Jézus csodái: A vérfolyásos asszony
Bizonyos, Jézus által véghezvitt csodák a kortársai számára majdhogynem észrevétlenül zajlottak, minket azonban ezek a rövid, alkalomszerű esetek még évszázadokkal később is ámulatba ejtenek. Ilyen például a vérfolyásos asszony meggyógyításának története, amelyet Márk és Máté evangélista is elmesélt.
A vérfolyásos asszony – akinek nevét soha nem fogjuk megismerni – meggyógyításáról két beszámolót ismerünk: Mátéét, amely nagyon tömör (Mt 9,20-22) és Márk sokkal részletesebb leírását (Mk 5,22), amely egy másik gyógyítási történetbe, a Jairus lányával történt csoda történetébe van beágyazva.
Máté lényegre törő beszámolójából röviden megtudjuk a tényeket: egy vérzéses betegségben szenvedő asszony – ráadásul már tizenkét éve, pontosítja az evangélista –, akinek viszont a hite nagyon erős volt, megpillantotta Jézust, «hátulról megközelítette és megérintette ruhája szegélyét. Így gondolkodott magában: „Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok.”» E röpke jelenet kissé meglepő, hiszen a két főszereplő közti cselekmény nem szemtől szembe, hanem lopva, titkon történik, kifejezett kérés nélkül. Jézus mégis meghallja ezt az el nem hangzott kérést, és azt mondja neki:
„Bízzál leányom, a hited meggyógyított.”
Márk részletes beszámolója
A beteg asszony „attól az órától fogva” meggyógyult – írja az evangélium. Márk beszámolója némileg részletesebb, pontosítja, hogy a jelenet a tengerparton játszódik, és hogy Jairus, a zsinagóga egyik vezetője is eljött Jézushoz könyörögni, hogy jöjjön és mentse meg haldokló leányát. A szenvedő lány otthona felé vezető úton hatalmas tömeg gyűlt össze Jézus követésére, az evangélium szerint annyian tolongtak körülötte, hogy félő volt, hogy összenyomják. Márk beszámolójából azt is megtudjuk, hogy ebben a tömegben volt a vérfolyásos asszony, aki már számos orvosi kezelésen esett át és mindenét erre költötte, anélkül, hogy bármilyen javulás következett volna be, „inkább romlott az állapota”! Amikor eljutott hozzá annak híre, hogy Jézus betegeket gyógyít, az asszony «átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. Így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Rögtön meg is szűnt a vérfolyása, érezte testében, hogy meggyógyult.»
A bővebb beszámolóból azt is megtudjuk, hogy Jézus érezte, hogy erő áramlott ki belőle, és hangosan megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” A türelmetlenkedő tanítványok azt válaszolják, hogy az óriási tömeg miatt ezt lehetetlen megmondani. Ekkor a megrémült asszony beismeri tettét, ezért Jézus biztatóan és erőteljesen ezt mondja neki:
„Leányom, hited meggyógyított. Menj békével, és maradj egészséges!”
A gyógyító hit
A vérfolyásos asszony csodája erről a hitről tanúskodik, amely nemcsak az elszenvedett testi fájdalmaktól, hanem annak a kornak társadalmi elítélésétől is megmenti őt, amelyben a vérző nőket tisztátalannak ítélték és kiközösítették. Azonban Jézus csak akkor gyógyít, ha a beteg hisz benne; „Hited meggyógyított” – árulja el az asszonynak. Jézus ebben különbözik korának többi számos csodatévőjétől, akik látványos gyógyításokat végeztek. Jézusnál nem varázslatról van szó, hanem hitről, arról a hitről, amely mindenre képes, akár „hegyeket mozgatni” (Mt 17,19), akár gyógyítani is…
Jézus soha nem törekedett túlságosan hangsúlyozni gyógyító csodáit, hogy elkerülje annak veszélyét, hogy csalónak vagy kuruzslónak tartsák. Ez elfedte volna földi eljövetelének valódi isteni dimenzióját és az emberiség számára hozott megváltást. A gyógyításról szóló kommentárok – Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Béda és mások kommentárjai – a sok „orvosban”, akiket az asszony eredménytelenül keresett fel, allegóriát láttak, amely utal arra a sok filozófusra, akik olyan elméleteket gyártottak, melyeknek semmilyen hatásuk nem volt a lelkekre, hiszen egyedül Jézus volt hivatott az igazság Igéjének terjesztésére.
