Mit tudnak az írástudók?
Kétféle kérdező ember van.
Az egyik azért kérdez, mert jószándékkal keres és őszintén kíváncsi. Fejlődni akar.
A másik ember nem azért kérdez, mert fejlődni akar, hanem pontosan azért, mert zárkózott (bár nyitottnak látszik, ezért megtévesztő!). Saját elméleteinek rabja, ezért nem is tudja befogadni a szeretetet sem. Valahol sérült szegény, hozta magával…, és ezért mindent megmagyaráz, csak éppen ne kelljen változtatnia életmódján. Inkább beleköt mindenbe és mindenkibe, csak meg ne kelljen változnia. Ez az írástudó.
Nem mindegyik írástudó zárkózott, csak az, aki ismerni véli az Írást, annak jelentését, de mellőzi abból a Szentelket. Ezért kérdőjelezi meg Jézus hatalmát is: milyen hatalommal tanít. Jézus pedig – mint mindig okosan és bölcsen, belelátva az ember gondolataiba, úgy kérdez vissza, hogy fején találja a szöget: Kedves írástudó! Ha megválaszolod, honnan van János keresztsége, Istentől vagy az emberektől, akkor én is választ adok neked!
János keresztsége az Istentől volt és megtérés volt a feltétele – jól tudja ezt Jézus. Ha az írástudó ezt elismerné, akkor meg kellene térnie.
Érdekes módon, abban az időben az írástudók nagyrésze felvette János bűnbánati keresztségét, mert féltek attól, hogy mit mondanak az emberek…
Egyrészt tehát meg akartak felelni az embereknek, másrészt életüket nem akarták megváltoztatni…
Jézus látja és tudja ezt. Engem is lát. Tudja, ha magyarázkodom, és azt is látja, ha tényleg változtani akarok életemen…
Ha tényleg akarok változtatni, akkor segít és az meglátszik lassan…
Én tudod, hogy mit akarsz?