Leó pápa katekézise a Szentírás és az Egyház kapcsolatáról: Krisztus az Atya örök Szava

A II. Vatikáni Zsinat aktualitásáról szóló katekézis-sorozata ötödik részében a Szentatya február 11-én, a Lourdes-i Boldogasszony emléknapján Isten Szavának az Egyház életében betöltött szerepéről elmélkedett. A Szentírás a Lélek sugalmazására az Egyházban született és elsődleges célja, hogy éltesse és táplálja az Egyházat. Ebből következik, hogy hiteles értelmezése és magyarázata is itt történik, éppen ezért kötelessége az egyházi közösségnek, hogy hirdesse mindenki számára Istennek a Szentírásba foglalt üzenetét.

Leó pápa katekézisben Isten Igéje és az Egyház közötti mély és eleven kapcsolatra összpontosított, amelyet a Dei Verbum zsinati konstitúció hatodik fejezete is kifejezésre juttatott. Az Egyház a Szentírás sajátos helye. A Szentlélek ihletésére a Biblia Isten népétől született, és Isten népe számára rendeltetett. A keresztény közösségben, mondhatni, megvan a maga habitat-ja, élőhelye, természetes környezete: a Szentírás ugyanis az Egyház életében és hitében találja meg azt a teret, ahol kinyilvánítja értelmét és megnyilatkoztatja erejét. A II. Vatikáni Zsinat emlékeztet arra, hogy „az Egyház mindenkor tisztelte a Szentírást, mint magát az Úr testét is, az élet kenyerét ugyanis, főleg a szent liturgiában, mind Isten igéjének, mind Krisztus testének asztaláról szüntelenül veszi és nyújtja a híveknek”, továbbá „a Szent Hagyománnyal együtt az Egyház a Szentírást mindig is hite legfőbb szabályának tekintette és tekinti azokat” (DV 21).

Az Egyház soha meg nem szűnően elmélkedik a Szentírás értékéről. A zsinat után nagyon fontos pillanat volt ebben a tekintetben a Püspöki Szinódus rendes közgyűlése 2008 októberében az „Isten Igéje az Egyház életében és küldetésében” témakörben, melynek gyümölcsét XVI. Benedek pápa a Verbum Domini kezdetű szinódus utáni, 2010. szeptember 30-án megjelent apostoli buzdításában foglalta össze, melyben: „Az Ige és a hit közötti belső kötelék rávilágít arra, hogy a Biblia hiteles hermeneutikája csak az egyház hitében található meg, amelynek modellje Mária igenjében rejlik. A Szentírás értelmezésének eredeti helye az Egyház élete” (VD 29. p.).

Az egyház közösségében találja meg a Szentírás azt a kontextust, amelyben betöltheti sajátos feladatát és elérheti célját: megismertetni Krisztust és megnyitni az utat az Istennel való párbeszéd felé. „A Szentírás nem ismerése” ugyanis „Krisztus nem ismerése”. Szent Jeromosnak ez a híres mondása a Szentírás olvasásának és elmélkedésének végső céljára emlékeztet minket, vagyis, hogy megismerjük Krisztust és általa kapcsolatba lépjünk Istennel, mégpedig olyan kapcsolatba, amely beszélgetésként, párbeszédként értelmezhető. A Dei Verbum konstitúció valóban párbeszédként mutatta be nekünk a kinyilatkoztatást, amelyben Isten barátként szól az emberekhez (vö. DV, 2). Ez akkor történik, amikor belső imádsággal olvassuk a Bibliát, ekkor ugyanis Isten elénk jön és párbeszédbe lép velünk.

A Szentírás, amelyet az Egyházra bíztak, és amelyet az Egyház őriz és magyaráz, aktív szerepet játszik: hatékonyságával és erejével támaszt és erőt nyújt a keresztény közösségnek. Minden hívő arra hivatott, hogy ebből a forrásból igyon, mindenekelőtt az Eucharisztia és a többi szentség ünneplésekor. A Szentírás szeretete és annak ismerete vezesse azokat, akik az Ige szolgálatát végzik: püspökök, papok, diakónusok és hitoktatók. Másfelől pedig felbecsülhetetlen az egzegéták és a bibliaitudósok munkája, hiszen a Szentírás központi helyet foglal el a teológiában, amelynek alapja és lelke Isten Igéjében található.

Az Egyház hő vágya, hogy Isten Igéje elérje minden tagját, és táplálja hitének útját. Ugyanakkor Isten Igéje az Egyházat önmagán túlra is emeli, miközben mindig megnyitja azt a mindenkinek szóló küldetése előtt. Valóban, oly sok szó vesz körül minket, de közülük számos szó üres! Néha bölcs szavakat is hallunk, de ezek nem érintik végső rendeltetésünket. Isten Igéje azonban elébe megy az értelem és az életünk igazsága iránti szomjúságnak. Ez az egyetlen Ige, amely mindig új: feltárja előttünk Isten misztériumát, kimeríthetetlen, soha nem szűnik meg gazdagságát kínálni.

Kedves barátaim, az Egyházban élve megtanuljuk, hogy a Szentírás teljes mértékben Jézus Krisztussal áll kapcsolatban, és így megtapasztaljuk, hogy ez az kapcsolat adja értékének és erejének mélységes értelmét. Krisztus az Atya élő Igéje, Isten testté lett Igéje. Az egész Szentírás az ő személyét és üdvözítő jelenlétét hirdeti mindannyiunk és az egész emberiség számára. Nyissuk meg tehát szívünket és elménket, hogy befogadjuk ezt az ajándékot Szűz Máriának, az Egyház Anyjának iskolájában – zárta szerdai katekézisét Leó pápa.

Forrás: Vatican News