is felhívják a figyelmet, hogy a feltételezett megszállottság eseteinek jelentős részében pszichés problémák állhatnak a háttérben. A legfontosabb ezért nem a gonosztól való félelem, hanem a Krisztussal való élő kapcsolat és a rendszeres szentségi élet.

Miért teljesítette Jézus a gonosz lelkek kérését, és engedte meg, hogy a megszállott emberből a kétezer sertésből álló kondába költözzenek?

Bori kérdésére Martos Levente Balázs püspök elmondja, hogy a történetnek több lehetséges értelmezése van. Az ókori ördögűzési hagyományokban fontos szerepet játszott, hogy a kiűzött gonosz lélek valamilyen konkrét helyre kerüljön. A történet emellett jelképes jelentést is hordozhat: a „légió” elnevezés és a sertések a római katonai hatalomra is utalhatnak. Fábry Kornél püspök arra helyezi a hangsúlyt, hogy Jézus nem engedelmeskedik a gonosznak, hanem megengedi, hogy a sertésekbe távozzon. A történet legfontosabb üzenete az emberi lélek felbecsülhetetlen értéke: egyetlen ember megmentése többet ér minden földi vagyonnál. Jézus pedig nemcsak anyagi javak elvesztését engedte meg az ember üdvösségéért, hanem végül saját életét is odaadta értünk.