Marek Éva önkéntes fordítónknak köszönhetően, az alábbiakban Goyo Hidalgo atya tanúságtételét adjuk közre, melyben a rózsafüzérrel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a ChurchPop olvasóival. A tanúságtétel végén Szerkesztőségünk felhívást tolmácsol a kedves Olvasóhoz.
A rózsafüzér igencsak központi része volt az életemnek, és mindig is az marad.
Íme néhány rózsafüzérrel kapcsolatos történet az életemből:
1. Ötéves koromban el akartam szökni otthonról (nem emlékszem, miért).
Anyám segített csomagolni (nem tudom, miért). Az első dolog, amit adott nekem, egy rózsafüzér volt. Mondtam neki, hogy nem tudom, hogyan kell imádkozni. Akkor megtanított rá. Azt hiszem, a második tized után döntöttem úgy, hogy maradok.
Még mindig megvan az a RÉGI rózsafüzér.
2. A rózsafüzért anyukámmal tanultam meg imádkozni…
(Engem és a barátaimat csokoládéval szedett rá annak idején J).
… de arra is emlékszem, hogy a rózsafüzért a legtöbbet apámmal imádkoztam, sétálgatva esténként a csendes városban. Akkor is imádkoztunk, amikor fáradt volt.
Apák, imádkozzatok gyermekeitekkel! Soha nem fogják elfelejteni.
3. Amikor visszatértem az Egyházba, felhívtam anyámat.
Öt perc telefonálás után megkérdezte: „Emlékszel még, hogyan kell a rózsafüzért imádkozni?”
“Elfelejtettem”-válaszoltam.
“Rendben, akkor most imádkozzunk”-mondta ő.
És mindketten imádkoztunk a telefonban. Ez volt az én tékozló fiú történetem kezdete.
4. Az utcán, kezem a hátam mögött, benne a rózsafüzér, hallok valakit.
„Nem szoktam mostanában imádkozni, de régen én is így imádkoztam apámmal. Imádkozol értem is?”
Erre én: “Akarsz velem jönni és imádkozni?” Akart.
5. Karantén idején
A szentmise után jártam az utcákat, és imádkoztam a rózsafüzért a szomszédokért és a plébániánk híveiért (mint ahogyan apámmal szoktam, amikor kicsi voltam). Egy nő mosolygott rám az ablakából, mutatva ő is a rózsafüzérét.
Csodálatos érzés egyesülni az imában. Nem vagyunk egyedül. Ne félj! Mária mindig velünk van.
6. Mindennap látom a házaspárt, akik rózsafüzérrel a kezükben együtt imádkoznak a parkolóban.
Szeretem mindennap elővenni a rózsafüzért, de néha annyira zsúfolt a nap, úgy szalad az idő, hogy szinte elfelejtem. De ha meglátom őket, magam is megállok és imádkozom.
Légy jel mások számára, emlékeztess az imára.
7. Miközben sétáltam és imádkoztam a rózsafüzért a parkolónkban, egy hajléktalan srác kezdett velem kiabálni.
Továbbmentem. Hazafelé menet odafutott hozzám, és mondta: „Nagyon sajnálom. Nem láttam, hogy rózsafüzért imádkoztál. Imádkozz értem.”
Hát igen. A rózsafüzér a legjobb fegyver.
És van még sok történetem, de mi a te történeted?
Goyo Hidalgo atya kérdéséhez a Katolikus.ma szerkesztősége is csatlakozik. Várjuk a Te történetedet! Ha megosztanád velünk és Olvasóinkkal, akkor küldd el a [email protected] címre. A szerkesztőség a beküldött tanúságtételek közül megjelentet írásokat.
