Négy bölcs tanítás XVI. Benedek pápa utolsó üzenetéből, amelyet a világnak küldött

XVI. Benedek pápa, a briliáns gondolkodó és termékeny író, 66 könyvet írt életében. Utolsó műve „Mi a kereszténység? Az utolsó írások” címmel 2023. január 20-án jelent meg olaszul, csak hetekkel a 95 éves pápa 2022. december 31-én bekövetkezett halála után. Az Ignatius Press kiadó július 17-én jelentette meg a könyv angol fordítását.

A szövegek eredeti nyelve német volt. Elio Guerriero, a Communio c. teológiai folyóirat igazgatója fordította le azokat olaszra, a Benedek pápa szándéka szerinti referencia nyelvre. Guerriero korábban más művek kiadásakor is együttműködött Benedek pápával.

A pápa ebben az utolsó könyvében számos fontos kérdéssel foglalkozott, amelyeket korábban nem érintett. Emellett tisztázta és bővítette is különböző társadalmi és teológiai kérdésekre vonatkozó gondolatait.

XVI. Benedek pápa szándékosan tartotta vissza a könyv megjelenését a halála utáni időszakra. E döntése nagy figyelmet keltett. A könyv előszavában idézett levelében Benedek pápa a következőképpen fejtette ki indítékát: „Ami engem illet, amíg életben vagyok, nem akarok többé semmit publikálni. A velem szemben álló német körök dühe olyan erős, hogy ha bármi, amit mondok, nyomtatásban megjelenik, az részükről azonnal iszonyatos felzúdulást vált ki. Ettől meg akarom kímélni magamat, és a kereszténységet is.”

A könyv megjelenésének időzítésével kapcsolatban Joseph Fessio atya, SJ, az Ignatius Press szerkesztője lapunknak elmondta, hogy „Benedek pápa nagyon is tudatában volt annak, hogy lemondása szokatlan, és zavart okozhat. Nem akart úgy tűnni, mint aki párhuzamos tanítóhivatalt hoz létre. Nagyon tapintatos volt.”

A könyvről azt mondják, hogy valamiféle „utolsó üzenet a világnak”.

„A ‘Mi a kereszténység?’ minden idők egyik legkiválóbb egyházi személyiségének életművét zárja le”- mondta Fessio atya. – „Ez az végrendelete.”

A könyv előszavát Guerriero írta, aki kifejtette a könyv kiadásának célját: „A jelen kötet nem csupán a korábban megjelent szövegek gyűjteménye néhány újjal kiegészítve, hanem egyfajta lelki végrendelet, amelyet a bölcsesség szellemében írt egy atyai, a hívek és az egész emberiség elvárásaira és reményeire mindig érzékenyen figyelő szív.”

Mindössze hat fejezetével a könyv könnyen áttekinthető bemutatása Benedek pápa munkásságának. .A tárgyalt témák között van a „Világvallások és a keresztény hit”, „Keresztény-iszlám dialógus”, „Párbeszédben a zsidók és keresztények ”, „A katolikus papság” és „A szentáldozás jelentése”. Ezenkívül elmélkedéseket tartalmaz II. Szent János Pál pápáról és és Alfred Delp jezsuita atya életéről, aki részt vett a nácizmussal szembeni ellenállásban.

„Ez a könyv nem túlzottan tudományos. Bármely művelt ember megértheti valamennyi írását” – mondta Fessio atya. – „Tartalmának nagy része a világhoz, minden emberhez szól.”

Vannak-e meglepő dolgok a nagy egyházfő e “végrendeletében”? Igen, mondta Fessio atya, de nem több, mint Benedek pápa más műveiben.

„Valahányszor az ő írásait olvasom, új dolgokat tanulok, de erre számítottam” – mondta. „Ez nagyon eklektikus könyv, amely számos, korunkra rávilágító felismerést tartalmaz. Benedek pápa megosztotta, amit fontosnak tartott elmondani.”

A könyv sok bölcs tanítása közül valók az alábbiak:

1. Szent József csendes bölcsessége

XVI. Benedek nagy szeretettel viseltetett Krisztus nevelőapja iránt, akiről a nevét kapta, és nagyon igyekezett példáját követni. Különösen megragadta Szent József hallgatása, ezt a bölcsességhez vezető útmutatásnak tekintette.

