Kasper bíboros szerint a Szinódusi út “eredendő bűne” az volt, hogy félretette az evangelizációt

Walter Kasper bíboros, a befolyásos katolikus teológus úgy véli, a Szinódusi út néven ismeretes németországi reformmozgalom “eredendő bűne” az volt, hogy nem követte Ferenc pápának azon felhívását, hogy az evangelizációt helyezze a középpontba.

A bíboros többször is aggodalmát fejezte ki azzal a többéves folyamattal kapcsolatban, amely Németország püspökeit és a világi hívőket kívánja összefogni, hogy megvitassák a hatalomgyakorlás módját az egyházban, a szexuális erkölcsöt, a papságot és a nők szerepét az egyházban.

Kasper bíboros, a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsának korábbi elnöke november 7-én ismét hangot adott kritikájának a német Keresztény Antropológiai Munkacsoport által szervezett egynapos online workshop keretében – jelentette a CNA Deutsch, a CNA német nyelvű hírügynöksége.

2019 júniusában Ferenc pápa 19 oldalas levelet küldött a német katolikusoknak, amelyben arra ösztönözte őket, hogy a “hit egyre növekvő eróziójával és romlásával” szemben az evangelizációra összpontosítsanak.

“A Szinódusi út eredendő bűne volt, hogy félretolta Ferenc pápa felhívását, hogy az evangelizációból mint alapvető misszióból induljon ki, és ezzel valójában alsóbbrendű kritériumokat helyezett előtérbe” – mondta Kasper az élőben közvetített beszédében.

“A mozgalom formálisan nem szüntette meg a püspöki szerepet, de annak éppen a lényegét dobta ki az ablakon. Összefoglalva azt mondhatnánk, a zsinat dokumentumai szerint egy püspök nem sokban különbözik egy felügyelőbizottsági elnöktől, akit határozott időre választanak meg, és bármikor eltávolítható a pozíciójából. “

A 88 éves német bíboros beszédében a püspökök mint lelkipásztorok hagyományos katolikus szerepét boncolgatta, és arról elmélkedett, hogy milyen feladatokat delegálhat egy püspök.

Feltette a kérdést, hogy a Szinódusi út “A hatalom és a hatalmi ágak szétválasztása az egyházban” című dokumentumának szövegében nem az-e a hiba, hogy olyan másodlagos kérdéseket helyezett az első helyre, mint például a szociológia, a politikatudomány és a humán tudományok. Megállapítása szerint a mai püspökök nem új apostolok, hanem azok utódaiként apostoli szolgálatot végeznek. A püspökök küldetése, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról és hűségesen továbbadják azt, ez pedig nem valamiféle átmeneti hivatás.

Megállapítása szerint a Szinódusi út egyfajta demokratikus kontrollt próbál megteremteni az egyház hatalma felett. Azt mondta, hogy az egyháznak valóban van tanulnivalója a demokratikus rendtől, de csak olyan mértékben, amennyire saját felépítése ezt megengedi.

Kasper elismerte, hogy az ősegyházban is voltak zsinati elemek, az Apostolok Cselekedeteiben is a keresztények azért gyűltek össze, hogy megismerjék Isten akaratát a közösséggel kapcsolatban. A zsinatot azonban nem szabad összetéveszteni egy parlamenttel, ahol a döntéseket többséggel hozzák meg. Ehelyett konszenzusra kell törekednie, amelyet a Szentlélek jeleként értelmezünk – mondta.

A zsinatnak ezért nem volna szabad egyszerűen leszavaznia és letorkollnia a kisebbségben levőket anélkül, hogy komoly érveket hozna fel, ahogyan az a Szinódusi út legutóbbi ülésén történt – jelentette ki, – mert ezzel a Szinódusi út egy zsinati bohózattá tette magát.

A Zsinati Út legutóbbi ülésére szeptember 30. és október 2. között Frankfurtban került sor, és ez volt a Zsinati Közgyűlésnek, a Zsinati Út legfőbb döntéshozó testületének a második ülése. A testület a német püspökökből, a nagyhatalmú világi Német Katolikusok Központi Bizottságának (ZdK) 69 tagjából és a német egyház más képviselőiből áll.

Az ülés hirtelen ért véget, miután megszavazták az azonos neműek megáldását jóváhagyó dokumentumot, és megvitatták, hogy szükség van-e a papságra.

Kasper még júniusban azt mondta, hogy “nagyon aggódik” a Szinódusi út iránya miatt, amely Reinhard Marx német bíboros szerint nem a hagyományos értelemben vett zsinat, hanem egy „sui generis”, azaz egyedi folyamat. “Még nem adtam fel a reményt, hogy a sok hívő katolikus imája segít abban, hogy a Szinódusi utat Németországban visszatereljük a katolikus irányba” – tette hozzá Kasper.

Szeptemberben méltatta az a dokumentumot, amely a Szinódusi út tagjai által támogatott, az egyházi hatalomgyakorlási módnak szentelt dokumentummal szembeni alternatívát mutatja be. Az online tanulmányi napon tartott beszédében Kasper kijelentette, hogy a “hierarchia” szó eredeti jelentése a Szentlélek uralmát jelenti, nem pedig a hierarchák, azaz az egyházi vezetők uralmát.

Ahogy „a hatalom nem a népből ered, úgy a püspök sem ura a zsinatnak” – mondta. A keresztény vezetés nem abból áll, hogy másoknak parancsolunk. Az egyházi vezetők ehelyett arra hivatottak, hogy lelkesítsenek, motiváljanak, példát mutassanak az evangélium szellemében.

Mint mondta, „egyházmegyei szinten már ma is lehetséges a zsinati struktúrák létrehozása. Egyes egyházmegyékben már régóta jó kezdeményezések vannak ebbe az irányba, anélkül, hogy bármikor is megszólalt volna Rómában a kakas. A Szinódusi  útnak ezért arra kellene koncentrálnia, ami már ma is lehetséges és szükséges is Németországban, ahelyett, hogy olyan projektekkel foglalkozna, amelyek csak újabb frusztrációkhoz vezethetnek” – zárta beszédét a püspök.

Fordította: Frick József
Forrás: CNA