Püspököket szentelt a Szent X. Piusz Papi Testvérület
Július elsején Ecône-ban a Szent X. Piusz Testvérület központjában több ezer ember jelenlétében megtartották a püspökszentelést. „Történelmi nap számunkra, ezért semmilyen esetleges büntetés vagy cenzúra nem számít nekünk” – nyilatkozta Davide Pagliarani legfőbb elöljáró.
Krisztus varratlan köntöse tehát, melyet Leó pápa június 29-i levelében kért, hogy ne szakítsanak el, végül elszakadt.
A svájci Ecône-ban, a Szent X. Piusz Testvérület központjában július elsején, szerdán délelőtt a lefebvristák, Marcel Lefebvre követői négy új püspököt szenteltek. Tették ezt pápai engedély nélkül, noha az új főpásztorok igennel válaszoltak a liturgikus formulára: “Habetis mandatum apostolicum?”, Van apostoli mandátumotok, vagyis pápai megbízóleveletek? Tették mindezt úgy, hogy fenntartják maguknak a jogot, hogy biztosítsák a folytonosságot és magának a kongregációnak a fennmaradását, dacára a Szentszék által kezdeményezett párbeszédnek és figyelmeztetéseknek, hogy ne folytassák a skizmát, amint azt Victor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa, és maga XIV. Leó pápa két nappal korábbi levelében kérte.
Több, mint ezer pap, szerzetes és szerzetesnő, 15 ezer világi hívő vett részt a szertartáson, amit a Szent X. Piusz Testvérület szemináriuma melletti fehér feszített sátorban tartottak meg szerdán reggel kilenc órakor. Az eseményt hat nyelven élőben közvetítették hivatalos honlapjukon, ahol az elmúlt napokban egy visszaszámlálót indítottak el a szertartásig, amelyre különféle kiegészítő eszközökkel és más eseményekkel is készültek.
A négy felszentelt püspök: az 53 éves svájci Pascal Schreiber, akit 1998-ban szenteltek pappá Ecône-ban; az amerikai Michael Goldade, aki eredetileg észak-dakotai de Kansas-ben nőtt föl; a 42 éves Michel Poinsinet de Sivry és a 36 esztendős Marc Happier, mindketten franciák.
Alfonso de Galarreta és Bernard Fellay püspök végezték a szentelést, ketten a négy még élő püspök közül, akiket Lefebvre 1988. június 30-án szentelt föl.
A liturgia elején a Szent X. Piusz Testvérület elöljárója, Davide Pagliarani atya rövid beszédet olvasott föl, amelyben megállapította: „Készek vagyunk bármilyen árat fizetni azért, hogy megmentsük az egyházat”. A testvérület elöljárója egészen rendkívüli körülményekről beszélt, „attól kezdve, hogy a II. vatikáni zsinattól máig az egyházi vezetők a hittel ellentétes magatartást tanúsítanak és a szent hagyomány ellen cselekszenek”. Pagliarani szerint tehát súlyos kötelességük átadni a püspökség kegyelmet ezeknek a papoknak. „Meggyőződésünk, hogy esetleges büntetések vagy cenzúrák ez ellen a tett ellen semmilyen értékkel nem bírnak” – tette hozzá. „A lefebvristák számára ez történelmi nap és ünnep”.
Az egyetemes egyháznak viszont olyan nap, amelyen kiújul egy seb, a megosztottság sebe.
Forrás: Vatican News
Istenem,de szomorú nap…Szent Ferenc példája csodálatos: alázatos szeretettel a békesség és egység szolgálata a belső megújulásért . Ezért kell imádkoznunk és cseĺekednünk. Ági
Kérdésem van, kettő is: 1. Volt-e személyes találkozó a Vatikán és a X Piuszosok között, amelyen a problémákat megtárgyalták? 2. Ha én mondjuk, nem vagyok X Piuszos, de latin misén akarok részt venni, hol és egyáltalán megtehetem ezt? Mondjuk, Romániában, de Magyarországra is mennék. Köszönöm és valóban várok választ.
Kedves Mária.
A második kérdésre válaszolok. Kérdés, hogy ön milyen felekezethez tartozik? Romániában, az erdélyi régióban szinte minden településen részt tud venni katolikus, latin rítusú szentmisén. Nem számít, ha ön pl. román, Székelyföldön is bátran betérhet katolikus templomba, sok pap beszél románul is. A székelyek nem bántják a románokat, a lelkületük nem olyan forrásból fakad. Itt a mise nyelve a magyar. Erdély román többségű városaiban van román nyelvű latin rítusú mise is. Ha ön nem katolikus, hanem az ortodoxia szerint keresztelték és nevelték, úgy a résztvétel nem terjedhet ki az áldozásra, sajnos csak mint szemlélő tud jelen lenni a szentmisén.