Küszöbön az ötvenkettedik – Így készül Budapest az Eucharisztikus Kongresszusra

Immár több mint három éve: a felkészülést koordináló titkárság és nyolc szakmai albizottság szünet nélküli munkájával, a missziós kereszt egyházmegyéken és határokon átívelő vándorlásával, pályázatok, konferenciák szervezésével, segédanyagok kiadásával, tájékoztató találkozókkal, sok-sok imával… felsorolni sem lehet annak a kiterjedt tevékenységnek az elemeit, amely a jövő évi Eucharisztikus Kongresszust hivatott előkészíteni. Mint ismert, az Eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére szervezett világesemény következő helyszíne Budapest lesz, 2020. szeptember 13–20. között. 1938-ban is a magyar fővárosban rendezték a 34. Eucharisztikus Világkongresszust, így a jövő évi ünnepségsorozat a második ilyen alkalom. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a kongresszus elnöke szerint óriási ennek a jelentősége, hiszen a magyar katolikus egyház számára bemutatkozási lehetőséget nyújt a világegyház és a civil világ előtt. 

Az előkészítés folyamata hivatalosan 2016 májusában, Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága elnökének négynapos budapesti látogatásával kezdődött meg. Ezt követően megalakult a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága, nyolc, a teológia, liturgia, művészet, gazdaság, média, programszervezés területeiért felelős albizottsággal. A teológiai bizottság meghatározta a kongresszus témáját és az azt kifejező jelmondatot: „Minden forrásom belőled fakad”, amit Ferenc pápa jóváhagyott.

A lelkipásztori előkészítő bizottság hároméves felkészítő tematikát dolgozott ki. A felkészülési évek pünkösdtől pünkösdig tartanak. Az első év jelmondata: „Az Eucharisztia mint az egyéni keresztény élet forrása”, ez az Oltáriszentséggel való személyes viszonyt kívánja elősegíteni. A második év „Az Eucharisztia, az Egyház forrása” jelmondattal a közösség felé nyit, hiszen az egészséges közösség Krisztus-központú és gyarapodó közösség. A harmadik év fő feladata a misszió: „Az Eucharisztia forrás a világ számára.”

2017. június 18-án, Úrnapján a katolikus templomokban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét, melyben Erdő Péter bíboros-érsek, a kongresszus elnöke és Veres András, a Püspöki Kar elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus „alkalom a missziós és lelkipásztori megújulásra hazánk minden egyházmegyéjében, a szerzetesközösségekben, a lelkiségi mozgalmakban, sőt határainkon túl egész régiónkban és szerte a világon.” A körlevélben foglaltak szerint azóta minden vasárnapi szentmise végén, a záró könyörgés után, de az áldás előtt, továbbá a hittanórák végén is elmondjuk a következő imádságot a Kongresszus sikeréért: „Mennyei Atyánk, minden élet forrása! Küldd el Szentlelkedet, hogy az önmagát értünk feláldozó és az Oltáriszentségben velünk lévő Krisztust felismerjük és egyre jobban szeressük! Ő Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk. Adj bátorságot, hogy az Ő erejét és örömét elvigyük minden emberhez! Add, hogy a készület ideje és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon! Ámen”

A Kongresszus logója

A Kongresszus logójának megalkotására a NEK Titkársága 2017. április 25-én írt ki pályázatot. A beérkezett 140-nél is több pályaművet hattagú szakmai zsűri bírálta el és május 28-án hirdette ki, hogy Lampert János grafikusművész alkotását választotta a NEK logójának. A logó felső részén látható ostya és alatta a kehely az Oltáriszentséget jelképezi. Az ostya közepén a kereszt a Golgotát, Krisztus áldozatát ábrázolja, piros színe Jézus szeretetét és az emberekért vállalt kereszthalálát fejezi ki. Az Oltáriszentségből fakadó forrás a Kongresszus mottójául választott „Minden forrásom belőled fakad” mondatot érzékelteti. A négy vonalban aláhulló víz a négy evangélista által szétterjedő Örömhírt mutatja. A kép alsó részén hullámzó folyó az Egyház örömhírvivő tevékenységét fejezi ki, egyben a Kongresszus helyszínén, Budapesten keresztülfolyó Dunára is utal. A logó három színe (piros, arany és égszínkék) az ikonfestés hagyományainak megfelelően jelképezi a Szentháromságot (Atya, Fiú és Szentlélek), ugyanakkor megegyezik Budapest zászlajának korábbi színeivel is. A logó alsó részén olvasható felirat színe Magyarország nemzeti színeinek felel meg.

