Észak- Korea, Afganisztán, Szomália, Líbia …. bemutatjuk azt a tíz országot, ahol a keresztényeket leginkább üldözik, a „Portes Ouvertes” (Nyitott kapuk) elnevezésű keresztény nem-kormányzati szervezet, az Open Doors nemzetközi hálózat francia tagszervezete szerint.
Üldözik őket, lehetetlenné teszik, hogy hitüket gyakorolják egyházi helyeken, diszkrimináció sújtja őket a munkahelyi alkalmazásnál, törvényekkel csökkentik jogaikat ….. Számos országban akadályokat gördítenek az elé az ember elé, aki Istenben hisz, és hitükért gyakran életükkel fizetnek. A Portes Ouvertes – amint erről a Magyar Kurír is beszámolt – a közelmúltban tette közzé a keresztényüldözésről szóló 2021. évi mutatót. Különböző kritériumok szerint osztályozza a hátrányokat, az imádkozásban való korlátozást, a munkahelyi alkalmazásoknál vagy az állampolgárság megszerzése során tapasztalt diszkriminációt és az erőszakos cselekedeteket. Az alábbiakban részletesebb tájékoztatást adunk arról a tíz országról, ahol a Portes Ouvertes szerint a legnehezebb kereszténynek lenni.
1. Észak-Korea
Szomorú rekord Észak-Korea számára, hogy ebben az évben is változatlanul az első helyen áll: így van ez 2002 óta. 25,8 millió lakosból maximum 400.000-ra tehető a keresztények száma. Ebben az országban a kereszténységet idegen beavatkozásnak ítélik, „melynek célja, hogy ártson az államnak és az észak-koreai szociális rendnek”. Istenben hinni azon rendszer elleni bűnnek számít, amely isteni rangra emelte a Kim dinasztiát. Egy olyan vallás gyakorlása, ami más, mint amit az állam megkíván, letartóztatást, kényszermunkatáborba zárást és gyakran a kínzókamrát követően kivégzést von maga után.
Itt jegyezzük meg, hogy Kína, amely nem ismeri el az észak-koreaiak azon jogát, hogy elmenekülhessenek országukból, üldözőbe veszi azokat, akik átlépik a határt a két ország között. A kínai rendőröket ösztönzik arra, hogy minél több menekülőt fogjanak el, és fejenkénti jutalmat kapnak az elfogottak után.
2. Afganisztán
Afganisztán 2004 óta iszlám köztársaság, és a több mint 38 milliós lakosságból csak pár ezren keresztények. Ők is elbújnak, attól félve, hogy megölik őket. Hivatalosan ugyan a vallásos kisebbségeket állítólag védi az Alkotmány (ami nem igaz), de a vallás megváltoztatása büntetendő cselekmény. „Az Afganisztáni Iszlám Köztársaság nem engedélyezi egyetlen afgán állampolgárnak sem, hogy keresztény vallásra térjen. Az a néhány afgán nemzetiségű keresztény, aki van, mind a kereszténységre áttért korábbi muzulmán, ezért vallását titokban kell tartsa” – tájékoztat a Portes Ouvertes.
A France Inter kérdésére 2013-ban Giuseppe Moretti atya, az afganisztáni egyház érseke úgy válaszolt – talán azért, hogy ne veszélyeztesse híveit? – hogy azok a hívek, akik a misére járnak, „kizárólag és csakis külföldiek”. Arra a misére, amelyet az ország egyetlen, 1933 óta működő keresztény templomában celebrálnak.
3. Szomália
Szomália, ez a háborúban szétszaggatott ország, a főbb városoktól eltekintve, nagyrészt az iszlamisták kezén van. A kormányzat megkísérel harcolni az al-Shabaab, másnéven a Mudzsahedin Ifjúsági Mozgalom ellen, de a helyzet katasztrofális a népesség egésze számára, amiből a keresztények kevesebb, mint 1 %-ot tesznek ki. A keresztények gyakorlatilag mind régi muzulmánok, akik a kereszténységre tértek át. Üldözi őket a családjuk, közeli és távoli rokonságuk, szomszédjaik és a törzsek főnökei, mert „a kereszténység felvétele árulásnak számít”, írja a Portes Ouvertes. Ugyanakkor céltáblái a radikális iszlamistáknak, mint az al-Shabaabnak, mely ki akarja irtani a kereszténységet az országból. Ha felfedeznek valakit a keresztények közül, azonnal, helyben megölik.
