„Milyen meredeken” esik vissza a szentmisehallgatás aránya Lengyelországban?

A legfrissebb hivatalos statisztikák szerint a lengyelországi katolikusok mintegy 28%-a vett részt szentmisén 2021-ben.

Egyes vélemények szerint az új számok a szentmisehallgatás „drámai visszaesését” jelzik Európa egyik legkatolikusabb országában.

Mit mutatnak tehát az új adatok? Hogy értelmezik ezeket a kutatók? Mit tesz az Egyház, hogyan reagál a hanyatlást látva? Megmutatjuk.

Mit mondanak a számok?

Január 13-án a (lengyel) Egyház Központi Statisztikai Intézete (ISKK) közzétette a 2021-es „Annuarium Statisticum Ecclesiae in Polonia” című éves statisztikai áttekintését a lengyel katolikus egyházról.

A hivatal 1980 óta minden évben közli a vasárnapi szentmisehallgatók és a szentáldozáshoz járulók százalékos arányát azon megkeresztelt katolikusok teljes számára vonatkozóan, akik képesek teljesíteni az adott vasárnapon való heti szentmisehallgatás kötelezettségét.

Az intézet éves tanulmánya nem adja meg a vasárnapi szentmisehallgatók és a szentáldozáshoz járulók tényleges számát, csak a százalékos arányát.

A legfrissebb jelentés szerint a 2021. szeptember 26-i adatfelvételkor 28,3%-uk vett részt a vasárnapi szentmisén, míg 12,9%-uk járult szentáldozáshoz.

Ez jelentős visszaesést mutat a legutóbbi, 2019-ben publikált adatokkal összehasonlítva – a pandémia sújtotta 2020-as évben nem jelentettek meg vasárnapi szentmisehallgatásra vonatkozó adatokat.

2019-ben a vasárnapi szentmisehallgatók száma 36,9%, a szentáldozáshoz járulók száma pedig 16,7%-os volt, azaz 2019 és 2021 között a vasárnapi szentmisehallgatók aránya 8,6%-kal, %, a szentáldozáshoz járulók aránya pedig 3,8%-kal csökkent.

Az éves jelentés egyházmegyékre bontja le a statisztikát. A vasárnapi szentmisehallgatók (59,1%) és szentáldozáshoz járulók (21.9%)legmagasabb százalékos arányát 2021-ben a délkelet-lengyelországi Tarnówi egyházmegyében mérték, míg ezek az arányok az északnyugat-lengyelországi Szczecin-Kamień-i főegyházmegyében a következőképpen alakultak: mindössze 16,9%, illetve 8,1%. Tarnów Lengyelország „legvallásosabb” egyházmegyéjeként ismert, míg a Szczecin-Kamień-it a „legkevésbé vallásos”. egyházmegyének tartják – a számok nagymértékű regionális egyenlőtlenségről tesznek tanúbizonyságot a vallásgyakorlat terén.

Az „Annuarium Statisticum Ecclesiae in Polonia” című jelentés egyéb szentségekre vonatkozóan is tartalmaz számadatokat. A legfrissebb jelentés szerint 2021-ben 315.357 keresztelés (összevetésképpen: 2020-ban 312.082), 331.744 elsőáldozás (2020-ban 297.951), 265.681 bérmálás (2020-ban 252.253) és 103.807 katolikus esküvő (2020-ban 91.468) történt.

Az éves jelentés végezetül statisztikai profilt rajzol meg a lengyel egyházról. 2021-ben az országban 10.352 katolikus plébánia működött; 23.984 egyházmegyékbe inkardinált pappal és 1.341 egyházmegyei szeminaristával. A tanulók körülbelül 82%-a vett részt az Egyház által kínált hitoktatáson a 2021-22-es tanévben.

Az Egyház Központi Statisztikai Intézete nyomon követi a vasárnapi szentmisehallgatók és a szentáldozáshoz járulók számarányát a lengyelországi katolikusok összességét tekintve:

Mit mondanak a kutatók?

A világi médiában megvan az a tendencia, hogy a lengyel katolikus vallásgyakorlatban bekövetkező minden hanyatlást a vitatott politikai témákkal kapcsolatos egyházi álláspontra adott negatív ítéletként tálal, olyan témákban, mint az országban érvényes abortusztörvény, az egyneműek házassága és a papok által elkövetett szexuális abúzus válsága.

Ezek kétségkívül érvényes tényezők, de volt még egy dolog, amely igen nagy befolyást gyakorolt a vasárnapi szentmisére vonatkozó 2021-es számadatokra: a koronavírus világjárvány.

