Kempis Tamás, a világ legolvasottabb katolikus írója

Hogyan írhatta meg ez az ismeretlen holland szerzetes a „Krisztus Követése” c. művet, a világ legolvasottabb katolikus könyvét? Ezt a gyakorlatias művet Krisztus követésére kétségtelenül a Szentlélek sugallta. Az Egyház boldoggá avatta Tamást és augusztus 25-én ünnepli.

Ismeri valaki Thomas Hemerkent, akinek másik neve Thomas von Kempen, vagy latinul Thomas a Kempis? Valószínűleg nem. Ezzel szemben Ön is biztosan olvasta, lapozgatta, vagy legalább hallott a „Krisztus Követésé”-ről, a Biblia után a világ legnagyobb példányszámban eladott könyvéről. Nos, minden valószínűség szerint Thomas a szerzője. Minden író álma, hogy olyan művet írhasson, amely átíveli a századokat, generációról generációra megy át, megőrizve varázsát és hatékonyságát, és nevét továbbviszi az utókornak. Ezt a vágyálmot a Krisztus Követésének szerzője olyannyira elérte, talán mint senki előtte és utána, de teljes névtelenségben, mert ez az autentikus és mélyen misztikus valaki soha sem kereste a dicsőséget úgy, ahogyan a világ azt adni képes, és személyére visszatérve, kénytelenek vagyunk találgatásokba bocsátkozni. Lássunk hozzá!

Meglepően mély pszichológia

Thomas az 1380-as években, Köln közelében született. Korán vallásos lett, a rajnai Misztikusok spirituális tana, az isteni szeretet irányába vonzódó szellemi iskola hódította meg, mely Krisztus szent emberségét és a megváltásunkért elszenvedett szenvedéseket, illetve az Eucharisztiát szemléli. Ezek a devotio moderna, a modern vallásos gyakorlat témái, amelyek megújítják a katolicizmust a középkor végén. Thomas elhatározza, hogy csatlakozik egy új közösséghez, mely éppen ezek felé a gyakorlatok felé irányul, a Közös Élet Testvéreihez. Noviciátusukba 1395-ben kerül felvételre, majd a Mont-Sainte-Agnes kolostorba megy, Zwolle közelében, Németalföldön, ahol bátyja, János a perjel. Thomas többé nem hagyja el e helyet, ami igazán megfelel az olyan embernek, aki így ír:

Mindenben a békét kerestem és nem találtam, hacsak nem a könyvekben és visszavonultságban.

Mély és meglepő pszichológiai érzékkel volt megáldva. Gondoljuk meg, hogy 15 évesen zárkózott be a kolostorba és az élet rövidségéről és csalóka örömeiről elmélkedett, valamint azokról az állandó csalódásokról és szenvedésekről, amelyeket az élet azoknak tartogat, akik minden ambíciójukat a valóság ezen oldalára helyezik. Elmélkedett a végső célokról, az örök boldogságról, amit azoknak ígért az Isten, akik a világ és a világ fejedelme helyett inkább Őt választják, és azokról az eszközökről, amelyek ezek eléréséhez szükségesek, miközben a boldogság előérzetének ízét megtalálják abban, ahogyan keresik lelkük bensőséges közelségét Krisztussal.

Elrejtőzött műve mögé

Ez idő tájt ez a meditációs művet, melynek részletei egymástól függetlenül keletkeztek, és csak később gyűjtötték össze őket egy kötetben, még nem ismerték. Kolostorán belül Thomas testvérnek egyéb feladatai voltak. Másolóként idejének javát arra szenteli, hogy másoljon és illumináljon Bibliákat, ötöt készít el, fáradhatatlan munkával. Egy példányt Darmstadtban őriznek. Filozófiai és teológiai tanulmányokat végez, pappá szentelik 1413-ban, megválasztják alperjelnek 1429-ben, mielőtt a novíciusok mestere lesz.