Himnusz még nincs, liturgikus énekek már születtek

A kongresszus lelkipásztori előkészítésének kiemelten fontos eleme a zenei előkészület, ezért a NEK Titkársága 2017 júliusában pályázatot írt ki az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszára, szentségimádási énekre, miseordináriumra és a szentmise propriumára.

A himnuszpályázatra érkezett 74 mű közül a nyolctagú szakmai zsűri a kiírás szempontjait figyelembe véve nem talált minden kritériumnak megfelelőt, ezért a himnuszpályázat zárt, meghívásos rendszerben folytatódik. Bácskay Zsolt Krisztus, légy velünk! című dala különdíjban részesült. Ács Dávid László Világ, borulj térdre című művét is kiemelkedőnek értékelte a zsűri, de több szempont miatt átsorolta az áldozási ének kategóriába.

A szentségimádási ének pályázatra érkezett 32 dal szerzője közül I. helyezett lett Pipó József az Áldott angyali kenyér és Varga László a Pange Lingua című szerzeményével, II. helyezést pedig Balatoni Sándor ért el az Ó, legszentebb nagy Szentség, valamint Nagy Lajos a Szívem csak Érte dobban című énekével.

A miseordinárium pályázatra összesen 52, orgonára és más hangszerekre írt misekompozíció érkezett. A zsűri nem osztott ki első, második és harmadik helyezést, hanem a nyolc legjobbnak ítélt, bizonyos szempontból kiemelkedő művet díjazta: Gável Gellért Latin Mise Gitáron című művét a lelkesítő hangvételéért; Komesz Zsolt Miseordinárium című  munkáját a gitáros és orgonás nyelvezet virtuóz ötvözéséért, újszerű fogalmazásmódjáért; Kovács Szilárd Missa Quinqueecclesiensis című kompozícióját a kiemelkedő zeneszerzői megoldásaiért és a különleges harmóniavilágáért, Kovács Szilárd Magyar mise című pályaművét kiemelkedő zeneszerzői megoldásaiért és különleges harmóniavilágáért; Nagy István Missa Solemnis című munkáját kiemelkedő zeneszerzői megoldásaiért, különleges harmóniavilágáért; Nagy István Szent István-mise című alkotását a magyar hagyományokban gyökerező hangütéséért, biztos formálásáért; Szalai Péter Miseordinárium című művét a könnyű énekelhetőségéért; s végül, de nem utolsósorban Varga László Magyar mise című szerzeményét a magyar hagyományokban gyökerező hangütéséért és biztos formálásáért.

Felajánlási ének kategóriában 15 pályamű érkezett. Első és harmadik helyezést a zsűri nem osztott ki; megosztott második helyezést pedig Szalai Péter az Összegyűltünk oltárodnál és Sillye Jenő a Kenyeret és bort hoztunk című énekével ért el.Áldozási ének kategóriában a beérkezett 19 dal közül a következő dobogós helyezések születtek: I. Ács Dávid László: Világ, borulj térdre!, II. Gável Gellért: Krisztus Lelke; III. Szalai Péter: Áldunk Téged, Jézusunk. Kivonulási ének kategóriában 13 dal érkezett. Szerzőik közül különdíjat kapott Gável Gellért az Ave és Horváth Ágnes a Krisztus, te fénye a szent angyaloknak című énekéért.

Ünnepi monstrancia: most szeptemberben készül el

Az Eucharisztikus Kongresszus előkészületének látványos része az új, alkalmi monstrancia megtervezése és elkészítése. Az ötvösművészeti tárgy terveinek elkészítésére a NEK Titkársága 2018 februárjában nyílt, kétfordulós pályázatot írt ki. A zsűri feladatát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével liturgiában, művészettörténetben és tárgyalkotásban jártas tagok látták el; egyhangú döntésük értelmében Lenzsér-Mezei Kata építész, ötvösművész koncepciója került ki győztesen. A pályázatban benyújtott tervdokumentáció digitális képek, életnagyságú modellek, anyagminták és műszaki dokumentáció által győzte meg a szakértőket arról, hogy a végső mű megfelel majd a liturgikus céloknak, a rendezvény célkitűzéseinek és a kortárs esztétikai igényességnek.

