Hogyan folytatódhatnak most a dolgok, figyelemmel a pápa egészségi állapotára?
A katholisch.de portál kilencpontos elemzésben dolgozza fel, vajon Ferenc pápa pontifikátusának jelenlegi kései, betegségekkel terhelt szakaszában hogyan folytatódhatnak a dolgok a Vatikánban és az Egyház irányításában, amikor véget ér majd az akut vészhelyzet.
A kilenc pont a következő dolgokat ajánlja meggondolásra:
1. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a pápa csak akkor fordul orvoshoz, amikor már szinte késő. A pápának a Vatikánba való visszatérése után is profi orvosok kezébe kell adnia magát, és állandó felügyeletre és gondos megelőző kezelésre lesz szüksége.
2. A pápa Szent Márta házban levő lakását át kell alakítani, hogy az megfeleljen egy nagyon idős, mozgáskorlátozott, állandóan fertőzési veszélyeknek kitett és krónikus súlyos légúti betegségekben szenvedő ember igényeinek. A lakást megfelelő orvosi technikával kell felszerelni. Mivel a pápa szeret „emberek között” lenni, az Apostoli Palotában lévő pápai lakás átalakítása – hiába lenne egyszerűbb – feltehetően nem jöhet szóba.
3. A pápa nem vághat újabb hosszú és fárasztó utazásokba. Tavaly szeptemberi fáradságos útja Indonéziába, Kelet-Timorba, Pápua Új-Guineába és Szingapúrba valószínűleg az utolsó volt a maga nemében. Alighanem már argentin hazájába sem fog visszalátogatni. Legfeljebb rövid utazások jöhetnek még szóba, mint esetleg a törökországi Niceába a zsinat évfordulójára tervezett utazás.
4. Feltehetően csökkenni fog Ferenc pápa beszédeinek és prédikációinak időtartama. Lehet, hogy azt a módszert fogják alkalmazni, amikor a beszéd egy részének felolvasását a pápa valamelyik munkatársára bízzák. Valószínűleg a hosszú üdvözlésekkel és kézfogásokkal tarkított találkozók száma is jelentősen csökken majd.
5. Úgy tűnik, Ferenc pápa továbbra is kézben akarja tartani a gyeplőt. Klinikai tartózkodásának eddigi heteiben nem volt nyoma annak, hogy a hivatal vezetését, doktrinális és személyi döntéseket ténylegesen rábízott volna egypár fontos munkatársára. Nincs olyan személyi titkára, mint II. János Pálnak vagy XVI. Benedeknek volt, és államtitkárainak vagy prefektusainak sem adott akkora szabadságot, mint elődei.
6. A gépezetben azért lesznek személyi és szerkezeti változások. Már a klinikán töltött első hetekben világossá vált, hogy Ferencnek a sokéves előkészítésnek köszönhetően még van néhány elképzelés a tarsolyában, ha személyi döntésekről, illetve a vatikáni államra és a Római Kúriáira vonatkozó reformprojektekről van szó. Ezek azonban nem egyszerű döntések, főleg az apparátus akut pénzhiánya miatt (gondoljunk csak a pápa által a közelmúltban létrehozott új adománygyűjtő bizottságra).
7. Nem zárultak le a szinodalitással foglalkozó világszinódus munkái, vannak még működő munkacsoportok és befejezetlen projektek. A háttérben a szinódus két tényleges vezetője, Mario Grech bíboros és Jean-Claude Hollerich bíboros viszi majd tovább az egyház „szinodális átalakításának” napirendjét.
8. Nagyobb súlyt kap, és a nemzetközi kapcsolatrendszerben még láthatóbbá válik majd Pietro Parolin bíboros államtitkár és Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataiért felelős titkár. A pápa külföldi kormány- és államfőkkel való találkozásai csökkenni fognak, ezért a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon nekik még fontosabb szerep jut.
9. Hasonlóképpen nagyobb figyelmet kaphat a Bíborosi Kollégium. A betegség idején szinte mindig bíborosok képviselték a pápát a fontos szentévi istentiszteleteken, és ők vezették a Szent Péter téren a rózsafüzér-imádkozást. Igaz, hogy homíliáikban a pápa által jóváhagyott beszédeket olvasták fel, nem pedig saját gondolataikat mondták el.
Ludwig Ring-Eifel (KNA) cikkét összefoglalta: Solymosi Judit
Forrás: katholisch.de