Egyidejűleg megszerkeszti Gérard Groote, Florent Rodenyms, Lidwine de Scheedam, a rajnai iskola egyes nagy tudósainak biográfiáját. Értékes művek a belőlük nyert felvilágosításokért, fáradságos munkák, amik nem engedik sejteni, kinek a gondolatai rejtőznek a művek mögött. Ezért, amikor a valószínűleg 1427-ben elkészült Krisztus Követése első példányai a keresztények körében a szerző nevének feltüntetése nélkül forgalomba kerültek, senki sem gondolt az ismeretlen Thomas testvérre, holland kolostorának mélyén. Őt ez egyébként a legkevésbé sem zavarta, mert csak azt kívánta, hogy elrejtőzzön műve mögé, vagy még inkább A mögé, aki azt neki sugallta.

Hirdetés. Görgess tovább a cikk olvasásához.

Gyakorlatias útmutató Krisztus követéséhez

Thomas testvér könyvének jelmondatául ezt az evangéliumi idézetet választotta: „Aki engem követ, nem jár sötétségben”, ami művét egy „Sequella Christi”-vé, azaz egy praktikus útmutatóvá teszi Krisztus követéséhez és utánzásához. Minél jobban elfordul a keresztény lélek a világi örömöktől a világi élet elkerülésével (fuga mundi), annál jobban közeledik Istenhez és a valódi javakhoz. Természetesen ez nem lesz szenvedések és elszakadások nélkül, de a megígért jutalom a vállalt áldozatoknak megfelelő lesz, és a kereszt végül könnyűnek fog tűnni azoknak, akik emlékeznek arra, hogy az Isten Fia náluk korábban és őérettük hordozta azt. Azonkívül az Eucharisztia megadja a szükséges megerősítést ahhoz, hogy meg tudjunk maradni utunkon.

Mindez olyan világosan, egyszerűen, olyan mélységekben kerül kifejezésre, ami felülmúlja az emberi tehetséget. Tetszéstől függő, hogy a művet elejétől végig olvassuk, vagy véletlenszerűen felnyitjuk bárhol, egy igazságot keresve, amin meditálhatunk vigasztalásért vagy tanácsért. Mindezt biztosan megkapjuk, mivel a Krisztus Követése a Szentlélek ihletésének gyümölcse, sokkal inkább, mint szerzője igyekezetének.

Az Egyház elismerte szerzőként

Ez megmagyarázza a szakemberek zavarát: ezek az igen tudós emberek elmerülnek ebben a besorolhatatlan szövegben, és nehezen hiszik el, hogy Kempis Tamás írhatta ezt a valószínűtlen és tökéletes remekművet. Egyes francia tudósok – akiknek hazafias érzelmeit az adott korszakban sértette, hogy a csodálatos könyv szerzőségét egy németnek tulajdonítják – a Krisztus Követését a XV. század egyik legnagyobb párizsi teológusának, Jean Gersonnak alkotásaként tekintették, ami természetesen hízelgő a franciák nemzeti érzéseire. Mások hamarosan kimutatták, hogy nem található semmi olyan a könyvben, amit Gersonnal lenne rokonítható: sem a stílusa, sem a témák, amik őt érdekelnék. Az olaszok egy szinte azonos nevű Gerson de Verceilt ajánlottak szerzőnek. Itt sem igazolódott be semmi. Vissza kell térni Thomashoz, aki 1471-ben, július 24-én hunyt el kolostorában, igen magas korban, nem is sejtve könyvének sikerét, és ez így van jól. Ami a körülötte folyó nézeteltéréseket illeti, azokat csak megmosolyogta volna.

Az őt szentté avató Egyház nem vitatta el tőle remekművének szerzőségét, ami csodálatosan tükrözi emelkedett lelkének kisugárzását. Ünnepe augusztus 25-én van. Használjuk fel ezt az időpontot arra, hogy elolvassuk vagy újraolvassuk a Krisztus Követését, és köszönetet mondunk az alázatos Thomas testvérnek, hogy művével megajándékozott.

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia

Hirdetés. Görgess tovább a cikk olvasásához.