Az új jelentés lábjegyzetet fűz a 2021-es vasárnapi szentmisehallgatók és szentáldozáshoz járulók számarányához. Megjegyzi, hogy az adatfelvétel napján Lengyelországban korlátozások voltak érvényben a COVID-19 járvány miatt. A szociális távolságtartással kapcsolatos intézkedések nyomán a szentmisén részt vevők a templomokban csak az ülőhelyek felét foglalhatták el (ez a korlátozás nem vonatkozott a teljesen beoltott emberekre), és kötelező volt számukra a maszkviselés.

A lengyel püspöki konferencia weboldalán közzétett sajtóközlemény szerint a vasárnapi szentmisehallgatókkal és a szentáldozáshoz járulókkal kapcsolatos 2021-es adatok következésképpen „nem voltak hitelesek”. A közlemény hozzáfűzte azt is, hogy a pandémiás helyzet „egyértelműen torzítja az eredményeket”.

A Lengyel Sajtóügynökség által idézett megjegyzésekben Marcin Jewdokimow, az ISKK igazgatóhelyettese a következőt nyilatkozta: „Az elmúlt években a vasárnapi szentmisehallgatók mutatójának hanyatlása állandó volt. Most összeomlással szembesülünk. Ebből következően azt hiszem, hogy jövőre vissza fog állani az arány, a statisztikák növekedést fognak mutatni.”

Hozzátette: „Hosszú távon szociokulturális változási folyamattal állunk szemben. Másfelől a katolicizmus bizonyos átalakulásáról és a vallás nyilvánosságban betöltött helyének megváltozásáról van szó. Az emberek vallási szükségletei változnak, és változik a vallási intézmények működési módja is.”

Bár kétségtelenül meglepőek a 2021-es számok, Európa-szerte még mindig Lengyelországban az egyik legmagasabb a vasárnapi szentmisehallgatások aránya. Noha nehéz közvetlenül összehasonlítani országokat, mert a számok értelmezésében különbségek vannak, a vasárnapi szentmisehallgatók arányáról széles körben azt tartják, hogy jelentősen magasabb Lengyelországban, mint más, történelmileg katolikus országban, úgymint Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban, valamint a szomszédos Németországban.

A 2021-es statisztika azt is sugallja, hogy az Egyház visszaállt az erős törés után, amelyet a COVID-19 kezdeti hullámai okoztak 2020-ban. A keresztelők, az elsőáldozások, a bérmálások és a katolikus esküvők száma évről évre emelkedett.

Mit tesz az Egyház?

A lengyel egyházi hatóságok tudatában vannak a vasárnapi szentmisehallgatás hanyatlásának. Tavaly novemberben „Hiszek Krisztus Egyházában” címmel új pasztorális programot hirdettek a 2022-2023-as évre.

Andrzej Czaja püspök szerint ennek a célja az volt, hogy segítsék a katolikusokat „felismerni, hogy a súlyos problémák ellenére szükséges hinni az Egyházban, és bízni benne”.

„Azért szükséges hinni az Egyházban, mert ez isteni-emberi valóság. Azért kell bízni az Egyházban, mert az Isten tekintélyén alapszik” – magyarázta a püspök, aki a lengyel püspöki pasztorális bizottság elnöke,

A programnak heti témamegjelölései vannak 2023 novemberéig, azzal a szándékkal, hogy előmozdítsa a nagyobb elköteleződést az egyházi élet iránt, olyanok, mint „A szentmise a vasárnap szívében” és „Munkám a plébánián”.

A lengyel katolikus vezetők abban reménykednek, hogy a 2021-es szentmisehallgatási számok csupán átmeneti problémának bizonyulnak. Valószínűleg azonban mélyen érintik őket a legutóbbi jelentés egyéb megállapításai,

Az 1.341 egyházmegyei szeminaristával kapcsolatos 2021-es szám például jelentős csökkenést mutat 2020-szal összehasonlítva, amikor 1.619-en voltak. A világi papok számában bekövetkező erős csökkenés nagy hatással lenne a lengyel Egyházra – és az egész kontinensre, mivel négy új európai katolikus papból egy lengyel.

A hittanórára járó tanulók számarányának csökkenése – a 2020-as 85,7%-ról a 2021-es 82,4%-ra – szintén vészharangot kongat meg, mivel a lengyel katolicizmus életereje a hit generációról generációra való továbbadásától függ.

Szerző: Luke Coppen
Fordította: Forgács Hajnalka
Forrás: Pillarcatholic.com