szent ii janos pal papa

Mitizálták-e Szent II. János Pál pápát?

A katolikus egyházban október 22-én volt Szent II. János Pál ünnepe. A lengyel pápa keresztények több nemzedékén hagyott nyomot egyedülálló pályafutásával, rendkívüli karizmájával és spirituális örökségének mélységével, amelyet az egész egyházra hagyott. Bár szentté avatását manapság sokan kritizálják, Karol Wojtyła személye senkit nem hagy hidegen, annyira része lett a történelemnek.

Ugyan mi igazságtalanabb az emberi emlékezetnél? Még mindig fülünkbe csengenek a „Santo subito!” kiáltások, amelyek 2005. április 2-án és az azt követő napokban követelték az elhunyt pápa gyors szentté avatását, most azonban, húsz évvel később, a közösségi hálók és szakértőik azt bizonygatják, hogy túl gyorsan haladtunk, és hogy II János Pált „demitizálni” kell. Ez a felháborodás arról árulkodik, hogy újból nem értik az embernek és munkásságának nagyságát, amelyről lehetetlen itt akár csak egy rövid életrajzi összefoglalót is adni.

Amikor 1978. október 16-án I. János Pál utódja lett, akinek hirtelen halála és mosolya még sokáig kísértett bennünket, Krakkó bíboros érseke teljesen ismeretlen volt a legtöbb katolikus számára. Még a legtájékozottabb vatikáni szakértők sem tudták helyesen kiejteni a Wojtyła nevet, amelyről sokan azt hitték, hogy afrikai. És akkor megjelent ez a fiatal, 58 éves pápa, az első, aki 1522 óta nem volt olasz származású, és akinek néhány nap alatt sikerült elfeledtetnie Lucianit és azt a szomorúságot, amelyet korai halála okozott. Az idő múltával ma már jobban megérthetjük, mi volt nagyon politikai, nagyon kiszámított és nagyon gondviselésszerű ennek a lengyelnek a megválasztásában.

Tragédiákkal teli ifjúság

Az 1920. május 18-án Wadowicében született Karol Josef Wojtyła egy későbbi szentről, I. Károly osztrák császárról kapta keresztnevét. A vele való rövid találkozás erős benyomást tett édesapjára, aki mindazonáltal meggyőződéses hazafi volt. Karol korai éveit tragédiák sora árnyékolta be: édesanyja 1929-ben halt meg, idősebb testvére, a fiatal orvos Edmund 1932-ben, majd édesapja 1942-ben. A halálesetek sorozata után egyedül maradt a világban, miközben Lengyelország a náci csizma alatt nyögött. Bárki más elvesztette volna minden reményét, de nem így ez az elszánt, intelligens és mindenekelőtt jámbor fiú, aki semmit sem akart feladni a felmenőitől kapott örökségből, mindenekelőtt a hitéből.

Abban az időben, amikor a megszálló Németország minden új papi hivatást be akart tiltani, hiszen tisztában voltak azzal, hogy Lengyelország lelke a katolicizmusban él elevenen, Wojtyła még abban az évben belépett a krakkói földalatti szemináriumba, miközben filológiai tanulmányokat folytatott és egy gyárban dolgozott, hogy finanszírozza a tanulását. Hogy enyhítsen valamit ezen a nem könnyű állapoton, magas színvonalon amatőr színjátszással kezdett foglalkozni, és ez a képzés is mély nyomot hagyott benne. Személyiségét kiegészítette egy másik tiltott imádás, az élő rózsafüzér, a karmelita lelkiség és Louis-Marie Grignion de Montfort felfedezése.

