Sarah bíboros szerint Európa módosítja a szavak jelentését, hogy ezzel is rombolja az embereket és a családot

Robert Sarah bíboros beszéde az Európai Parlament ülésén Brüsszelben.

„Az ülésre összeállított iratanyag, melyet behatóan tanulmányoztam, világosan megmutatja, hogy a szavak manapság az Európai Unió és Afrika közötti kapcsolatokban nem a valóság megmutatására szolgálnak, hanem a valóság elkendőzésére, vagy annak éppen kiforgatására. A ’szexuális és reproduktív egészség’ kifejezést gyakran az abortuszhoz való hozzáférés szinonimájaként használják. A „nemek egyenlősége” az utóbbi időben a férfi és nő közötti, az emberi testbe „beleégetett” nemi különbség lebontását jelenti. Az „emberi jogok” kifejezést az afrikai országok kontextusában arra használják, hogy olyan jogi kategóriákat kényszerítsenek ránk, amelyek idegenek a történelmünktől, hitünktől, kultúránktól és antropológiai emberképünktől. Ha a szavak már nem azt jelentik, amit eredetileg kifejeznek, hogyan lehetne akkor valódi párbeszédet folytatni? Hogyan bízhatna Afrika abban az Európában, amelynek kijelentései kétértelműek és kettős jelentéssel bírnak?” – mondta Robert Sarah emeritus kuriális bíboros vitaindító beszédében annak az Európai Parlamentben tartott rendezvénynek a fő előadójaként, amelyre az Európai Konzervatívok és Reformerek uniós frakciója hívta meg a résztvevőket.

Sarah bíboros beszédéhez a bevezetőt Bernardito C. Auza érsek, az Európai Unióhoz kinevezett apostoli nuncius tartotta meg.

A kath.net portál közli a teljes beszédet, bevezetésképpen pedig a következő, alapvetően fontos részleteket idézi Sarah bíboros előadásából:

– Az abortuszhoz való hozzáférés hiánya erőszaknak minősül, ugyanakkor a még meg nem született gyermeknek, aki közöttünk a leggyengébb és a legártatlanabb, nincs hangja, nincs képviselete és nincs semmiféle joga. Azok a fogalmak, mint az egészség, jogok vagy szabadság, ennek következtében már nem meghatározott realitásokat írnak le, hanem, ahogy XIV. Leó pápa is kifejezte, retorikailag a leggyengébbek kiiktatásának szolgálatában állnak. Ez nem csupán egy vélemény a sok közül, hanem ez annak az ontológiai elvnek az elképzelhető legradikálisabb tagadása, amelyet az imént említettem, hiszen lényegében azt vitatja, hogy a meg nem született gyermek egy személy, vagy akár csak azt a hipotézist, hogy a magzat valójában egy személy lehetne.”

– Itt kell emlékeztetnem arra, hogy a kereszténység nem egy újabb kori afrikai import, de még csak nem is az európai kolonializmus maradványa, mint ahogy azt újabban egyes szekularizált körökben tartják. Észak- és Északkelet Afrika (Afrika szarva) Tertullianus, Karthágói Szent Ciprián, Alexandriai Szent Atanáz, de mindenekelőtt Hippói Szent Ágoston személyében már jó néhány nagy tanítót adott a világegyháznak még jóval azelőtt, hogy Európa az újkorban Afrika szubszaharai részét evangelizálta.

– E felhívást, tisztelettel, de teljes nyíltsággal Európához és a nyugati egyházhoz intézem: végezzetek komoly lelkiismeretvizsgálatot. Hallgassatok Afrikára! Tiszteljétek Afrika szuverenitását a kultúra terén! Olyan együttműködést kínáljatok fel, amely szabad és mentes az ideológiai megkötésektől! Legyetek készek elfogadni Afrikától azt, amit a fáradt Nyugatnak még adni képes: az élő hit tanúságát és a család iránti vonzalmat – olyan tulajdonságokat, amelyek segíthetnek, hogy Európa újra megtalálja a saját „logoszát”.

– A 2015. évi családszinódus idején kijelentettem, és ebből ma sem vonok vissza egyetlen szót sem, hogy a gender-ideológia és az iszlám fundamentalizmus is – mindegyik a maga módján – két »apokaliptikus szörnyeteget« testesít meg, amelyek nemcsak a családot, hanem magát az embert – Isten képmását – is szétzúzással fenyegetik. Sokat túlzásnak tartották ezt a képet, de én azóta is fenntartom a véleményemet, hogy ez az igazság: mindkét erőnek, bármennyire is különbözzenek egymástól eredetükben és formájukban, közös törekvése, hogy az emberiséget a saját céljaiknak megfelelően újradefiniálják. Az egyik az állítólagos haladás, a másik pedig az eredeti tisztasághoz való állítólagos visszatérés jegyében. Ezzel tagadják azt a vallásszabadságot és azt a személyes méltóságot, amelyet én e beszéd középpontjába állítottam.”

– Zárásul szeretném Önökkel megosztani azt a mély meggyőződésemet, amely az egyház szolgálatában eltöltött hosszú évek alatt érlelődött meg bennem: az egyház válsága Nyugaton és maga a Nyugat válsága alapvetően egy és ugyanaz a válság. Mivel az egyház számos európai országban elvesztette önazonosságát és prófétai hangját, a Nyugat is elvesztette saját civilizációjának tudatát. És hozzá szeretném tenni: ma már Nyugaton is veszélyben van a vallásszabadság.

A kath.net portál teljes terjedelemben lejegyezte Robert Sarah bíboros főelőadását (Lectio Magistralis), melyet Európa megváltoztatja a nyelvét, hogy tönkretegye az embert és a családot” címmel tartott az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció meghívására július 15-én Brüsszelben, az Európai Parlament SPAAK 5B1 termében, az SOS Chrétiens d’Orient és a Pro Vita e Famiglia együttműködésével. Az előadás teljes szövege németül a kath.net által olasz nyelvről készített munkafordításban ezen a linken található. Forrás: a „La Nuova Bussola” c. olasz katolikus online újság és a „Pro Vita e Famiglia” videója a youtube-on.

Fordította: Frick József
Forrás: kath.net