Leó pápa szerdai katekézise: Jézussal meggyógyulunk és újjászületünk

A nyári pihenés előtti utolsó szerdai audiencián a pápa folytatta katekézis-sorozatát Jézus gyógyításairól, melyek a remény jelei. Jézusban megtaláljuk az erőt, amit mi is megtapasztalhatunk, ha kapcsolatba lépünk személyével. Ezúttal Jairus leánya és a vérfolyásos asszony meggyógyításáról elmélkedett. A lélek halálától kell igazán félnünk, a test halála Isten számára csak álom.

Korunk egyik elterjedt betegsége az élet nehézsége: a valóság túl összetettnek, súlyosnak tűnik, amivel nehéz szembenézni. És ilyenkor kikapcsolunk, elalszunk, abban az illúzióban, hogy amikor felébredünk, a dolgok megváltoznak. De a valósággal szembe kell nézni, és Jézussal együtt ez jól sikerül. Olykor pedig megakaszt minket azok ítélkezése, akik megbélyegeznek másokat.

Leó pápa megállapította, hogy ezekben a helyzetekben segíthet nekünk Márk evangéliumának az a szakasza, ahol két történet fonódik össze: a 12 éves lányé, aki halálos betegen fekszik, illetve az asszonyé, aki éppen 12 éve szenved vérfolyásban, és Jézust keresi, hogy meggyógyulhasson (vö. Mk 5,21-43).

E két női alak közé helyezi el az evangélista a lány apját. Nem marad otthon, hogy panaszkodjon lánya betegsége miatt, hanem elmegy és segítséget kér. Noha a zsinagóga vezetője, nem követelőzik társadalmi helyzetére hivatkozva. Amikor várakoznia kell, nem türelmetlenkedik, és vár. Amikor pedig azzal mennek hozzá, hogy a lánya meghalt és fölösleges zavarnia a Mestert, ő továbbra is hisz és remél.

Az apa beszélget Jézussal, majd a vérfolyásos asszony történetét olvassuk, akinek sikerül Jézus közelébe kerülnie és megérintenie a ruháját. Ez az asszony nagyon bátran úgy döntött, hogy változtat az életén: mindenki azt mondta neki, hogy maradjon távol, ne mutatkozzék. Arra ítélték, hogy rejtve és elszigetelten éljen. Olykor mi is mások ítéletének az áldozatai lehetünk, akik olyan köntösbe akarnak bújtatni minket, ami nem a miénk. És ilyenkor rosszul érezzük magunkat és nem tudunk kijönni belőle. Ez az asszony az üdvösség útjára lép, amikor kicsírázik benne a hit, hogy Jézus meggyógyíthatja őt. Ez ad neki erőt ahhoz, hogy elmenjen és megkeresse Jézust, legalább a ruháját meg akarja érinteni.

Jézus körül nagy volt a tömeg, és sokan megérintették őt, mégsem történt velük semmi. Amikor azonban ez az asszony megérinti Jézust, meggyógyul. Mi a különbség? – tette fel a kérdést a pápa, majd így válaszolt: Szent Ágoston magyarázata szerint a hit érintette meg Jézust. Valahányszor a hit vezérli cselekedetünket Jézus felé, kapcsolat jön létre vele, és ő azonnal kegyelmével válaszol. Olykor észre sem vesszük, de titokban és valóságosan elér minket a kegyelem, és szép lassan belülről átalakítja életünket.

Talán ma is sokszor felületesen közelítenek Jézushoz anélkül, hogy valóban hinnének hatalmában. Templomaink felszínén járunk, de a szívünk talán máshol van! Ez az asszony csöndben és névtelenül legyőzi félelmeit, megérintve Jézus szívét kezével, amit tisztátalannak tartanak a betegsége miatt. És íme, azonnal gyógyultnak érzi magát. Jézus azt mondja neki: “Leányom, hited meggyógyított. Menj békével, és maradj egészséges!” (Mk 5,34).

XIV. Leó pápa így folytatta katekézisét: Eközben meghozzák az apának lánya halálhírét. “Ne félj, csak higgy!” – biztatja Jézus. Aztán elmegy a házába, és amikor látja, hogy mindenki sír és jajveszékel, azt mondja: “A kislány nem halt meg, csak alszik”. Bemegy a szobába, ahol a lány feküdt, megfogja a kezét és azt mondja: „Talita kum”, ami annyit jelent: „Kislány, parancsolom, kelj föl!”. A lány pedig fölkel és járni kezd. Ezzel a gesztussal Jézus megmutatja nekünk, hogy Isten nemcsak meggyógyít minden betegségből, hanem feltámaszt a halálból is. Istennek, aki az örök élet, a test halála olyan, mint egy álom. Az igazi halál a lélek halála: ettől kell igazán félnünk! – figyelmeztetett a Szentatya.

Végül még egy részletre mutatott rá a pápa a gyógyítások kapcsán. Jézus miután feltámasztja a kislányt, azt mondja a szülőknek, hogy adjanak neki enni. Ez egy újabb nagyon konkrét jele annak, hogy Jézus közel van a mi emberségünkhöz. De még mélyebb értelemben is felfoghatjuk ezt, és föltehetjük magunknak a kérdést: amikor a gyerekeink válságban vannak és lelki táplálékra van szükségük, meg tudjuk nekik adni? És hogyan adhatjuk meg, ha mi magunk nem táplálkozunk az evangéliumból?

Kedves testvérek! Az életben vannak olyan pillanatok, amikor csalódunk és elkeseredünk, és megtapasztaljuk a halált is. Tanuljuk meg ettől az asszonytól és ettől az apától, hogy elmenjünk Jézushoz: ő meg tud minket gyógyítani, általa újjászülethetünk. Jézus, ő a mi reménységünk! – zárta szerdai katekézisét XIV. Leó pápa.

A szerdai általános audienciák július 30-án kezdődnek újra.

Forrás: Vatican News