Kivételes sors

1946-ban, amikor pappá szentelték, épp a kommunista iga váltotta fel Hitler igáját. Rómába küldték tanulni, ahol megmutatkozhatott nyelvtehetsége, amely később annyira ámulatba ejtette a híveket. Visszatérve Lengyelországba, Niegowic fiatal plébánosa, a diákok népszerű papja felismerte, hogy a kommunista rendszerrel való szembeszállás egyelőre hiábavaló, és egyfelől nem szabad hagyni, hogy az egyházon belül megosztottságot idézzenek elő – ami az ellenség kedvenc stratégiája -, másrészt nem szabad feltűnést kelteni azzal, hogy elhamarkodott politikai álláspontot foglal el. Ehelyett a marxizmus belülről történő gyengítésén kell dolgoznia, szembeállítva a hitet az ateizmussal és rámutatva az uralkodó materializmus hiábavalóságára. Pontosan ezt tette, amikor egy olyan plébánia plébánosaként, amely nem létezett és nem is lett volna szabad léteznie, mert az új szovjet típusú emberek számára épített új városokból minden szentélyt száműzni kellett, a Nowa Huta-i Kisded Jézus templom felépítéséért küzdött. A kormányt, amely ugyan éberen őrködött, túlságosan is lekötötték a lengyel prímás, Wyszynski bíboros által okozott problémák, és hosszabb időbe telt, mire megértették Wojtyła atya stratégiáját. A II. Vatikáni Zsinat idején a lengyel egyház szóvivője volt, és már volt mögötte múlt, ő lett 1958-ban Lengyelország legfiatalabb püspöke, majd 1967-ben legfiatalabb érseke, amikor a rezsim végre meglátta benne a veszélyt, amelyet már túl késő volt kiküszöbölni. A Kúriában a német püspöki kartól kezdve sokan kezdtek álmodozni a krakkói érsek kivételes sorsáról.

Ez aztán 1978-ban válik valósággá, és bár ez robajló átalakulást jelentett Róma keleti politikájában, ennek a mélyen Mária-tisztelő pápának a spirituális dimenzióját nem lehet elfelejteni. Első üzenete: a „Ne féljetek, nyissátok szélesre a kapukat Krisztus előtt”, már önmagában is programot kínált egy olyan világban, ahol állandó volt a félelem az orosz invázió és az atomháború fenyegetése miatt. Ebben kell vajon keresni az 1981. május 13-i, Szent Péter téren elkövetett támadás okát? Máig sem tudjuk, de az esemény azt bizonyítja, hogy ez az ember zavaró tényező volt, és a Miasszonyunk védelme alatt állt.

II. János Pál, akit mindig mélyen érintettek a Shoah atrocitásai, a zsidósághoz való közeledés, az ökumenizmus pápája lesz, ami az assisi találkozókon öltött testet, és a relativizmus és a világra való nyitottság demonstrációjának tűnt. Ezt jelképezték utazásai és az Ifjúsági Világnapok (WYD), ő volt az új evangelizáció embere, aki megjelentette a katolikus egyház új katekizmusát a doktrinális káosz idején, az a pápa, aki addig soha nem látott számban, 1940 embert avatott boldoggá és 483-at szentté; aki bevezette az Isteni Irgalmasság vasárnapját és a rózsafüzérben a világosság titkait. Mindezt nagyon hosszan lenne csak érdemes kifejteni.

Lenyűgöző tekintet

Ma felhánytorgatják II. János Pál pápának, hogy számos problémát figyelmen kívül hagyott, kezdve a bizonyos papság körében tapasztalható pedofíliával, de gondoljunk arra, hogy bizalmatlan volt a vádaskodásokkal szemben, amelyeket Keleten gyakran használtak hazug eszközként az egyház és az egyházi apparátus lejáratására. Másrészt senki sem vitathatja el tőle nemzetközi politikai szerepét, amely olyannyira hozzájárult a kommunista rendszer bukásához Európában.

Annak a szeretetnek a megértéséhez azonban, amelyet oly sok keresztényből kiváltott, talán az kellett, hogy az ember hosszan magán érezze a pápa lenyűgöző tekintetét. Én is a szerencsések közé tartozom, hogy 18. születésnapom reggelén Castelgandolfóban ezt megtapasztalhattam. Túllépve minden kritikán, minden szemrehányáson, akár minden csalódáson is, ez a felejthetetlen tekintet marad meg bennem.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

One Comment

  1. II. János Pál pápa a mérce az utána következő pápák számára. Ezt a mércét halála óta
    már két pápa leverte. Ezért vonják kétségbe a szentté avatását.