Lenzsér-Mezei Kata monstranciája a hasonló szakrális ötvösművek hagyományos felépítését követi. A talapzat és a (nodus-szal, vagyis a fogást megkönnyítő, középen szélesedő gombbal ellátott) szár felett a legszentebb szentséget glóriaszerűen öleli körül a napsugarakat idéző aranyozott üvegkorong, amit kívülről fémkeret övez. Az Oltáriszentség külső védelmét egy mindkét oldalról átlátszó üveggel lezárt szentségház biztosítja. A nagy monstranciából egyszerű mozdulattal kivehető az önálló talapzattal, szárral ellátott középső rész, az ostyát tartalmazó kis úrmutató. A talapzat és a körbefutó fémkeret anyaga dörzscsiszolt nemesacél. A változatos felületkidolgozás és üveg társítása figyelemreméltó hatást kelt. A kivehető úrmutató selyemfényűre polírozott ezüstből, míg az ostyához legközelebb kerülő szentségház magas fényű aranyozott ezüstből készül. Az elkészítés során két rétegben aranyat hordanak majd fel a látványterven látható víztiszta üvegkorongra. A szárba kék színű üvegbetét kerül, amely elölről és hátulról fényesen csillog, oldalról viszont matt felületen törik majd meg rajta a fény. Feliratok és egyéb motívumok süllyesztett, illetve síkban tartott aranyberakásként jelennek meg rajta. A kisebbik talapzaton csak keresztek, a nagyobb talapzaton az A [alfa] és Ω betűk is szerepelnek. A hosszú száron a Kongresszus mottója („Minden forrásom belőled fakad”) lesz olvasható magyar és latin nyelven. A készítés idejét és alkalmát az aranykapszula körirata jelöli majd: +LII.+CONGRESS+EUCHARISTIC+INTERNAT+BUDAPEST+2020. A monstrancia teljes magassága 157,5 cm, ebből a kivehető rész 70,5 cm. Ez év szeptemberében készül el.

Folyamatos vándorúton a Missziós kereszt – ezek a következő állomásai

Az Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása: egy három méter húsz centi magas tölgyfakereszt, melyet honfoglalás kori motívumokkal díszített bronzborítás ékesít. Tizennyolc ereklyét és a Szent kereszt egy darabját is tartalmazza, így a magyar szentek egyedülálló ereklyetartója. Eredetileg 2007-re, a Budapesti Városmisszióra készült, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában helyezték el. A magyar püspökök 2017 novemberében az ad limina apostolorum látogatásuk alkalmával Rómába is elvitték és a Missziós keresztet Ferenc pápa megáldotta.

A kereszt növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló mű; leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a pávaszimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. De a kereszt nemcsak egy a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye kapott helyet és ezt a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi veszik körbe: Szent Adalbert, Boldog Salkaházi Sára, Boldog Batthyány-Strattmann László, Szent Gellért, Szent Imre, Szent István király, Szent László király, Szent Margit, Szent Erzsébet, Kassai vértanúk, Boldog IV. Károly király, Szent Hedvig, Zoborhegyi Szent Zoerard-András, Zoborhegyi Szent Benedek, Szent Márton, Boldog Gizella, Boldog Apor Vilmos, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Meszlényi Zoltán, Becket Szent Tamás, Boldog Brenner János, Boldog Drinai Vértanúk, Boldog Gojdics Pál Péter, Boldog Hopkó Bazil, Boldog Scheffler János, Boldog Anton Durcovici, Boldog XI. Ince pápa és Boldog Kolesár Anna.

A Missziós kereszt 2018-ban útnak indult a Kárpát-medencében, hogy bejárja a katolikus egyházmegyéket. A hívek számos településen tiszteletüket fejezték ki előtte. Az előttünk álló időszakban: 2019. szeptember 5–7. között Szekszárdon a Belvárosi templomban, 2019. szeptember 8-án a Máriagyűdi Boldogasszony-bazilikában, 2019. szeptember 8–10. között Dombóváron a Jézus Szíve-templomban, 2019. szeptember 11–13. között Pakson a Jézus Szíve-templomban, 2019. szeptember 13–15-én Bátán a Szent Vér Kegyhelyen, 2019. szeptember 17–19-én Hajdúdorogon az Istenszülő templomba vezetése székesegyházban,  2019. szeptember 19–20-án Hajdúböszörményben az Istenszülő elszenderedése görögkatolikus templomban, 2019. szeptember 20–21-én Tégláson a Szent Illés-templomban, 2019. szeptember 21–23. között Debrecenben az Istenszülő oltalma görögkatolikus templomban, 2019. szeptember 23–24-én Nyíradonyban a Szent Mihály-templomban, 2019. szeptember 24–26-án Nyíracsádon az Istenszülő oltalma görögkatolikus templomban, 2019. szeptember 26–27-én Szolnokon a Szentlélek kiáradása görögkatolikus templomban és 2019. szeptember 27–30. között Veszprémvarsányban a Szent Adalbert-plébánián lesz látható. 

