Leó pápa katekézise: Az eucharisztia hatékony ellenszere a világunkat aláásó megosztottságnak
XIV. Leó pápa a szerdai általános audiencián folytatta a II. vatikáni zsinat dokumentumairól szóló katekézis-sorozatát, a Sacrosanctum Concilium – k. liturgikus konstitúció alapján. Hittel merítsünk az isteni életnek ebből a forrásából és hagyjuk, hogy átalakítson minket a misztérium, amelyet ünneplünk! – buzdított a Szentatya, aki a szentmise két része, az Ige és az eucharisztia liturgiájának egymást kiegészítő jelentőségéről beszélt.
“Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. (…) Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint” (1Kor 12,12.27)
Amikor Szent Ágoston az újonnan megkeresztelteknek Krisztus misztikus testét akarta elmagyarázni, Szent Pálnak a Korinthusiakhoz írt leveléből merített: Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint” (1Kor 12,12.27), majd hozzátette: Ez a ti misztériumotok, amit kaptok. Erre ámennel válaszoltok, mint ahogy ámennel feleltek arra, hogy Krisztus teste.
Rögtön azután, hogy felidézi Jézus utolsó vacsoráját, a liturgikus konstitúció ilyen ágostonos felhangokkal beszél az eucharisztiáról. A keresztények számára az Úr asztalához járulni azt jelenti, hogy tanulnak Isten igéjéből, erőt merítenek az Úr testének terített asztaláról, és hálát adnak Istennek. Igéjében és az eucharisztiában megkapva Krisztus testét, azzá válunk, amit kapunk. Azzá a testté válunk, amelynek feje a feltámadt Krisztus, aki az Atya jobbján ül és helyet készít nekünk a mennyben. Az eucharisztia így az eljövendő ország szentsége. Az úti kenyér, mely az égi haza felé vezet minket egészen addig a boldog napig, amikor Isten lesz minden mindenben.
A liturgiára összegyűlt közösség a szeplőtelen áldozatot nemcsak a pap keze által, hanem vele együtt ajánlja föl, vele együtt önmagát is, eggyé válva Istennel és egymás között a Közvetítő Krisztus segítségével. Krisztussal egyesülve az eucharisztia megtanítja magának az Úr Jézusnak az életvitelét, amelyet az önátadás jellemez. Ez az ajándék az egység dinamikájába vezet be minket, ami hathatós ellenszere a gerjedő megosztottságnak, ami aláássa világunkat, közösségeinket, családunkat, szívünket.
Leó pápa így folytatta katekézisét: Amikor részt veszünk az eucharisztián, hallgassuk meg Isten szavát és táplálkozzunk az Úr asztalánál, ahol ő maga ajánlja föl magát az Atyának. A szentmise két része, az Ige liturgiája és az eucharisztia liturgiája oly szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy egy istentiszteleti cselekményt alkot. Ami az igét illeti, nem pusztán a Szentírás intellektuális tudásának elsajátításáról van szó, hanem arról, hogy megkapjuk élő és ható szavát, amelyet Isten minden időben valamennyiünkhöz intéz. Azt a szót, ami táplál az eucharisztikus kenyérrel együtt, és ami a bűn hanyatlásából új életre vezet minket Krisztusban. Az eucharisztia megnyit minket a Szentírás intelligenciája előtt, mint ahogy a Szentírás megvilágosítja és megmagyarázza az eucharisztikus misztériumot – idézte XVI. Benedek pápát a Szentatya.

A II. vatikáni zsinat azt kérte, hogy szélesebb körben nyissuk meg a Biblia kincseit az emberek előtt, hogy a hívek bőségesebben részesüljenek Isten Igéjének asztalából. A liturgikus reform ezért hozta létre a lekcionáriumot, mely tartalmazza a liturgikus olvasmányokat. Ez az élő hagyomány legtisztább forrásából merít, ami összehangolja a hagyományhoz való hűséget a törvényes fejlődés iránti nyitással.
Leó pápa ezután felolvasott a liturgikus konstitúcióból: “Üdvözítőnk az utolsó vacsora alkalmával azon az éjszakán, melyen elárultatott, megalapította testének és vérének eucharisztikus áldozatát, hogy így a kereszt áldozatát a századokon át eljöveteléig megörökítse, és így szeretett jegyesére, az Egyházra bízza halálának és föltámadásának emlékezetét: az irgalom szentségét, az egység jelét, a szeretet kötelékét[36] mint húsvéti lakomát, melyen Krisztust vesszük magunkhoz, lelkünket kegyelem tölti el, s a jövendő dicsőség záloga nekünk adatik” (SC, 47).
Kedves testvérek! Hittel merítsünk az isteni életnek ebből a forrásából és hagyjuk, hogy átalakítson minket a misztérium, amelyet ünneplünk! – buzdított végül katekézisében XIV. Leó pápa.
Forrás: Vatican News









INRI,
igen. AZ egyetlen ellenszere. A vilàgunk nepeinek àllandò egymàst legyürni vàgyò harcainak IS. AZ oltariszentség. A szentmisében a szentàldozàs. Jézus Istentisztelete a mise. Önkéntes csatlakozàs utjàn. Mindenembert. HIV erre. AZ egyetlen csoda àltal. A Jotermtö feltamasztotta öt harmadnapra halottaibol. Mindenki elhagyta akkor öt. Senki Sem hitte El. A 12 analfabéta zsidò halàsz baràtai Sem. Amikor 12 szõr negyven nap alatt együtt talàlkoztak vele. Akkor igen. Akkor kezdödött Minden. A vilàg akkor megmenekült. Volt. Jöjjünk hozzà misére. Akkor Ma IS megmenekül AZ ellenséges haboruktol. Ha mindenki öt követi a Jezust. AZ egyetlen béketeremtöt Aki hatékony. Akinél mindenki egyenlö. Osli mosolygos Madonna könyörõgj érettünk.