Ma kezdődik Rómában a rendes konzisztórium
Ferenc pápa augusztus 27-én, szombaton 20 új bíborost, köztük 16 választó bíborost kreál. A Szent Péter-bazilikában 16 órakor kezdődik a rendes nyilvános konzisztórium, amelyen a világ minden tájáról érkező prelátusok egyenként, a pápának tett hűségeskü letétele után letérdelnek Róma püspöke előtt, aki átadja nekik a nevezetes bíborosi birétumot – egy négyzet alakú bíborvörös fejfedőt -, valamint a Péter utódjával való közösséget jelképező gyűrűt.
Ferenc ezután ezt a formulát mondja: “Fogadd ezt a bíbort a bíborosi méltóság és hivatal jeleként. Azt jelenti, hogy kész vagy ezt a méltóságot erőteljesen viselni, és akár véredet adni a keresztény hit növekedéséért, a békéért és az Isten népén belüli harmóniáért, a Szent Római Katolikus Egyház szabadságáért és kiterjesztéséért”.
Annak érdekében, hogy a pápaválasztó bíborosok száma 120 körül maradjon, a katolikus egyházfőnek rendszeresen új bíborosokat kell kreálnia, mivel egy bíboros 80 éves kora után már nem lehet választó.
Meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi konzisztórium (2020) óta a helyzet komolyan megváltozott, és Rómában egyre erősebb az a benyomás, hogy közeledik Ferenc pontifikátusának a vége, a pápa elmúlt hónapokban megromlott egészségi állapota miatt. Július végén, a Kanadából hazafelé tartó repülőgépen Ferenc pápa maga is elismerte, hogy ilyen állapotban nem tud utazni, és hogy ha még nem is lépi át a lemondás ajtajának küszöbét, „ez nem jelenti azt, hogy holnapután nem kezdek el gondolkodni rajta”.
A cikk a hirdetés után folytatódik…

Ha figyelembe vesszük az ilyen nyilatkozatokat, az új bíborosok kreálása más megvilágításba kerül. Személyiségük és érzékeny pontjai tanulmányozásából kiderülhet, hogy hogyan képzeli az argentin pápa a jövő egyházát.
A bíborosi kollégium összetételét kilenc évnyi pontifikátus után is vizsgálhatjuk, és figyelemre méltó fejleményeket láthatunk. 2014 óta Ferenc pápa kreálta a jelenlegi választó bíborosok 63%-át , mindössze 29%-átelődje, XVI. Benedek, és csak 11 választót (8%) II. János Pál. A testületben kevesebb, mint felére csökkent az európai bíborosok aránya. Ázsiában volt a legnagyobb növekedés, erről a földrészről származik most a választóbíborosi testület 15%-a. Az argentin pápa által kreált bíborosok közül majdnem minden ötödik olyan országból származik, amelynek korábban még soha nem volt bíborosa. A ma kezdődő konzisztóriumon három ilyen ország is van: Kelet-Timor, Szingapúr és Paraguay, de akár ideszámolhatjuk Mongóliát is, ahol az olasz származású Giorgio Marengo érsek szolgál. Másfelől pedig a tekintélyes velencei, torinói és milánói érsekségekben jelenleg nincs hivatalban bíboros. Az összetétel változásáról számoltunk be ebben a cikkben.
A bíborosok azonnal munkába állnak. A rendes konzisztóriumot ugyanis augusztus 29-én és 31-án rendkívüli konzisztórium követi majd, amint erről beszámoltunk itt. A cél: közös gondolkodás a Római Kúria új alkotmányáról és egymás jobb megismerése.









