„Ne ölj!” Akkor miért van mégis erőszak a Bibliában? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcast

A Biblia egy év alatt podcast újabb kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök ismét Martos Levente Balázs püspökkel beszélgetett. Ezúttal elsősorban Salamon király, a jeruzsálemi templom, az ószövetségi törvények, az engedelmesség és a lelkiismeret kérdései kerültek elő.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

Miért nevezte el Salamon a templom két oszlopát Jáchinnak és Boáznak?

Martos Levente Balázs szerint Salamon mint a templom építtetője joggal kapcsolhatott jelentést az oszlopokhoz. A Jáchin – „megszilárdítja” – és a Boáz – „erőben” – elnevezések egyfajta hitvallásként is érthetők: azt fejezik ki, hogy az Úr erősíti és szilárdítja meg a templomot. Az oszlopok pontos szerepe és elhelyezése ugyanakkor régészetileg és szövegtörténetileg sem teljesen egyértelmű.

Van valami köze ezeknek az oszlopoknak a felhő- és tűzoszlophoz, amelyek Izrael népét vezették?

Közvetlen kapcsolatot a bibliai szöveg nem állít. Az oszlop ugyanakkor általánosan az erő, a szilárdság és a biztonság jelképe, ezért távoli szimbolikus párhuzam elképzelhető. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a templom oszlopai kifejezetten a pusztai vándorlás felhő- és tűzoszlopára utaltak volna.

Van mélyebb jelentésük az oszlopoknak? Kapcsolódnak az angyalokhoz vagy a frigyláda kerubjaihoz?

Az oszlopokat Martos püspök nem kapcsolná közvetlenül az angyalokhoz. Sokkal inkább Isten erejét, a szent térbe való belépést és egy jelképes kaput láthatunk bennük. Egyes értelmezések szerint akár az élet fájára is utalhatnak; díszítésükben a gránátalma és a lótusz az életet, termékenységet és az Istentől származó gazdagságot idézheti fel.

Dávid megígérte, hogy nem öli meg Simit, mégis Salamonnak adta tovább a feladatot. Hogyan értelmezhető ez?

A püspök szerint fontos különbséget tenni aközött, amit a Biblia leír, és aközött, amit követendő példaként állít elénk. Dávid ebben az esetben nagyon is politikusan viselkedik, és a bosszú igényét tulajdonképpen továbbörökíti fiára. A történet arra is figyelmeztet, hogy saját sérelmeinket és bosszúvágyunkat ne adjuk tovább másoknak vagy a következő nemzedéknek. Az igazságosság helyreállítása jogos igény lehet, de nem feltétlenül a bosszú a megfelelő út.

Salamon bosszúból megöletett több embert. Hol van itt a megbocsátás? Helyesen cselekedett?

Martos püspök szerint nem kell Salamon minden tettét erkölcsileg helyesnek tekintenünk. A döntések hátterében valószínűleg nem pusztán személyes bosszú, hanem a királyság megszilárdításának politikai szándéka is állt. Ettől azonban a történetben szereplő erőszak még nem válik automatikusan követendő erkölcsi példává.

Salamont egyik próféta sem figyelmeztette arra, hogy eltér az Úr útjáról?

Úgy tűnik, nem állt mellette olyan próféta, aki Dávid mellett Nátánhoz hasonlóan határozottan szembesítette volna. Salamon ugyanakkor nem maradt figyelmeztetés nélkül: maga Isten is intette, hogy ne forduljon idegen istenekhez. Bölcsessége ellenére mégsem hallgatott erre a figyelmeztetésre.

Minek számít, ha a felettesünk utasítására elvégzünk valamit, ami jónak látszik, de később rossznak bizonyul?

Az ember elsődleges felelőssége Isten és saját, megfelelően formált lelkiismerete előtt áll. Egy beosztott jóhiszeműen követheti felettese utasítását, különösen akkor, ha nem látja át teljesen a helyzetet. Ha azonban nyilvánvaló, hogy az utasítás erkölcsileg rossz, a „parancsra tettem” önmagában nem ment fel. A kényszer csökkentheti a személyes felelősséget, de nem feltétlenül szünteti meg.

A mózesi törvények nem tiltották az idegen nőkkel – például a fáraó lányával – kötött házasságot?

A kérdés árnyalt: a tilalom elsősorban bizonyos kánaánita népekre vonatkozott. A bibliai történetírás ugyanakkor egyértelműen azt hangsúlyozza, hogy Salamon idegen feleségei végül az idegen istenek tisztelete és a bálványimádás felé vitték a királyt. Így a probléma lényege nem pusztán a származás, hanem az Izrael Istenéhez való hűség veszélyeztetése.

