Napi ráhangoló: A megosztott szív a bűn fogságába vezet
Évközi 11. hét, szombat
„Joás király nem emlékezett meg arról az irgalmasságról, amelyet az ő atyja, Jojáda vele cselekedett, hanem megölette fiát. Ez, amikor meghalt, így szólt: »Lássa és torolja meg ezt az Úr!« Az esztendő fordultával aztán felvonult ellene Szíria hadserege, behatolt Júdába és Jeruzsálembe s megölte a nép valamennyi főemberét.”
Annak igazságát, hogy senki sem szolgálhat két úrnak, gyermekkorunktól fogva halljuk, ismerjük, tapasztaljuk, mégis újra meg újra megpróbálunk ellene szegülni. Joás is megpróbálta, el is érte a büntetés. Nem Isten bosszúja, hanem a két isten közötti megosztottság, amely az ember szívét hasítja ketté. Félelmetes misztérium ez, a sötétség hatalmának legmélyebb titka. A megosztott szívű ember állandóan bizonyítékokat keres, melyek igazolhatnák hűtlenségét. Az ellenkező értelmű jeleket azonban nem képes elviselni, mindenáron szabadulni akar tőlük, ezért kénytelen likvidálni azokat, akik figyelmeztetik arra, hogy nem jó úton jár. Nem veszi észre, hogy az áldozatok száma hiába nő, lelke nem lesz nyugodtabb, és hogy a bűn mechanizmusának alapvető jellemzője, hogy a palackból kiengedett ártó szellem előbb-utóbb szembefordul azzal, aki börtönéből kiszabadította, rátámad és vesztét okozza.
A Biblia szemléletmódja szerint Isten az, aki büntet, de nem úgy, hogy különítéletet tart, hanem úgy, hogy egyszerűen hagyja, hogy a bűn megteremje gyümölcsét. Hiszen az igazság igazság marad akkor is, ha tagadják, és ha valaki nem vesz róla tudomást, kíméletlenül visszaüt. Ebből a kérlelhetetlen folyamatból kitörni csupán jó szándékkal, emberi erőfeszítéssel lehetetlen, hanem csak az Úr kegyelméből megvalósuló teljes fordulattal: egész lényünkkel elfordulva a bálványoktól és odafordulva az egyetlen Istenhez.
Imádság
Urunk Jézus, Te nem elégszel meg azzal, hogy Istenünknek és Urunknak nevezünk, de szívünk közben bálványoknak hódol, hanem azt várod tőlünk, hogy nap mint nap igent mondjunk Rád, Téged válasszunk, és folyamatosan kiszolgáltassuk életünket Neked. Add meg kegyelmesen, hogy igyekezzünk szüntelenül Veled maradni, de ha mégis eltávolodnánk Tőled, készek legyünk újból és újból visszatérni Hozzád, s szívbéli megtérésünkből új és még bővebb élet fakadjon.
Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.
A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.
INRI,
Mit jelnetenek ezek a M´té evangélium 6. fejezetböl való Jézusi Erdödy Imre atya a sajovámosi plebános szerint anno elmagyarázott intelmek: “Senki sem szolgálhat két úrnak: Vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a mammonnak is…”
Mammon az a pénz uralom neve=Jézus és követöi által jogos kritizálni a puszta pénz és vagyon lelki és egyedül-önmagában nem boldogitó ürességét.
Isten az egyedüli Örökkévaló Jóteremtö-re utaló szó (de nem az Ö neve)=a boldogságos földi élet egyedüli ösforrása a vele való önkéntes szövetségben az Ö Jó és Rossz-nak tartott szábalyainak megvalósítása által. Lásd 10 parancsaolat!
Nem szabad az alkotó közjóért és a megélehetésünkért végzett tudatos sokszor fásztó munkát csak robotolásnak és szülséges rossznak megbélyegezni! Bizony bizony nagyon lényeges az érdeklödésünknek megfelelö tanulás és munka ahoz, hogy kiteljesedjen alkotási vágyunk is! Az is az Isten ajándéka! A tehetségünket bontakoztassuk ki szorgalmas munkánkkal is! Ez is boldogító feladat. Nem szabad ezt kijátszani a leki és mennyei boldogság felértékelésére és ugynakkor a földi életünk “siralomvölgyként” való propagálására! Mindkettö egyaránt fontos, mert itt és most uton vagyunk. Istentöl jöttünk és feléje tartunk. Ez már itt és most a “mennyek országa” az alatt vagyunk, az egymást szeretö egymásért áldozatos munkát is vállaló emberek között. Segits magadon az Isten is megesegít! Szerencsére ahány ember annyiféle. Mindent meg kell tanulni magától semmit sem tud az ember. A boldogságunk ösforrását pedig a beleszületett csala´dunk apa-mama-gyerekek körében tanulhatjuk meg. A Jézusi egyh´ázban. Azért is szükséges a sikeres munkánk ugyanúgy mint a szentmiseünneplö imaéletünk…
Az alábbiak azonban félreérthetöek, azt olvashatja ki valaki, hogy ne dolgozzunk, mert ugyis megsegit az Isten:
“Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani?
És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek?
Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy „Mit együnk?” vagy: „Mit igyunk?” vagy: „Mibe öltözzünk?”! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségetek van. Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja.
Ezek az evangélium igéi.
Mt 6,24-34”
Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk…