Miért „féltékeny” Isten? Nehéz kérdések Józsefről, szenvedésről és az Ószövetség titkairól – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast nyolcadik kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspök atyával beszélget a hallgatók bibliai és teológiai kérdéseiről. Szóba kerül József és testvérei története, a nemzetségtáblák hitelessége, az imádás értelme, az állatok szenvedése, Isten „féltékenysége”, az Ó- és Újszövetség istenképe, valamint több gyakorlati kérdés is, például a lisztláng, az arany és ezüst, illetve Isten nevének kiejtése.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

1. A József testvérei miért nem ismerték fel Józsefet, illetve József hogyan viszonyult a testvéreihez, amikor sokáig nem fedte fel előttük a kilétét?
József történetében hosszú idő telik el az eladásától az egyiptomi találkozásig, így külsőleg és társadalmi helyzetében is sokat változhatott. A történet lényege azonban nem pusztán a felismerés hiánya, hanem a belső átalakulás: Józsefnek meg kellett küzdenie saját haragjával, a testvéreknek pedig szembe kellett nézniük tettük súlyával. A végső kiengesztelődésben József felismeri, hogy Isten a rosszból is jót tudott kihozni.

2. Az írásbeliség előtti időkből származó nemzetségtáblákat mennyire tekinthetjük történetileg megbízhatónak, és milyen értelemben sugalmazottak?
A nemzetségtáblák nem feltétlenül pontos történeti dokumentumok mai értelemben, de hitelesen őrzik egy nép vagy közösség szent emlékezetét. A sugalmazottság nem azt jelenti, hogy minden adat történészileg ellenőrizhető, hanem hogy a Biblia az üdvösségünkre szükséges igazságot közli. Ezek a családfák azt fejezik ki, hogy Isten cselekvése valódi történeti közösségek életében mutatkozott meg.

3. Miért fontos Istennek, hogy imádjuk? Miért kell Istent imádnunk, hiszen ő tökéletes? Mit jelent az, hogy az imádás lehetősége Isten ajándéka? Van-e erre neki szüksége?
Istennek nincs szüksége az ember imádására, mert ő tökéletes és nem válik nagyobbá a dicséretünktől. Az imádás az embernek ajándék, mert általa kilép önmaga köréből, felismeri Isten fenségét, jóságát és szabadságát, és kapcsolatba lép vele. Az imádság tehát nem Isten hiányát pótolja, hanem az ember üdvösségét szolgálja.

4. Miért kell az állatoknak szenvedniük? Az állatok nem követnek el bűnt. Miért bünteti Isten az állatokat is, például az egyiptomi csapásoknál?
Az állatok szenvedésének kérdése összefügg a világban jelen lévő szenvedés titkával. A Biblia szerint Isten jónak teremtette a világot, de a bűnnel rendezetlenség, önzés és erőszak jelent meg benne. Az állatok szenvedése sokszor az emberi bűn, mulasztás vagy felelőtlenség következménye is. Ugyanakkor az embernek különleges felelőssége van a teremtett világért, miközben az ember méltósága Isten képmásaként mégis kiemelt.

5. Mit jelent az, hogy Isten féltékeny Isten? Hogyan lehet egy ilyen emberi tulajdonságot Istenre alkalmazni?
Isten „féltékenysége” nem beteges birtoklásvágyat jelent, mint emberi kapcsolatokban, hanem féltő, kizárólagos szeretetet. A bibliai szövetségben Isten magának foglalja le népét, de nem azért, hogy rabságban tartsa, hanem hogy szabaddá tegye. A kifejezés azt fejezi ki, hogy Isten óvja népét a bálványoktól és a hamis istenektől, amelyek elszakítanák őt az igaz élettől.

6. Az ószövetségi ember számíthatott-e arra, hogy Isten már a földi életben megjutalmazza a jót, vagy az igazságszolgáltatás csak a halál után történik?
Az Ószövetségben erősen jelen volt az a gondolat, hogy Isten már a földi életben jutalmazza a jót és bünteti a rosszat. Ha valakit szenvedés ért, gyakran feltételezték, hogy valamilyen rejtett bűn áll mögötte. Jób könyve éppen ezt az egyszerű magyarázatot kérdőjelezi meg, és megmutatja, hogy az igaz ember szenvedése mélyebb titok is lehet.

7. Hogyan egyeztethető össze az, hogy Isten közel akar kerülni a népéhez, miközben a hegy megérintését halállal fenyegeti, ahol megjelenik? Nem ellentmondás ez?
A Biblia egyszerre mutatja be Istent közelinek és félelmetesen szentnek. Isten szentsége megrendíti az embert, mert ő egészen más, mint mi; ugyanakkor szeretete feloldja ezt a félelmet, és közösségbe hív. A hegy vagy a szövetségláda érinthetetlensége azt fejezi ki, hogy Isten szentségéhez nem lehet könnyelműen közeledni.

8. Hogyan egyeztethető össze az Ószövetség keménynek, olykor kegyetlennek tűnő Isten-képe az Újszövetség irgalmas, szerető Atya-képével? Isten változik, vagy mi értjük félre ezeket a szövegeket?
Nem Isten változik, hanem az ember istenismerete fejlődik. Az Ószövetségben is jelen van Isten irgalma és szeretete, de egy hosszú isteni pedagógia részeként, amelyben Isten fokozatosan neveli népét. Jézus az Újszövetségben teljesebben mutatja meg Istent szerető Atyaként, de közben ő is beszél ítéletről és igazságosságról.

9. Miért volt az Ószövetségben erkölcsi kettős mérce férfiak és nők között, és Isten ezt miért engedte meg?
A válasz szerint az ószövetségi törvényeket az adott kor társadalmi helyzetében kell érteni. A nők szerepe az utódok születése és a közösség fennmaradása miatt különösen védett, de ezzel együtt korlátozottabb is volt. Mai szemmel ez valóban kettős mércének tűnhet, és lehetséges, hogy a férfiközpontú társadalom elnézőbb volt a férfiakkal szemben. A Biblia itt is egy fejlődési folyamat részeként érthető.

10. Mikor ismerték meg az aranyat és ezüstöt? Hiteles, hogy már az Ószövetségben aranyra és ezüstre hivatkoznak?
Igen, ez hitelesnek tekinthető, mert az ókori Egyiptomból, Mezopotámiából és más régészeti leletekből is ismert, hogy már nagyon régen használtak aranyat és ezüstöt. Az ilyen bibliai utalások tehát jól illeszkednek az ókori Közel-Kelet ismert világába.

11. Mit jelentett a lisztláng?
A lisztláng finomra őrölt, jó minőségű lisztet jelentett, amelyet az áldozatoknál használtak. Azért ajánlották fel Istennek, mert az áldozatban a legjobbat illett adni.

12. Jáve nevét nem kellene H betűvel kiejteni? Mi a helyes kiejtés?
A „Jáve” kiejtése rekonstrukció, mert a zsidóság tiszteletből régóta nem mondja ki Isten szent nevét, hanem helyette az „Adonai”, vagyis „Úr” szót használja. A „Jehova” forma későbbi, hibás olvasatból alakult ki. A tetragramban szereplő héber „hé” inkább lágy h-hang, nem erős torokhang. A legfontosabb azonban nem a pontos hangképzés, hanem Isten nevének tisztelete és az imádságos kapcsolat vele.