A katakombák tanúsága
Megindító művészi tanújel látható Jézusnak e csodájáról a római katakombákban: egy negyedik századi, Krisztus korához tehát időben közel készült freskó. Az evangéliumhoz hasonlóan rövid, sejtelmes jelenetben elénk tárul, amint a római módra tógába öltözött Jézus megfordul, kézmozdulattal jelez egy alázatosan térdelő asszonynak, aki megérintette ruhájának egyik rojtját. Nincs glória a feje fölött, nincsenek angyalok, csak közvetlen, egyszerű és erőteljes megjelenítése azoknak az erőknek, amelyeket a hit képes kifejteni. Nem nehéz elképzelni, milyen jelentőséggel bírt egy ilyen freskó az alig megvilágított római katakombák szívében… Egy olyan helyen, ahova az első keresztények temetkeztek az örök életbe vetett remény üzenetében bízva, amely a testi gyógyulásokon túl ugyanúgy megérinthette az őskeresztények szívét, mint ahogyan még ma, a 21. században is képes megérinteni minket is…
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia
INRI,
nagyon szigorúak a zsidó törvények a vérrel kapcsoaltban. Mert az az élet horodzója, ember nem fogyszthatja. Ezért kell a Schlachter=Szentségi-Hentes aki vértelenre vágja az állatot, hogy minden cseppvére annak távozik,mert különben tilos azt elfogyaszatni.
Pl. a menstruáció alatt a nö is tisztátalanságot okoz, nem szabad megérinteni sem. Még a helyet sem ahol ült. Aki megérinti estig tisztátalan, csak min. 7 nappal a menstruació után és ha mikve fürdöben h´laadó=megtisztító szertartáson vett részt. A fenti csaodás gyógyulásnál nem erröl van szó.
Valamilyen piros színü folyadék-folyásról, amely pedig bizonyára nem vér- mert az rövid idön belül halálos lenne, nem 12 éven át elne így valaki. Az ilyen folyasnak több (betegségi) oka lehet.
Erröl ír Mózes: Lásd Mózes 3. könyve 15 fejezetben a 25 verstöl: “Ha az asszonynak a havi tisztulása idején kívül több napig vérzése van, vagy ha a vérzés a havi tisztulás idejénél tovább tart, akkor tisztátalan legyen vérzésének egész idején, éppoly tisztátalan, mint havi tisztulásának idején. 26Minden fekvőhelye, amelyre vérzésének ideje alatt bármikor is lefekszik, olyan legyen, mint a fekvőhelye a havi tisztulásakor. Minden, amire ráül, tisztátalan legyen, mint a havi tisztulásakor. 27Bárki ér hozzájuk, tisztátalan legyen. Mossa ki azért a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig.”
El lehet képzelni egy nö éltét, aki ahol leül vagy lefekszik, vagy bárkit megérint, vagy öt bárki megérinti (estig) tisztátalan lesz=mert pl. még a házasélete is az ágy és asztalközössége ezzel megszüntetik.
Ruházatával is jeleznie kell, hogy tisztátalan. Mégcsak nem is dobhat egy tárgyat (átadás céljából) a másiknak. Nem énekelhet másnak…Tárgyait sem érintheti másnak. Még az Istentiszteleken vagy közös imákban sem vehet részt…magánimái meg vannak szabva, nem mondhat amit akar, vagy aszertartás általánosan elöír…
Leghet mondani, hogy a közösség kitaszítottja volt ez a nö 12 év óta, (valószínü, hogy betegségek terjesztését is feltételezik az ilyen nöröl- minthogy a leprásokról ez biztosan tudható-is).
Orvosok tehetetlenek (voltak) vele szemben…és akkor arra-ment Ö. Már csak a vándortanító-reménysugár arrajárta maradt ennek a nönek az egyetlen reménye. Azonnal kapcsolt amikor meglátta Öt. Most vagy soha!
Ez tovább mutat a megsett esetnél. Amikor minden kötél szakad, amikor már sem kedvem sem eröm nincs semmihez. A hívek között, a csla´dban, az imákban, az egyházmaban, a papjaim elött, ismerösök és ismeretelenek elött, a munkámban, a nemhívök köreiben sem, semmit sem tehetek úgy ahogy akarok, vagy egyálatlán tudok…több mint egy évteizede…a csodára várva. Orvostól orvosig hiába.
Akkor, akkor Ö éppen arrajár. Fogd meg a ruhaját, ne engedd továbbmenni anélkül, hogy megnem érintenéd Öt. Pedig tudod, hogy neked még ez is tilos, mert beteg vagy (és nem amiatt mert hibásan és a 10 parancsaolat szerinti bünben élsz, csak beteg vagy amiröl nem tehetsz). Neked kell megtenned az elsö lépést. Kinyújtani a kezedet és ez élég lesz és meggyógyulsz. ùjra befogad majd a család, a közösség a munkahely, az egyházközség és szeretö párod is. Ujjongva táncolhatsz újra a lagziban, ahogyan menyasszonyként is tetted. A Jóteremtö Istentiszteletén vehetsz részt a mennyekbe bekukkantva.
Így legyen ámen…