Papi rekollekciók, tudományos konferenciák

Az előkészület jegyében zajlott 2017 novemberében az az eucharisztikus papi rekollekció, amelyen Kocsis Imre a NEK jelmondatának biblikus teológiáját magyarázta, Piero Marini az eucharisztikus kongresszusok és az eucharisztikus teológia felismeréseit vizsgálta, Dolhai Lajos az Eucharisztiáról mint a szentségi üdvrend központjáról beszélt, Varga László a szentségimádás teológiáját, lelkiségét és gyakorlatát tárgyalta, Szeidel Péter Az Örökimádás Magyarországon, Keresztes Szilárd A keleti egyház tanítása az Eucharisztiáról, Török Csaba Az Eucharisztia mint a lelkipásztorkodás forrása és Erdő Péter Az Eucharisztia mint az Egyház létének forrása címmel tartott előadást. 2018 novemberében Eucharisztikus Tudományos Konferenciára várták az érdeklődőket, majd ez év május 8. és 11. között újabb találkozót hívott össze a NEK Titkársága. A négynapos konferencia május 10-i sajtótájékoztatóján Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke és Vittore Boccardi, a pápai tanács titkára is jelen volt. Látogatásuk célja egyrészt vallási események sorozata – szentmisék, közös ima, zsolozsma – volt, másrészt előadások keretében konkrét tájékoztatást kaptak a kongresszus biztonsági körülményeiről, az utazási feltételekről (különös tekintettel a távoli kontinensekről érkezőkre), a szervezés eddigi szakaszáról, az előkészület jegyében szerveződő tudományos konferenciáról. A sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros, prímás elmondta, hogy az apostoli szentszék hagyományos módszertanának megfelelően a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának tagjai és a püspöki konferenciák felelősei a kongresszust megelőző évben megtekintik a leendő rendezvény helyszíneit, előadásokon vesznek részt, amelyeken többek között tájékoztatást kapnak a kongresszuson való részvétel feltételeiről.

Ötszázfős gyermekkórus énekelt

2019. május 2-án, amikor éppen 500 nap volt hátra az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig, 500 fős gyermekkórus énekelt délben Budapesten, a Szent István-bazilika előtt. Több iskolából érkező diákok, kicsik és nagyok álltak fel a templom lépcsőjére, hogy a Meskó Zsolt csapata által erre az alkalomra írt dallal világgá énekeljék: még ötszáz nap, és eljön a nap, kezdetét veszi az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepségsorozata! Az egyedi szerzésű darab mellett a kórusok egy Kodály Zoltán-művet is bemutattak Sapszon Ferenc, a Kodály Zoltán Kórusiskola alapító-karnagyának vezényletével. A kórustagok pólójukon a NEK mottóját viselték: „Minden forrásom belőled fakad.” Az eseményen Erdő Péter bíboros is jelen volt és az előkészület részleteiről tájékoztatta a sajtó képviselőit.

További programok, események ebben az évben (melyek köre folyamatosan bővül):

·       2019. szeptember 13-án 16 órakor Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilika előtti téren elindítja a 366 napos (szökőév lesz jövőre) visszaszámlálást! Ekkor indul a regisztráció is a világesemény programjaira.

·       ForrásPont – Még egy nap Jézussal: 2019. szeptember 21-én 14 és 20 óra között a BOK Csarnokba várják (nemcsak) a fiatalokat.

·       2019. november 23-án, Krisztus Király előestéjén világméretű szentségimádás lesz.

·       2019. november 26–28. között Esztergomban a Szent Adalbert Központban Eucharisztikus Pasztorális Konferenciát tartanak.

 Az iec2020.hu és más források felhasználásával összeállította:
Varga Gabriella