4. Líbia
A 21 kopt keresztény rettenetes meggyilkolásának képei 2015-ben tartósan sokkolták a közvéleményt. Mégis, hat évvel később, a helyzet semmit sem javult az országban a keresztények számára. A tripoli székhelyű Nemzeti Megállapodás Kormánya és egy másik, önjelölt kormány, amely az ország keleti felét uralja, 2019 óta erőszakkal, milíciák és más felfegyverkezett csoportok segítségével harcol egymás ellen. Az 2011-es Alkotmány szerint az iszlám az egyetlen engedélyezett vallás és minden törvényhozás forrása.
A líbiai Egyház lényegében keresztény bevándorlókból áll, akik nagyrészt a szubszaharai Afrikából és Egyiptomból érkeztek, valamint líbiaiakból, akik elhagyták az iszlámot a kereszténység kedvéért. „A szubszaharai afrikai keresztényeknek saját templomaik vannak, amelyek látogatására a líbiaiaknak nincs joga”, írja a Portes Ouvertes. „Céltáblának tekintik őket a radikális iszlamisták, akik zaklatják, fenyegetik, bántalmazzák, sőt kegyetlen módon megölik őket.”
5. Pakisztán
Megvádolják a keresztényeket istenkáromlással, elrabolják és házasság előtt kényszerű áttérésre kényszerítik őket, erőszak, gyilkosság a részük. A pakisztáni keresztények rendszeresen és tragikus események kapcsán szerepelnek a hírekben. Asia Bibi emblematikus esete mögött egy teljes közösség összezúzása áll. Az ország közel 210 millió lakosából kevesebb, mint 2 % keresztény. Az istenkáromlásért járó halálbüntetést az 1986-os büntetőtörvénykönyvvel vezették be. Csak a 2020. évben 300 keresztény halt meg a hivatalos adatok szerint hite miatt.
6. Eritrea
Kis állam Afrika szarván. Eritreát a világ olyan államnak ismeri, mint amelynek rendszere az egyik legelnyomóbb. 1995 óta megfigyelhető az az irányzat, hogy a vallásokat tisztán a vallásgyakorlás területére korlátozzák, minden szociális és egészségügyi szolgálat az állam ellenőrzése alá került át. 2019 júliusában az Aleteia is beszámolt arról, hogy pár hét alatt közel húsz katolikus kórházat és klinikát zártak be. Ezen kívül a fiatalokat erőszakkal, meghatározatlan időre és különlegesen kemény körülmények közé, besorozzák a hadseregbe.
7. Jemen
Az Arab félszigeten elterülő országban 2015 óta civil háború pusztít. Tizenegy millió személyt – a teljes lakosság közel felét – éhínség fenyegeti. A lakosság 85 %-a csak a humanitárius segélyeknek köszönhetően éli túl az ínséget. Ehhez a humanitárius katasztrófához járul még az üldöztetés, amelynek a vallásos kisebbségek az áldozatai. Ebben az országban az Egyház főként „korábbi muzulmánokból áll, akik megtértek és keresztény hitüket a legnagyobb titokban gyakorolják” – közli a Portes Ouvertes. „Üldözik őket a hatóságok, családjaik és a radikális iszlamisták, akik halállal fenyegetik őket, ha nem térnek vissza az iszlám hitre. Az országot érintő krízisben hátrányos helyzetbe szorítják őket a segélyek elosztásánál. Keresztény férfiak és nők, akik muzulmán házastárssal élnek, annak a veszélynek vannak kitéve, hogy válásra kényszerítik őket, és elveszítik gyermekeik megtartásának jogát. A törzsi törvények kiközösítés, vagy halálbüntetés terhe mellett megtiltják tagjaiknak az iszlám elhagyását.”
