Jézusban ér össze minden ígéret – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspök atyával beszélgetett a hallgatók kérdéseiről. Az epizód középpontjában János evangéliuma, az Ó- és Újszövetség kapcsolata, Jézus zsidó környezete, a törvény és irgalom feszültsége, valamint az üdvösség kérdése állt. Az adás különösen érzékeny témákat is érintett: hogyan kell érteni „a zsidók” kifejezést az evangéliumokban, miért botránkoztató Jézus tanítása, és miként gondolkodik a katolikus hit más vallású emberek üdvösségéről.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

1. „Nem értem a korszak messiási ellenőrzőpont címet. Kérem, megmagyarázná?”
A „messiási ellenőrzőpont” azt jelenti, hogy az eddig olvasott ószövetségi szakaszokat az Újszövetség fényében nézik át. Ilyenkor azt vizsgálják, hogyan teljesednek be az ószövetségi ígéretek Jézusban: például Dávid utódaként, betlehemi születésében, szenvedésében és megváltó áldozatában. Az evangéliumok így összekötik az Ó- és Újszövetséget.

2. „János evangéliumának eredetije hogyan nevezi a zsidókat?”
Az eredeti görög szöveg valóban a „zsidók” kifejezést használja, bár nyelvileg felmerülhetne a „júdeaiak” fordítás is. A válasz szerint azonban ezt nem szabad általános zsidóellenes értelemben olvasni. János evangéliumában sokszor a jeruzsálemi vallási vezetőkről, a főpapokról és írástudókról lehet szó, illetve a szöveg hátterében az is állhat, hogy a korai Krisztus-hívők már fájdalmasan különváltak a zsinagógai közösségtől.

3. „Miért vannak az írástudók rossz színben feltüntetve, amikor a mózesi törvényeket alkalmaznák?”
Az evangéliumok nem pusztán jogi vitákat mutatnak be, hanem Jézus és ellenfelei belső hozzáállását is. A házasságtörő asszony történetében az írástudók látszólag a törvényre hivatkoznak, de a történet szerint Jézust akarják csapdába csalni. A probléma tehát nem önmagában a törvény ismerete, hanem a keményszívűség, a rosszindulat és a megtérés hiánya.

4. „Jézus kemény beszédei a hallgatóság számára nem voltak teljesen abszurdak és érthetetlenek?”
A válasz szerint igen, Jézus szavai – különösen az, hogy aki eszi az ő testét és issza az ő vérét – első hallásra valóban megbotránkoztatóak lehettek. Ma már az Eucharisztia és az utolsó vacsora felől értjük ezeket a kijelentéseket, de az akkori hallgatók számára ez nagy hitbeli kihívást jelentett. Jézus mellett dönteni akkor is, ma is kegyelmet és belső utat igényel.

5. „Amikor Jézus nemzetségfáját említik, az József származását mutatja, de hozzá biológiailag nincs köze. Hogy kell ezt értelmezni?”
Jézus nemzetségtáblája Máténál és Lukácsnál József vonalát mutatja, aki Jézus törvényes apjaként biztosítja számára a Dávid házához tartozást. A hangsúly nem a biológiai leszármazáson van, hanem azon, hogy Jézus törvényesen befogadtatik Dávid utódai közé. A beszélgetésben az is elhangzik, hogy Mária is Dávid házához kapcsolódik a hagyomány szerint.

6. „Gond-e, ha valaki le van maradva a Biblia-olvasással?”
Nem gond. Az adás kifejezetten bátorítja azokat, akik lemaradtak, hogy ne adják fel. Fontosabb a kitartás, az újrakezdés és az elmélyülés, mint az, hogy valaki pontosan az adott napi ütemben haladjon. A jegyzetelés, az újrahallgatás és a lassabb feldolgozás is értékes része lehet az útnak.

7. „Hogyan keresztelhetett János és a többiek, amikor akkor még nem volt kereszténység?”
Keresztelő János keresztsége nem a későbbi keresztény keresztség teljes formája volt, hanem a zsidóságban is ismert rituális megtisztulás és bűnbánati jel. A vízbe merítés, a megtisztulás és a megújulás gyakorlata létezett a zsidó vallási környezetben. A keresztény keresztség sajátos értelmét később Krisztus halála és feltámadása, valamint a Szentlélek ajándéka adja meg.

8. „Ha Isten mindenkit szeret, akkor más vallásbeliek is bejutnak Isten országába?”
A válasz szerint a keresztény remény alapja, hogy Isten minden ember üdvösségét akarja. A katolikus hit szerint az üdvösség rendes útja Krisztusban, a hitben és az Egyház közösségében van, de Isten titokzatos módon azoknak is megadhatja az üdvösséget, akikhez a hit teljessége nem jutott el. A katolikus hitet Martos püspök atya egy jó, tágas autóhoz hasonlította: más úton is el lehet jutni a célba, de ez az út különleges ajándék és segítség.