Itt Fölcsíkon…
Hajdanában errefelé vendégeskedett egy más vidékről származó kolléga és, ha már itt járt, prédikált egyet az évfolyamtársa templomában. Először járt itt, nahát, akkor hadd szóljon. Elcsodálkozott mindenen, és azon is, hogy a hívek értetlenkedő tekintettel bámultak rá. Pedig ő oda volt s vissza, milyen ez a csíki vidék. Finom lelkéről téve tanulságot, a kifejezésekkel is finomkodni akart a szószéken: „kedves testvérek, szép a táj itt Fölcsíkon, de hideg”. Bele sem gondolt, hogy nem mindegy a csönd vagy a csend, a föl vagy a fel, a szög vagy a szeg, a -ször vagy a -szer… A Szeredára vagy neadj’isten Szeredán már rég rossz irány. Meg hát történelmileg ugye le is út, fel is út. Olyan, hogy Fölcsík,…nos kacagás nélkül nem állja meg az idevaló, konok székely. Különben föl leszel függesztve, akarom mondani felakasztva.
• Itt Fölcsíkon is áldott jó emberek élnek, akik „tudnak” magyarul, emellett meg magyarok és katolikusok is. Ha hallgatagok is, egyszerűek is, de szívük tele van jósággal, tiszta jó szándékkal. S ha valaki ki tudja nyitni azt, ömlik belőle a szeretet. Amikor plébániát kell takarítani, nemcsak magukat hozzák, hanem surlószert, törlőkendőt, vödröt, rongyot is hozzá. Ha valaki nem tud segíteni, pálinkát küld, vagy süteményt. Van, aki pánkót süt, töltelékes káposztát csomagol, üdítőt, kekszet tesz le az ajtó elé egy szatyorba és azt üzeni, én ennyivel tudok besegíteni. Az egyik asszony elviszi a függönyöket s délig ki is mosta. Visszahozza szárazon, kivasalva. A férfiak egymásnak szólnak, és máris kaszálják a sarjút, szedik az almát, gyűjtik össze a szemetet a kertben.
• Itt Fölcsíkon a katolikus szülők gyereke kiokosodott az állami szolgálatban és a rendőrségre hívatta a papját, az idézésben meg egyházjogi kódex-idézetekkel kérte számon, miért nincs náluk román mise. Csak elfelejtette a főnökével aláíratni a papírost, s nem tett se pecsétet se iktatószámot rá…
• Itt Fölcsíkon szemfüles és nyerészkedő vállalkozók – ráérezve az emberek lustaságára és kényelemszeretetére – parkokat és egyházi temetőket vállalnak ki takarításra és kaszálásra, felszámítva a kocsi kopást, a titkárnőt, a damilt, egy napra három munkásnak napi 750 lejt számolva fel, úgyhogy egy temetőtakarítás három nap alatt kb. 9000 lejbe jön ki. Jó biznic ez. Kétezer euró egy hétre. Tiszta kapitalizmus. S a közösség jó fejőstehén. Uniós szabvány. Csurran is cseppen is, mint az állami projektek licitjénél. Plusz Putyin miatt még 40 %-os drágulás. Hiszen már egy liter étolaj is 15 lej, s egy „borkány” zakuszka 20…
• Itt Fölcsíkon egy Amerikából visszaköltözött felső tagozatos gyerek elámult, hogy minden 50 perc tanítás után szünet van, és itt értelmes dolgokról tanulnak az iskolában. Sokkal könnyebb volt a beilleszkedés. Nem úgy, mint a tengeren túl. Ahol egész nap osztották a semmit, s itták az energiaitalt.
• Itt Fölcsíkon az elemi iskolások már hosszú hajjal mehetnek iskolába, annyira, hogy még a szemük s a fülük sem látszik. Aztán amikor a tanár egy kicsit rendreutasítja, akkor mosni kezdik minden nap, s kérik a gumit szüleiktől reggelente, hogy tudják copfba kötni. Legalább így szembe lehet nézni a lurkóval.
• Itt Fölcsíkon a 92 éves néni most is ragyogó szemmel meséli, hogy lány korában, amikor Bernády György, néhai megbecsült marosvásárhelyi polgármesternél, városépítőnél járt szolgálni. A ház protestáns asszonya megkérte, menjen fel az emeletre, s a vitrint szépen törölje meg. Akkor döbbent rá, hogy az üveg mögött egy gyönyörű Mária-kép lapul, amely előtt minden reggel, szolgálatba indulás előtt Bernády hosszasan imádkozott…
• Itt Fölcsíkon a frissen sült menyecske első főzése előtt így fohászkodott az Úrhoz: Én Istenem, jó Istenem / legyél szíves, súgd meg nekem, / hogy a tárkonyos pityókalevesbe / kell-e peterzselyem…
