Hogyan viselkedett Jézus a nőkkel szemben

Jézus minden nőt értéknek tekintett, akivel találkozott élete során, olyan társadalmi környezetben, ahol rangjuk alacsonyabb volt, mint a férfiaké. Krisztus ezért meglepő szabadságot és modernitást mutatott fel.

Jézus különös figyelemmel volt a nők iránt, pontosan azért, hogy csökkentse a velük szemben gyakorolt helytelen megkülönböztetést, kiegyensúlyozatlanságot. Tanításain túlmenően, beszédeinél még jobban tükrözik ezt cselekedetei. Doug Clark amerikai lelkész szerint tettei példamutatóak. Egy online cikkében így ír: „A nőkkel rosszul bántak, lealacsonyítóan. De Jézus a tökéletes ember volt, az az ember, akit Isten példának akar adni mindenki számára. A nők megtalálták benne azt, amit minden férfiban találni szerettek volna.”

Együttérzett kétségbeejtő helyzetükkel

Jézus több gyógyító csodája – éspedig nem is a legcsekélyebbek – nőket érintett. Meggyógyított például egy vérfolyásban szenvedő asszonyt, akinek a fizikai gyengeségen túl a lelki szenvedést is tizenkét évig kellett viselnie. A zsidó törvény valóban előírta, hogy az asszonyoknak, ha hasonló bajban szenvednek, távolságot kell tartaniuk, háttérbe kell vonulniuk. Gina Karssen a „Jézus, a rendkívüli ember” c. művében részletesen kifejti, hogy „az ilyen asszony számára lehetetlen volt normális társadalmi életet élni. Még az sem állt módjában, hogy meglátogassa szomszédjait vagy családtagjait, mert mindaz, amit megérintett, rituálisan tisztátalannak számított”. Az említett vérfolyásos asszony anyagilag is tönkrement az orvoslás költségeitől. De hallott Jézus csodáiról. A kétségbeesés energiájától hajtva megérintette ruháját, és abban a pillanatban meggyógyult bajából. Jézus megdorgálhatta volna őt, amiért érintésével tisztátalanná tette és arra kényszerítette, hogy nyilvánosság előtt szóljon hozzá, ami nem volt illő. Azonban éppen ellenkezőleg, mentesítette minden szemrehányás alól: „Leányom, hited meggyógyított. Menj békével.” (Lk 8,48).

Jézusban nem volt előítélet a társadalom által megbélyegzett asszony irányában

Amikor hagyta, hogy egy prostituált nő megérintse és megmossa a lábát, Jézus nem egy tilalommal helyezkedett szemben. Nem küldte el, mint ahogyan minden ember tette volna. Még ki is emelte értékét vendéglátójával szemben, aki farizeus volt, a többségi vallási párt tagja. Mélyen megérintette őt a nagy szeretet, őszinteség és bűnbánat, amit ez az asszony iránta tanúsított: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s nem adtál vizet a lábamra. Ez a könnyeivel áztatta lábamat, és hajával törölte meg. Csókot sem adtál nekem, ez meg egyfolytában csókolgatja a lábam, amióta csak bejött. Aztán a fejemet sem kented meg olajjal. Ez meg a lábamat keni illatos olajával.” (Lk 7,44-47).

Feltámadását elsőnek asszonyok jelentették

A keresztény hitet megalapozó esemény új jelét adja annak, hogy Jézus szemében milyen értékesek az asszonyok. Annak felelősségét, hogy feltámadását a tanítványoknak jelentsék, az asszonyokra bízta. Mintegy jutalomként Krisztus iránti szeretetükért és hűségükért, az üres sírt őrző angyalok küldetéssel bízzák meg az asszonyokat: „De siessetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába, ott majd látjátok, amint mondta nektek”. (Mk 16,7)

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Info Chrétienne