Az egyetemes Egyházhoz csak az ökumenikus egyházak tartoznak, vagy más vallások, például az iszlám is?

Az iszlám nem egyház, az „egyház” teológiai értelemben keresztény közösséget jelent. Az ökumenizmus a keresztények közötti egységtörekvést jelöli: például katolikusok, ortodoxok, reformátusok, evangélikusok, baptisták vagy más keresztény közösségek párbeszédét. A kereszténység és az iszlám, a judaizmus vagy más világvallások közötti kapcsolatot vallásközi párbeszédnek nevezzük.

Ha Isten azt mondja a Tízparancsolatban, hogy „Ne ölj!”, miért ad mégis utasításokat ölésre?

A parancsolat pontosabb értelme: „Ne gyilkolj!”, vagyis ne vedd el jogtalanul más ember életét. A bibliai és egyházi erkölcsi hagyomány ezért különbséget tett gyilkosság, önvédelem és a közösség jogos védelme között. Ugyanakkor a keresztény erkölcsi fejlődés egyre erősebben hangsúlyozza minden emberi élet tiszteletét; ennek részeként az Egyház ma a halálbüntetés eltörlése mellett áll.

Lehet, hogy Salamon volt az első, aki különválasztotta az istentiszteletet a mindennapi életétől?

Ezt a Szentírás alapján nem lehet biztosan kijelenteni. Salamon életében valóban megfigyelhető egyfajta kettősség: kifelé sikeres és vallásos király, miközben magánéletének és döntéseinek egy része más irányba mutat. A történet egyik tanulsága, hogy a hitet nem választhatjuk le életünk egyetlen területéről sem: Istennel való kapcsolatunk nem szűnik meg a hétköznapokban vagy akár a pihenés idején sem.

Valóban majmokról beszél az eredeti bibliai szöveg Salamon gazdagságának bemutatásakor?

A majmok két helyen is megjelennek a bibliai szövegben Salamon kereskedelmével kapcsolatban. Nem teljesen világos, történetileg pontosan honnan és hogyan kerülhettek hozzá, de valószínűleg az egzotikum és Salamon rendkívüli gazdagságának érzékeltetését is szolgálják. A szöveg értelmezésében annak lehetősége is felmerül, hogy későbbi tapasztalatot vetít vissza a történet Salamon korára.

Jáchin és Boáz nem pogány istenek voltak? Ha igen, miért nevezték el róluk a templom oszlopait?

Nincs bizonyíték arra, hogy ezek az oszlopnevek pogány istenségekre utalnának. Sokkal valószínűbb, hogy az Úr erejét és megszilárdító hatalmát fejezik ki. A gránátalma és a lótusz díszítőmotívumként jelenhetett meg, és az élet, a termékenység, illetve a bőség jelképe lehetett.

Salamon nem volt pap, csak király. Hogyan szentelhette fel a templomot, áldhatta meg a népet és mutathatott be áldozatot?

Izrael történetének korábbi szakaszában a királyi és papi szerepek még nem váltak el olyan élesen egymástól, mint később. Dávid és Salamon bizonyos kiemelt helyzetekben kultikus, főpapi jellegű feladatokat is ellátott. A specializált, önálló papi rend fokozatos történelmi fejlődés eredménye volt, ezért Salamon korában a király vallási vezető szerepe még természetesebbnek számított.

Mit tartalmazott Salamon idejében a frigyláda? Hová lett a manna és Áron vesszeje?

Az Első Királyok és a Krónikák könyve szerint Salamon idejében a frigyládában már csak a kőtáblák voltak. Más bibliai hagyományok említik a mannát és Áron kivirágzott vesszejét is, de nem teljesen egyértelmű, hogy ezek mindig magában a ládában voltak-e. Elképzelhető az is, hogy a szerves anyagok egyszerűen nem maradtak fenn, miközben a kőtáblákat tovább őrizték.

Vajon Istennek az Első Királyok könyve 9. fejezetében adott figyelmeztetése teljesült be abban, hogy Izraelnek hosszú ideig nem volt önálló országa a Szentföldön?

A bibliai szöveg valóban összekapcsolja a nép hűtlenségét a föld és a politikai önállóság elvesztésének lehetőségével. Ez különösen a babiloni fogságban valósult meg látványosan, de nem véglegesen: Isten újra visszavezette népét. Izrael későbbi története ennél jóval összetettebb, és annak kérdése, miként kapcsolhatók a modern kori események az ószövetségi próféciákhoz, önmagában is hosszabb teológiai és történelmi vizsgálatot igényel.