Könyvében így ír: „[Szent Józsefet] a szüleim adták nekem, mint védőszentet egy életre. Minél idősebb leszek, annál világosabbá válik számomra alakja. Egyetlen szava sem maradt ránk, sokkal inkább az, hogy József képes volt másokat meghallgatni, és cselekedni. Egyre jobban megértem, hogy éppen hallgatása az, ami megszólít bennünket, és a tudományos ismereteket meghaladva, bölcsességre kíván vezetni.”

Később a pápa leírja, hogy bár a Szentírásban Szent József egyetlen szava sem szerepel, mégis hogyan ismerjük meg őt határozott cselekedetei révén. Isten ugyanis több alkalommal feltárja Szent Józsefnek, hogy mit kell tennie, és ő minden alkalommal azonnal követi az útmutatást, amint felismeri, hogy az Isten akarata.

Élete állhatatos „igen” volt Isten felé, tettei hangosabban beszéltek, mint ahogyan szavai valaha is beszélhettek volna. Ahogy XVI. Benedek pápa fogalmazott: „Hallgatása egyben üzenete is.”

2. A misszionáriusi munka forrása a szeretet és az öröm

XVI. Benedek pápa könyvében rámutat, hogy milyen szerepe van a missziós munkának a mai világban, amikor helyét gyakran a vallások közötti párbeszéd veszi át.
Ezt írta: „Az örömet át kell adni. A szeretetet át kell adni. Az igazságot át kell adni. Ha valaki nagy örömben részesült, nem tarthatja meg egyszerűen magának; tovább kell adnia. Ugyanez igaz a szeretet ajándékára és a nyilvánvaló igazság felismerésének ajándékára is… Hirdessük Jézus Krisztust, ne azért, hogy minél több tagot szerezzünk közösségünknek, még kevésbé a hatalom érdekében. Azért beszéljünk róla, mert úgy érezzük, hogy át kell adnunk az örömöt, ami nekünk adatott. Akkor leszünk Jézus Krisztus hiteles hirdetői, amikor lényünk legmélyén valóban találkozunk vele, amikor a vele való találkozás révén megkaptuk az igazság, szeretet és öröm nagy élményének ajándékát.”

3. Óriási szükség van ma Isten irgalmának üzenetére

„A hit nem eszme, hanem egy élet” című fejezet egy hosszú szakaszában a pápa kifejti, hogy a modern ember bizonyosságot kíván Isten irgalmasságáról, amit „az idők jelének” nevez. Az irgalmas szamaritánus példázatára hivatkozva arról ír, mennyire fontos dolog az, hogy „az emberek lelkük mélyén várják a szamaritánust, aki segítségükre jön majd, lehajol hozzájuk, megkeni a sebeiket, gondozza és biztonságba viszi majd őket.”

Benedek pápa azt írta, hogy II. Szent János Pál és Ferenc pápa is az irgalmasságot helyezte pápai üzenetének középpontjába: „Az emberiség irgalomra vár… Végső soron tudják, hogy szükségük van Isten irgalmára és gyengédségére. A technológiai világ keménységében, ahol az érzések már semmit sem számítanak, mégis egyre növekszik a várakozás egy szabadon adott, megmentő, üdvözítő szeretet iránt.”

4. Elmélkedések Alfred Delp atyáról

XVI. Benedek pápa személyesen kötődik Alfred Delp jezsuita atyához, aki a náci Németországban halt mártírhalált, és arra kéri a híveket, hogy „sötét időkben elevenítsék fel Jézus Krisztus e nagy tanújának emlékét”. Delp atya örökségét így magyarázza:

„Delp atyát testileg nyilván megölhették korának hóhérai, ahogyan kezét is megláncolhatták, de Isten igéje nincs láncra verve, és éppen a mártírok véres tanúságtételén keresztül szól hozzánk újra meg újra. Az Úr segítsen bennünket, hogy korunkban és kérésünk szerinti formában mi is tanúi lehessünk Jézus Krisztusnak.”

Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: Catholic News Agency