Lezajlottak az országgyűlési választások. A részvételi arány magas volt, ez örvendetes. Az eredményt nem tisztünk értékelni, csupán egyetlen, történelmi érdekességű megjegyzésre szorítkozunk: ha a jelenlegi kormányfő kitölti négy éves ciklusát, ő lesz Magyarország leghosszabb ideig, folyamatosan hivatalban lévő miniszterelnöke – megelőzve Tisza Kálmánt, aki 1875-1890 között kormányozta az országot. Történt valami azonban a választások éjszakáján, amivel röviden foglalkoznunk kell.
Nagyböjt vége felé járunk, mintegy tíz nap múlva Jézus elfogatására, elítéltetésére, megkínzatására és kereszthalálára emlékezünk. Közismertek Jézusnak azon szavai, amelyek a keresztfán hangzottak el. Lukács evangéliumából idézünk (Lk 23, 34):
„Amikor a Koponyahelynek nevezett helyhez értek, megfeszítették őt ott és vele a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról. Jézus ekkor így szólt: Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
Ezek a jézusi szavak a választások éjszakáján ismét elhangzottak, méghozzá „különös” kontextusban – az egyik eredményváró rendezvényen. Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, immár a választási vereség ismeretében, kétszer is idézett az Újszövetségből. Először ezt mondta (az újszövetségi hivatkozás helye: Mt 5, 11-12):
„Bennünket, keresztényeket, mégis csak egy olyan Isten tanított, aki azt tanította nekünk, hogy boldogok azok, akik üldöztetést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. És övék a valódi Magyarország is. Higgyétek el nekem, hogy miénk ez az ország.”
Hogy milyen jelenkori üldöztetésre, milyen igazságra gondolt a szónok, nem egészen világos. Egy valami azonban bizton állítható: nem egyik vagy másik politikai formációé az ország, hanem minden honpolgáré (a mennyek országáról most ne ejtsünk szót; hogy annak ki lesz a „polgára”, nem országgyűlési választásokon dől el). Ráadásul a napi politikai céllal való hivatkozás a Hegyi Beszédre – finoman fogalmazva: nem szerencsés.
A szónok így folytatta:
„Jézus Krisztusnak még egy szavát hadd idézzem nektek: Bocsáss meg nekik, Uram, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
A jézusi szavakat a szónok még egyszer megismételte, majd ezt mondta:
„Higgyétek el, hogy attól, hogy a számok nem ezt mutatják ma este, nektek volt igazatok.”
A választásokon alulmaradt ellenzéki miniszterelnök-jelölt saját bevallása szerint katolikus. Éppen ezért szomorú, hogy a keresztfára szegzett Megváltó szavait politikai célra használta fel, s ezzel a Jézus felett ítélkezők, a golgotai szenvedést „kivitelezők” sorába helyezte politikai ellenfeleit, beleértve a győztesre szavazó polgárokat is. A jézusi szavak profanizálása, hitünk és meggyőződésünk szerint, megengedhetetlen. Ezt ki kell mondanunk.
E sorok írója nagyböjtben, de különösen nagyhét elején, sokszor meghallgatja Joseph Haydn gyönyörű művét: Megváltónk utolsó hét szava a keresztfán. A választási csatározások múltán jó lenne elcsöndesülni, s figyelni a Megváltó most profanizált szavainak valódi üzenetére; e szavak a nagy zeneszerző művének az elején, a bevezető utáni tételben hangzanak el. Érdemes meghallgatni.