8. Irán
Az Iránban élő keresztények kérdése nagyon kényes. Az autoriter rendszerű Iráni Iszlám Köztársaságot 2013 óta Hasszán Rohani elnök vezeti. Az iráni katolikus közösség tagozódása a következő: van egy káldeus közösség, két káldeus püspökkel, van egy örmény katolikus közösség, és működik egy latin rítusú püspök Teheránban. A keresztény közösségebe tartoznak még ortodoxok, elsősorban örmények, és protestánsok is, pontosabban evangélikusok. A keresztény közösség az iráni lakosság 1%-át sem teszi ki.
2019-ben egy, az Aleteia-nak adott interjú keretében Mgr. Pascal Gollnisch, a keleti keresztényeket segítő Oeuvre d’Orient szervezet igazgatója kifejtette, hogy „a keresztények szabadon gyakorolhatják vallásukat abban a tekintetben, hogy vannak templomaik, amelyekben misét lehet mondani. De ne essünk tévedésbe, ez a szabadság csak a szertartásra vonatkozik, nincsen szó tehát szabad vallásgyakorlásról a szó teljes értelmében”. Nagyon nehéz egy iráni fiatalnak kereszténnyé lennie: súlyos szankcióknak teszi ki magát, egészen a börtönbüntetésig terjedően. „Az áttérés bűncselekménynek számít!” – mondta Mgr. Gollnisch. „Szintén tilos egy muzulmán nőnek egy kereszténnyel házasságot kötni.”
9. Nigéria
Ez az ország, ahol a legtöbb keresztényt ölik meg a hite miatt – figyelmeztet a Portes Ouvertes. „El kell szenvedniük egyfelől a Boko Haram, másfelől a radikalizálódott fulani állattartók támadásait.” Közel 6.000 keresztény halt meg 2015 óta „főként a Boko Haram, illetve azon harcos fulani pásztorok támadásaitól, akik terrorista akciókat követnek el a keresztény földművesek ellen”, hangsúlyozza a nigériai püspökségnek küldött levelében Hollerich bíboros, az európai püspökök konferenciájának (Comece) elnöke.
Egy 2020. január 16-i, Nigéria tárgyában hozott határozatában az Európai Parlament elítélte azt a helyzetet, amelyben az ország szenved, és fájdalmát fejezte ki a legutóbbi terrorista támadások miatt, amelyeket dzsihádista csoportok követtek el. Elítélték a fulani harcosok „Földeteket, vagy véreteket!” stratégiáját is. Ugyancsak elítélték azt a folyamatos, állandó diszkriminációt, amely azokban a nigériai régiókban érinti a keresztényeket, ahol a saria törvényét alkalmazzák.
10. India
Indiában valamivel kevesebb, mint 30 millió keresztény él, mindenféle felekezet követői, ami ennek a hatalmas ország lakosainak körülbelül 2,5%-át teszi ki. „2014 óta a keresztények üldözése jelentősen felerősödött”, közli a nem-kormányzati szervezet. „A hatalmon levő radikális hinduk a keresztényeket a nemzeten kívül álló idegeneknek” tekintik. A keresztények áldozatul esnek a hatalmon lévő radikális hindu párt által gyakorolt vallási nacionalizmusnak, „megtámadják, kiközösítik, meggyilkolják őket vagy éppen igazságtalanul avval vádolják, hogy erőszakkal akarják áttéríteni a hindukat”. A kereszténység a céltáblája a gyűlölködő beszédeknek, amik felszítják az erőszakot és a diszkriminációt velük szemben. Külön kell szólni a keresztény dalitok (érinthetetlenek, kirekesztettek) kritikus helyzetéről: ők a legszegényebb és a legkevesebbre becsült réteg, ki vannak zárva a kormány által osztott segélyekből, ami még jobban gyengíti őket, különösen most, a koronavírus járvány idején.
Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia
