Járhatnak-e leányiskolába transz lányok?
Egy patinás amerikai leányiskola gender-politikája és annak utóélete
Lánnyá válni nem nehéz manapság, és a kifejezetten lányokat kiszolgáló intézményeknek össze kell kapniuk magukat, mihelyt elkezdenek feltűnni ezek az „új lányok”. A közelmúltban egy tekintélyes Nashville-i leányiskola döntött úgy, hogy ezután minden olyan diák jelentkezését elfogadja, aki nőneműként határozza meg magát. A tiltakozások láttán azonban az iskola visszakozott. Az eset ismét kiemel egy fontos tanulságot: amikor a szülők és a jóakaratú polgárok ellenszegülnek az olyan radikális döntéseknek, amelyeket a lakosság többsége nem támogat, akkor valódi változás érhető el.
A kifejezetten lányoknak szánt terek egymás után adják meg magukat a transznemű lobbinak a tikkadt mantrát ismételgetve: „A transz lányok is lányok!”. Ez azt jelenti, hogy a magukat lányoknak tartó, nemi identitás zavarban lévő fiúknak hozzáférést kell biztosítani a csak nőknek fenntartott terekhez. Az eredetileg csak lányok számára létrehozott Cserkészlány Szervezet Ausztráliában megengedi a fiúknak, hogy soraikhoz csatlakozzanak és a lányokkal együtt öltözzenek és aludjanak. Amerikában is ugyanezt a politikát vezette be a Cserkészlány Szervezet már 2015-ben, amikor a transznemű mozgalom még csak szárnyait bontogatta.
A középiskolákban a lányok inkább egy húgyúti fertőzésnek teszik ki magukat azért, hogy ne kelljen a magukat lányként meghatározó fiúkkal együtt használniuk a mosdót. Az Egyesült Államokban a szülői jogok mozgalmának az egekbe szökött a vérnyomása arra a hírre, hogy egy lányt szexuálisan zaklatott egy szoknyát viselő fiú.
A fiúk beengedése a lányvécékbe és a lányöltözőkbe a szülői jogok mozgalmát leginkább foglalkoztató kérdések egyike. Arra a kijelentésre, hogy egy felnőtt azt csinálhat a testével, amit akar és nemet is változtathat, a felnőttek többsége csak megvonja a vállát, az viszont már más kérdés, hogy a lányaiknak egy magát lánynak tartó fiúval kell megosztaniuk az intim tereket.
A legújabb intézmény, amely megadta magát a transznemű lobbinak, a Harpeth Hall, egy elit magániskola a Tennessee állambeli Nashville-ben. Az iskola kuratóriuma a szülőknek küldött levelében kifejti, hogy a Harpeth Hall mostantól nem csak lány diákokat fogad, hanem minden olyan diákot, aki magát nőként határozza meg. „A Harpeth Hall leányiskola. Az iskolai kultúra egyedülálló és egyértelműen a lányokról szól, beleértve azt is, hogy a diákokat lányokként és fiatal nőkként emlegetik, a tanulók közösségére nőnemű névmásokat használva. Bármely diák, aki lányként határozza meg magát, jelentkezhet iskolánkba” – fogalmaz a levél.
Mitől lány valaki? Kétségtelenül attól, hogy milyen névmást használnak rá. Ez ilyen egyszerű. Viszont a magukat fiúként meghatározó lányokat nem engedik beiratkozni. A kuratórium tájékoztatása szerint: „Ennek az elfogadását a tisztelet legnagyobb fokának tekintjük: ez annak a megnyilvánulása, hogy támogatjuk az egyént és a diák gender-identitását.”
A továbbiakban a levél, összhangban ezzel a képtelenséggel, azt is tartalmazza, hogy azoknak a nem bináris gyerekeknek a szülei, akik sem nő-, sem hímnemű névmást nem használnak, hanem magukra az „ők/azok” (they/them) névmással utalnak, szintén fontolóra vehetik a jelentkezést. A Harpeth Hallban szívesen látják mind a „lányok”, mind az „egyik sem a fentiek közül” kategóriáiba tartozókat.
Az új politikát ért széles körű kritikákra válaszul Jessica Bliss, a Harpeth Hall marketing- és kommunikációs igazgatója úgy döntött, hogy megjátssza a hülyét, és úgy tesz, mintha nem lenne új politika. „Mi független lányiskola vagyunk, és mindig is azok voltunk” – nyilatkozta kedélyesen az egyik helyi lapnak. „Nem történt változás a Harpeth Hall felvételi jelentkezési folyamatában, amely minden női diák számára nyitva áll.”
Természetesen ez csak „A transz lányok is lányok! A transz lányok is lányok!” mantra ismételgetésének egy hosszadalmas módja. Röviden fogalmazva: „Nem értem a kérdést, te előítéletes”.
A Harpeth Hall nem az egyetlen olyan, történetileg mindvégig leányiskola, amely kitárja kapuit a hímtaggal rendelkező diákok előtt. A New York-i Barnard College is módosította felvételi szabályzatát, és olyan jelentkezőket is vár, akik „következetesen nőként élnek és határozzák meg magukat”.
Mivel mostantól bárki, aki minden porcikájában férfi testtel és tökéletesen működő férfi nemi szervekkel rendelkezik és tetszése szerinti ruhát visel, „nőként élhet” anélkül, hogy bármit megtapasztalna, amit a nők megtapasztalnak, az egész valójában csak a megfelelő űrlapok kitöltésén múlik. Manapság könnyű lánnyá válni, és a kifejezetten a lányokat kiszolgáló intézményeknek össze kell kapniuk magukat, ha egyszer az összes „új lány” megjelenik.
Az 1990-es években Hollywood élvezettel készített egyetemi kampuszokon játszódó mocskos vígjátékokat a régi stikkre építve, amikor a fiúk lánynak öltöznek, hogy bejussanak a női öltözőkbe vagy mosdókba. De mostanra bizonyára ezeket is törölték. Ezek az előzmények néhány fájdalmas igazságot is tartalmaznak.
A leányiskola döntéséről számos konzervatív orgánum is beszámolt, és a történet futótűzként terjedt országos és nemzetközi szinten is – ez pedig hatalmas ellenreakciót váltott ki. A Harpeth Hall napokon belül bejelentette, hogy szünetelteti a „gender sokszínűség filozófiáját”, és a beszámolók szerint a személyzet több száz aggódó szülővel és öregdiákkal beszélgetett Zoom-on keresztül a döntésről, bár ők személyes jelenléten alapuló fórum megtartását kérték az iskolától.
A viták még mindig folynak, mivel a Harpeth Hall két tűz közé került: az egyik oldalon azok állnak, akik állítják, hogy a magukat lányként azonosító biológiai fiúk lányok, a másik oldalon pedig annak a számos szülőnek a felháborodása áll, akik okkal küldik lányaikat egy csak lányok számára fenntartott iskolába. A helyi média kezébe jutott egy több mint 1000 adományozó, szülő és öregdiák, köztük ügyvédek, üzleti vezetők és orvosok által aláírt levél, amelyben ellenzik ezt a politikát; egy névtelen levél pedig az iskola vezetőségének leváltását követeli.
A prominens aláírók erőteljes hangvételű levele a következőképpen szól:
„Kedves Mrs. Hill és a Harpeth Hall Kuratóriuma!
A jelenlegi szülők, volt szülők és öregdiákok jelentős része nevében írunk ma Önöknek. Az elmúlt hét mindenki számára kihívást jelentett, nézőpontoktól függetlenül. Egy dologban mindannyian egyetértünk: Önök, a tantestület és a Kuratórium számára nagyon fontosak mind a lányaink, mind a Harpeth Hall, mint intézmény. Ennek előre bocsátásával azonban meg kell jegyeznünk, semmi sem múlhatja felül a szülők szeretetét és aggodalmát a lányuk iránt. Egy olyan politika elfogadása, amely a nőkön kívül bárki más jelentkezését is lehetővé teszi a Harpeth Hallba, kritikus változást jelent az iskola struktúrájában, és ennek következtében nagy hatással van a lányainkra.
Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy minden egyes gyermeknek szüksége van támogatásra, és arra, hogy fejlődésének minden egyes szakaszához megtalálja a legjobb környezetet. Csodálunk minden szülőt, aki arra törekszik, hogy megtalálja a legjobb környezetet az ő egyedi gyermeke számára. Nashville számos lehetőséget kínál, beleértve a minden társadalmi és oktatási dimenzióban működő iskolákat, amelyek biológiai nemre/genderre való tekintet nélkül fogadják és fejlesztik a gyermekeket. De mi szándékosan választottuk a Harpeth Hallt az oktatási kiválósága, hagyományai, és igen, a lányokra való összpontosítása miatt. Bármennyire is nagyon összetettnek látják sokan a biológiai nem/gender hovatartozás kérdéseit, a mi iskolánk számára létezik egy egyszerű megközelítés is: a Harpeth Hall a legkülönbözőbb hátterű lányokat választja ki és fejleszti, de csakis olyan lányokat, akik születésükkor is lányok voltak és ma is lányként azonosítják magukat. Határozottan úgy érezzük, hogy ez ideális a lányaink és lányunokáink számára, és ez teszi lehetővé számukra, hogy fejlődjenek és növekedjenek, versenyezzenek és kiteljesedjenek anélkül, hogy ki lennének téve a fiúnak született vagy magukat annak beállító fiúk figyelemelvonó és összetettséget hordozó jelenlétének a tanteremben, a sportpályákon és más színtereken.
A Harpeth Hall közösségéhez tartozó családok és adományozók jelentős része, köztük azok is, akik másolatban megkapták ezt a levelet, úgy érzi, hogy a Harpeth Hall vezetősége és kuratóriuma elmulasztott bevonni minket egy ilyen jelentős változás bevezetés előkészítési eljárásába. A Harpeth Hall hírneve csorbát szenvedett, és mi mindannyian szeretnénk részt venni a csorba kiköszörülésének a folyamatában. Tisztelettel kérjük egy élő, személyes jelenléten alapuló, nyílt fórum megszervezését az ennek a politikának a kialakításában és elfogadásában érintett összes iskolai vezetőnek, bizottsági és kuratóriumi tagjának a részvételével. Tekintettel a Harpeth Hall márkanévnek országosan és nemzetközileg okozott károkra, az ügy sürgős. Az alábbi dátumokat és időpontokat javasoljuk a Harpeth Hall nagy tornatermében a média, a válságkezelő és a PR-csapatok kizárásával megtartandó fórumhoz.”
A kért személyes találkozó helyett azonban az iskola munkatársai virtuális beszélgetéseket tartottak Zoom-on keresztül. Egyes LMBT-csoportok, mint például a Human Rights Campaign, máris csalódottságuknak adtak hangot a politika alkalmazásának szüneteltetése miatt, és kétség sem fér ahhoz, hogy hatalmas nyomást gyakorolnak a színfalak mögött.
Addig is azonban a Harpeth Hall-ügy ismét rávilágít egy fontos tanulságra: ha a szülők és a jóakaratú polgárok ellenszegülnek egy olyan radikális politikának, amelyet az amerikaiak többsége nem támogat, akkor valódi változást tudnak elérni. A konzervatív újságírók és aktivisták munkája ezeknek a döntéseknek és politikáknak a napvilágra hozatalában alapvető fontosságú.
Összeállította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: lifesitenews.com