Miért engedi Isten az erőszakot? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspök atyával beszélgetett Józsué könyvének és a Bírák könyvének legnehezebb részeiről. A hallgatók kérdései az ószövetségi erőszak, a honfoglalás, a negyvenéves pusztai vándorlás, a sorsvetés, a leviták öröksége és az Ószövetség keletkezése köré csoportosultak. Az adás egyik fő üzenete: a Szentírás nehéz szakaszait nem lehet kiszakítani történelmi, irodalmi és hitbeli összefüggésükből, különösen akkor nem, amikor Isten jóságáról és az emberi erőszak kérdéséről gondolkodunk.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

1. Van-e összefüggés a Józsué által állított emlékkövek és a zsidó sírokra helyezett kövek között?
A válasz szerint közvetlen összefüggés nem látható. A sírokra tett kövek a gyász és emlékezés gesztusai, míg Józsué emlékkövei inkább az ókori keleti emlékállítás szokásához kapcsolódnak, ahol fontos történelmi eseményeket, győzelmeket vagy isteni beavatkozásokat jelöltek meg kőoszlopokkal.

2. Miért tartott negyven évig a pusztai vándorlás, ha Egyiptom és Izrael földrajzilag közel van egymáshoz?
Nem a távolság miatt tartott negyven évig, hanem lelki és történeti értelemben volt szükség erre az időre. Az Egyiptomból kivonult nemzedéknek meg kellett halnia, és egy új nemzedéknek kellett felnőnie, amely már az egyistenhitben és a szövetségben formálódva léphet be az ígéret földjére.

3. Hogyan lehet értelmezni a meghódított népek Isten parancsára történő kiirtását?
Martos püspök hangsúlyozza, hogy ezek nagyon nehéz szövegek, amelyeket nem lehet mai erőszak igazolására használni. A Szentírás Isten szava, de emberi megértésen, történelmi tapasztalaton és korabeli gondolkodáson keresztül szólal meg. Ezek a részek inkább arról tanúskodnak, hogyan értette meg egy kiszolgáltatott nép saját fennmaradását Isten beavatkozásaként.

4. Tényleg Isten akarta a sok gyilkosságot, háborút és ártatlanok szenvedését?
A válasz a teodícea kérdéséhez kapcsolódik: ha Isten jó és mindenható, miért engedi a rosszat? A magyarázat szerint a rossz nem egyszerűen Isten akarata, hanem az emberi szabadság következménye is. A Biblia ugyan beszél erőszakról, de a keresztény olvasat csúcspontja Jézusban látható, aki a békesség és irgalom útját mutatja.

5. Mit jelent az „átok”, amelyet harcok után betöltenek, és miért csonkították meg a lovakat, illetve égették el a harci szekereket?
A válasz szerint itt nem katonai vagy gazdasági logika működik. A szöveg inkább azt akarja kifejezni, hogy a honfoglalás eseményeit teljesen Istenre irányított történetként értelmezik. Józsué könyve így részben hősi, teológiai elbeszélésként is olvasható, amely Józsué Istennek adott életét hangsúlyozza.

6. Jól érthető-e, hogy Izrael megvédi a gibeónitákat, noha azok korábban becsapták őket?
Igen. A gibeóniták kisebb, gyengébb csoportként inkább Izrael szolgálatába álltak, hogy védelmet kapjanak. A püspök ezt a vazallusi viszonyhoz hasonlítja: szolgálatért cserébe oltalmat reméltek.

7. Nem lehet, hogy a kiirtásra vonatkozó parancsokat félreértették, és inkább a bűnös tetteket kellene kiirtani?
A válasz elismeri, hogy az egyházi és zsidó hagyományban sokszor szimbolikusan értelmeztek nehéz bibliai részeket. Lehetséges lelki értelmezést is adni: a bennünk lévő rosszat, bálványimádást, erőszakot kell „kiirtani”. Ugyanakkor a történeti könyvekben ezek a részek konkrét történelmi elbeszélések formájában jelennek meg.

