Ma kezdődik Rómában a rendes konzisztórium
Ferenc pápa augusztus 27-én, szombaton 20 új bíborost, köztük 16 választó bíborost kreál. A Szent Péter-bazilikában 16 órakor kezdődik a rendes nyilvános konzisztórium, amelyen a világ minden tájáról érkező prelátusok egyenként, a pápának tett hűségeskü letétele után letérdelnek Róma püspöke előtt, aki átadja nekik a nevezetes bíborosi birétumot – egy négyzet alakú bíborvörös fejfedőt -, valamint a Péter utódjával való közösséget jelképező gyűrűt.
Ferenc ezután ezt a formulát mondja: “Fogadd ezt a bíbort a bíborosi méltóság és hivatal jeleként. Azt jelenti, hogy kész vagy ezt a méltóságot erőteljesen viselni, és akár véredet adni a keresztény hit növekedéséért, a békéért és az Isten népén belüli harmóniáért, a Szent Római Katolikus Egyház szabadságáért és kiterjesztéséért”.
Annak érdekében, hogy a pápaválasztó bíborosok száma 120 körül maradjon, a katolikus egyházfőnek rendszeresen új bíborosokat kell kreálnia, mivel egy bíboros 80 éves kora után már nem lehet választó.
Meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi konzisztórium (2020) óta a helyzet komolyan megváltozott, és Rómában egyre erősebb az a benyomás, hogy közeledik Ferenc pontifikátusának a vége, a pápa elmúlt hónapokban megromlott egészségi állapota miatt. Július végén, a Kanadából hazafelé tartó repülőgépen Ferenc pápa maga is elismerte, hogy ilyen állapotban nem tud utazni, és hogy ha még nem is lépi át a lemondás ajtajának küszöbét, „ez nem jelenti azt, hogy holnapután nem kezdek el gondolkodni rajta”.
Ha figyelembe vesszük az ilyen nyilatkozatokat, az új bíborosok kreálása más megvilágításba kerül. Személyiségük és érzékeny pontjai tanulmányozásából kiderülhet, hogy hogyan képzeli az argentin pápa a jövő egyházát.
A bíborosi kollégium összetételét kilenc évnyi pontifikátus után is vizsgálhatjuk, és figyelemre méltó fejleményeket láthatunk. 2014 óta Ferenc pápa kreálta a jelenlegi választó bíborosok 63%-át , mindössze 29%-átelődje, XVI. Benedek, és csak 11 választót (8%) II. János Pál. A testületben kevesebb, mint felére csökkent az európai bíborosok aránya. Ázsiában volt a legnagyobb növekedés, erről a földrészről származik most a választóbíborosi testület 15%-a. Az argentin pápa által kreált bíborosok közül majdnem minden ötödik olyan országból származik, amelynek korábban még soha nem volt bíborosa. A ma kezdődő konzisztóriumon három ilyen ország is van: Kelet-Timor, Szingapúr és Paraguay, de akár ideszámolhatjuk Mongóliát is, ahol az olasz származású Giorgio Marengo érsek szolgál. Másfelől pedig a tekintélyes velencei, torinói és milánói érsekségekben jelenleg nincs hivatalban bíboros. Az összetétel változásáról számoltunk be ebben a cikkben.
A bíborosok azonnal munkába állnak. A rendes konzisztóriumot ugyanis augusztus 29-én és 31-án rendkívüli konzisztórium követi majd, amint erről beszámoltunk itt. A cél: közös gondolkodás a Római Kúria új alkotmányáról és egymás jobb megismerése.
