tarsadalom problemak Egyedi

Korunk csapdái – Gondolatok Fulton J. Sheen érsek beszédeiből

A modern ember meztelen. Hamis próféták csupaszították le, akik azt állították, hogy régi ruhája, az erkölcs kiment a divatból. Most aztán bármit vesz fel, egyik új ruha sem takarja el meztelenségét, ráadásul kényelmetlenek.

A mai világ olyan korban él, amelyet így jellemezhetnénk: a testiség kora, amely dicsőíti a szexet, gyűlöli az önmérsékletet; hűvös elutasításnak tartja a tisztaságot, tudatlanságnak az ártatlanságot; az emberből Buddhát csinál, aki csukott szemmel, összefont karral intenzíven befelé figyel, és kizárólag önmagáról gondolkodik.
(The Cross and the Beatitudes 1937)


Eszelősen rettegnek az erkölcsi kifejezésektől, de még attól is, hogy erkölcsi alapon bármit elítéljenek. Összeesküdtek, hogy akármilyen kifejezést használnak, csak azt az egyetlen szót nem, ami az erkölcs területére vinne, ami minden civilizáció alapja.

Korunk egyik legnagyobb csapdája az a tévhit, hogy a boldogsághoz két dolog kell: pihenés és pénz. Az élet szomorú ténye, hogy a földön csak azok kiábrándultak, akiknek nincs mit csinálniuk, meg azok, akiknek több a pénzük, mint amennyire szükségük van. A munka még senkit sem ölt meg, az aggodalmaskodás annál inkább.
(Peace of Soul)


Korunk nagy veszélye, ha elhisszük, hogy nem az emberek betegek, hanem a társadalom.
(Life Is Worth Living)


Korunk prófétái szerint csődöt mondott a gazdasági rendszerünk. Nem! Nem a gazdasági rendszer mondott csődöt, hanem az ember vallott kudarcot, az ember, aki megfeledkezett Istenről. Ezért nincs olyan gazdasági vagy politikai beavatkozás, amely megmenthetné civilizációnkat; csakis a belső ember felépülése menthet meg, egyedül az, ha megtisztul a szívünk és a lelkünk; mert csak akkor adatik meg minden egyéb, ha először az Isten országát és az ő igazságát keressük.

Elérkeztünk egy hagyomány, egy civilizáció végéhez, amely azt hitte, hogy megőrizheti a kereszténységet Krisztus nélkül, a vallást hitvallás nélkül, az elmélkedést áldozat nélkül, a családi életet erkölcsi felelősség nélkül, a szexet tisztaság nélkül, a gazdaságot erkölcs nélkül. Véget ért az Isten nélküli élet kísérlete.
(Seven Last Words and the Seven Virtues)

Forrás: PárKatt via christianae.wordpress.com

Kapcsolódó tartalom

  • Nagyböjti ráhangoló: A fájdalom, a veszteség és a tehetetlenség napja

    Forrai Tamás SJ nagypénteki elmélkedésében a keresztút végső eseményeire irányítja figyelmünket. A János evangéliumából vett szakaszokban Jézus halálát és temetését szemléljük. A liturgia különlegesen érzékelteti, hogy a kereszt lassan feltárul előttünk, megmutatva a megváltás titkának teljességét. Tamás atya kiemeli, hogy nagypéntek legmélyebb tapasztalata a csendben rejlik, amelyben megtapasztalhatjuk a fájdalmat, veszteséget és tehetetlenséget. Ez a…

  • Környezetbarát humuszosítással a „szép új világ” felé

    Az elhunytak testének komposztálása, vagyis a „humuszosítás” logikusan következik az eutanáziából. Jean Duchesne esszéíró szerint nem kell követnünk ezt a látszólagos racionalitást, amelyben elvész a temetési szertartás minden méltósága és jelentősége. Ha azon tűnődsz, vajon mi következhet még azok után, hogy először alkotmányba foglalják az abortuszt, majd elkezdik a gyógyíthatatlan betegek „emberséges” likvidálásának banális eseménnyé…

  • Szentévi audienciasorozatot kezdett a pápa a reményről: Kezdjük újra!

    Nagyjából kéthetente szombaton tart audienciákat majd Ferenc pápa a szentévben, ami a szerdai általános kihallgatáshoz hasonlóan egy katekézissel (tanítással) és a zarándokok köszöntésével történik majd. Az első alkalommal a remény és az újrakezdés kapcsolatát elemezte Keresztelő Szent János példáján keresztül. „Amikor János követei elmentek, elkezdett beszélni a sokaságnak Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? (…)…

  • Olyanok, mint a gyermek…

    Előző vasárnapunk témája, a szenvedés a mai evangéliumban is folytatódik. Jézus halad a kereszt felé, hogy a szeretet kiszolgáltatottságában és kicsinységében mutassa be Isten „hatalmát”, eközben a tanítványok arról tanakodnak, közöttük ki a nagyobb. Megdöbbentő ez a szembetűnő, éles ellentét az isteni és az emberi gondolkodás között. Jézus mester-kurzusának célja, hogy a tanítványok megértő munkatársaivá,…

  • A „függő ember”

    1969. augusztus 10-én hunyt el a huszadik század egyik legnagyobb magyar írója, Kodolányi János. A kitűnő, sajnos ma már kevesek által ismert irodalomtörténész, Rajnai László írta: „Kodolányi műve kétségtelenül egyenetlen, s a klasszikus alkotásokra jellemző abszolút tökéletességet csak igen ritkán sikerült elérnie. Ahol azonban mégis elérte, vetélytárs nélkül áll. Művészetének jelképe lehetne egy olyan katedrális,…

  • Megcsonkítva?…

    A székely anekdota szerint amikor favágás közben a gyermek véletlenül levágta édesapja kezét, a bácsi ezt kérdezte: Fiam, ezt komolyan gondoltad, mert viccnek durva lett volna?!… De Jézus tanítványait oktató, sokkoló kijelentésében egyáltalán nem erről van szó. Amikor nagy igényeket támaszt velünk szemben, Urunk a kicsinyeket veszi védelmébe. Magunktól is óv, amikor a botrányról, az…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.