8. Miért szerepel a Bibliában a sorsvetés, ha ma ez bűnnek számíthat?
A sorsvetés akkor válik helytelenné, ha az ember felelőtlenül lemond a józan döntésről és a kapott képességeiről. De lehet helye akkor, ha minden emberi szempont mérlegelése után az ember Istenre bízza a döntést. Példaként Mátyás apostol kiválasztását említik, ahol imádság és a Szentlélek hívása előzi meg a sorsvetést.

9. Miért van szükség a sok név és nemzetségtábla felsorolására?
A nevek és részletek növelhetik az elbeszélés konkrétságát és történeti hitelességét, de a nemzetségtáblák nem mindig modern értelemben vett pontos családfák. Gyakran a közösség emlékezetét, identitását, számosságát vagy egy személy közösséghez tartozását fejezik ki.

10. Ha a leviták öröksége Isten, miért kaptak mégis városokat és földet?
A levitáknak is szükségük volt lakóhelyre, ezért kaptak városokat. Örökségük azonban nem a földbirtoklás és gazdasági gyarapodás volt, hanem a kultusz, az áldozatbemutatás és az Isten szolgálatából való megélhetés.

11. A törzsek létszáma számított-e a területek elosztásánál?
A válasz szerint ezt ma már nehéz pontosan meghatározni. A bibliai szövegek inkább már kialakult viszonyokat tükröznek visszatekintve: a törzsek letelepedtek bizonyos területeken, és a későbbi hagyomány ezeket Isten rendjeként fogalmazta meg.

12. Hogyan kell elképzelni az Ószövetség keletkezését?
Az Ószövetség nem egyszerre megírt könyv, hanem inkább könyvtár. Hosszú szóbeli hagyományozás, különféle írásos rétegek, szerkesztések és közösségi megőrzés eredménye. Sok könyvet tekintélyes alakokhoz kötöttek, például Mózeshez, Dávidhoz vagy Salamonhoz, de a tényleges szerzők sokszor ismeretlenek. A kánon végül a hívő közösségben alakult ki.

13. Hogyan lehet összeegyeztetni Isten jóságát azzal, hogy az Ószövetségben néha úgy tűnik, Isten ölésre parancsol?
A válasz szerint az ember sokszor félreértheti Istent, és a saját történelmi tapasztalatait vetítheti rá. Az Ószövetség néha Istennek tulajdonít erőszakos cselekedeteket, de a teljes bibliai ív abba az irányba vezet, hogy Isten jósága és irgalma válik egyre világosabbá, különösen Jézusban.

14. Sion hegye és az Olajfák hegye ugyanaz?
Nem. Sion hegye Jeruzsálem városához, a régi városmaghoz és a templom környékéhez kapcsolódik, míg az Olajfák hegye Jeruzsálemtől keletre, a Kidron-völgyön túl található.

15. Miért emeli ki a Bírák könyve, hogy Ehud balkezes volt?
Azért, mert ez különleges, egyedi jellemző volt. A régebbi kultúrákban a jobbkezességet tekintették normának, ezért a balkezesség említése kiemeli Ehud sajátosságát, és az elbeszélésben fontos részletként jelenik meg.

16. Ha Szent József és Jézus között nincs vérségi kapcsolat, hogyan kapcsolódhat Jézus Dávid vérvonalához?
József apasága jogi apaság: ő befogadja és elismeri Jézust. Ezáltal Jézus jogilag Dávid házába tartozik. Emellett a magyarázat szerint valószínű, hogy Mária is ugyanebből a tágabb rokoni körből, Dávid házából származott.

17. A Bírák könyvében látható engedetlenség–szenvedés–megtérés–szabadítás körforgása ma is jellemzi az ember és a társadalom életét?
A válasz szerint igen, ez a minta ma is felismerhető. Az emberi természetben vannak ismétlődő konfliktusok és bűnök, de közben van fejlődés is: jobban értjük például a szegényekről való gondoskodás, a társadalmi felelősség vagy a gyermeknevelés fontosságát. A bűnbánat és az újrakezdés lehetősége továbbra is alapvető.