pexels gustavo fring 4894722 Medium

Mit tegyünk, ha a gyerekeink barátai nem tetszenek nekünk?

Ne ítélkezzünk azonnal, hagyjuk, hogy a barátaik eljöjjenek hozzánk, támogassuk a pozitív választásokat … Az alábbiakban adunk néhány tanácsot, ha úgy gondolod, hogy gyermeked valamelyik barátja „rossz hatással” van rá.

Barátokra szert tenni nem könnyű, és ez nem függ az életkortól. Amint viszont a gyermek növekszik, és már vannak bizonyos tapasztalatok, a szülők számára könnyebbé válik a választások kezelése. Érthető a szülők részéről, hogy véget akarnak vetni azoknak a barátságoknak, amelyek, úgy tűnik, rossz hatással vannak gyermekükre. Ez azonban gyakran ellentétes hatást vált ki, arra serkenti a gyermeket, hogy szorosabbra kösse a barátságot, akár azért, mert szembe akar szegülni a szülővel, akár azért, mert nem érti a szülő tartózkodását. Ne felejtsük el, hogy a gyermekeknek általában nincsen ínyére, hogy a szüleik mondják meg nekik, mit tegyenek, még akkor sem, ha ez a javukra szolgál. Adunk tehát néhány tanácsot arra az esetre, ha gyermekünkkel meg kell beszéljük a barátkozás kérdését.

Beszéljük meg a gyermekkel

Igen lényeges, hogy ne ítélkezzünk véglegesen egy adott barátról. Találjunk egy olyan helyszínt, ahol a gyermekeink jól érzik magukat és megosztják gondolataikat, tapasztalataikat. Beszélgessünk velük. A párbeszéd a gyermekeink által kötött barátságok jobb megértéséhez vezethet.

Legyünk kíváncsiak, ítélkezés nélkül

Amikor a gyermek a barátairól beszél, fontos, hogy őszinte érdeklődést mutassunk. Kérdezzük meg például, hogy mit szeretnek együtt csinálni, és hogy mi az, ami barátságukat különlegessé teszi. Ez segít megérteni barátságuk dinamikáját anélkül, hogy azonnal ítéletet mondanánk.

Hívjuk meg a barátaikat az otthonunkba

Miért is ne ajánlanánk fel gyermekünknek, hogy hívják meg barátaikat otthonunkba? Így a szülők a megszokott, ismerős környezetben figyelhetik meg gyermekük barátait. Ezzel alkalom nyílik jobban megismerni őket, és esetleg pozitíven befolyásolni a hangulatot. Ráadásul, ha valamelyik barát udvariatlan vagy durva a szülőkkel szemben, a gyermek ezt jobban észleli, és természetesen magától is fékezheti ezt a barátságot.

Példamutatás

A tettek többet mondanak minden szónál, a gyermekek gyakran utánozzák azt, amit otthon látnak. Példamutatással mutassuk meg nekik az értékeket és a követendő viselkedéseket, ez a lehető legjobb pedagógia. Ha így cselekszünk, az lehetőséget ad, hogy szabadon beszéljünk gyermekünkkel a mi saját barátainkról és azok tulajdonságairól, de megkérdezhetjük őket is, hogy ugyanezeket gondolják-e saját barátaikról.

Bíztassuk egészséges határok felállítására

Meg kell értetni a gyermekekkel a határok megszabásának fontosságát. Ez olyan cél, amelynek elérésére törekedni kell. A szülők igy segíthetnek felismerni, hogy egy barát befolyása mikor válik nemkívánatossá, és irányíthatják őket saját értékeik felismerésében és megerősítésében.

Pozitív környezet előnyben részesítése

Támogassuk gyermekünket, hogy olyan tevékenységekben vagy csoportokban vegyen részt, amelyek megfelelnek a család értékítéleteinek. A társak pozitív befolyása nagyon nagy hatású lehet, ezért segítsük gyermekünket olyan barátokat találni, akiknek ugyanaz az érdeklődése és értékítélete.

Fejlesszük a kritikus szellemet

Tanítsuk meg gyermekünknek, hogy kritikusan gondolkodjon, és tisztán tudjon látni, amikor választani akar, hogy kivel kössön barátságot. Magyarázzuk meg neki, mennyire lényeges, hogy elégedett legyen az elhatározásával, emlékezetükbe idézve, hogy teljesen normális dolog „nemet” mondani. A szülők kiemelhetik annak fontosságát, hogy elhatározásukat a saját értékeikre alapozzák, és ne váljanak társaik rájuk gyakorolt nyomásának áldozataivá.

Dicsérjük a pozitív döntéseket

Hogy segítsék a gyermeknek jól megválasztani, kik is legyenek a környezetükben, a szülőknek bátorítaniuk és dicsérniük kell gyermekük jó és pozitív hatású választásait. Ez a hozzáállás buzdítani fogja a gyermeket további hasonló választásokra.

Kérjünk tanácsot papoktól

Ha a gyermeket a barátai elfordítják a hittől és olyan választások elé állítják, amit az Egyház nem helyesel, habozás nélkül tanácsot kell kérni egy paptól vagy más keresztény szellemű oktatótól. Ők lelki támaszt tudnak nyújtani a szülőknek, és a helyzetre szabott tanácsokat tudnak adni erre a különleges helyzetre.

Bízzunk szülői ösztönünkben

Végül pedig, mi, szülők ismerjük a legjobban a gyermekünket. Bízzunk az ösztönünkben és gondoljunk arra, hogy szeretetünk és tanácsaink felbecsülhetetlen értékűek gyermekünk jellemének alakításában.

Szülőnek lenni olyan, mint egy utazás, és az utazás során fellépő viharokat legyőzheti a szeretet, a megértés és egy csepp humor. Pozitív hozzáállásunk olyan döntések felé fogja vezetni gyermekünket, amelyek összhangban vannak családi értékeinkkel.

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük