Anyaság és autizmus: elfogadás és megértés útján – NőiTérErő podcast

Till Judit műsorvezető vendége ezúttal Karácsony Dóra, aki őszintén beszél arról, hogy kisfiát, Marcit autizmus spektrumzavarral diagnosztizálták. A beszélgetés központi témája az a hosszú, sokszor bizonytalansággal és aggodalommal teli folyamat, amelynek során a szülők először észlelik a „furcsa” vagy „szokatlan” viselkedéseket, majd végül – szakemberek bevonásával – megkapják a hivatalos diagnózist.

Dóra elmeséli, hogyan telt Marci első éveitől kezdve az életük. Otthon évekig „gondmentesnek” tűnt a helyzet, amíg a család napi rutinja harmonikusan működött. A közösségbe – óvodába – kerüléskor azonban több olyan viselkedés is jelentkezett, ami felkeltette az óvónők és a szülők figyelmét (például a homokszórás vagy az erős szorongás jelei). Meglepő módon az eleinte felkeresett szakemberek sem mind ismerték fel a problémát, a Covid-időszak pedig még jobban elodázta a vizsgálatokhoz való hozzájutást.

Az első nagy fordulatot egy új, kisebb óvoda és egy ottani óvodavezető jelentette: ő vetette fel, hogy Marci fejlődése eltérő lehet. Ezt követően Dóráék eljutottak a Neuroharmónia nevű helyre, ahol összetett vizsgálatok – részletes szülői kérdőív, szakember általi megfigyelés és játékhelyzetek elemzése, óvodai vélemények – alapján került sor a diagnózisra. Mindeközben a családnak egy másik, párhuzamos küzdelemmel is szembe kellett néznie, ugyanis Marcinál cukorbetegséget is megállapítottak.

A diagnózis kézhezvétele sokként érte Dórát: egyrészt teherként nehezedett rá, másrészt megkönnyebbülést is hozott, mert végre érthetővé vált, miért történnek bizonyos dolgok. Nagy segítséget kapott az autizmussal érintett gyermekek szüleinek szervezett tréningeken és szülőklubokban, ahol mások tapasztalatiból tanulhatott. Külön kiemeli annak jelentőségét, hogy idővel sikerült olyan iskolai környezetet találniuk, ahol néhány fős osztályközösség és autizmusra specializálódott gyógypedagógus gondoskodik arról, hogy Marci napjai kiszámíthatóbbak és nyugodtabbak legyenek. A beszélgetés során az is elhangzik, hogy autizmussal élő gyerekeknél nagyon fontos a tervezhetőség, a szorongást csökkentő előkészítés (például egy-egy program előtt), és a környezet „akadálymentesítése”.

Dóra hite és a család összetartása szintén hangsúlyos témaként jelenik meg: ez segíti őt a legnehezebb helyzetekben is. Mint mondja, a szülőnek meg kell tanulnia más szemmel, egyedi igényekhez igazodva támogatni a gyermekét. Noha az autizmus egész életen át fennmaradó állapot, a megfelelő segítség, fejlesztés (illetve, ahogyan Dóra fogalmaz, „megsegítés”) és a szeretetteljes közeg rengeteget javíthat a mindennapi életminőségen.

Az epizód legfőbb üzenete, hogy az autizmus bár kihívásokkal teli, tudatos hozzáállással, korai felismeréssel és a megfelelő szakmai/társadalmi támogatás meglétével a gyermek és a család is harmonikusabb, teljesebb életet élhet. Dóra példája pedig erőt adhat azoknak a szülőknek, akik még a diagnózis előtt állnak, vagy épp most szembesültek a helyzettel. A hitből fakadó bizalom és a kitartó szeretet mellett kiemelkedően fontos a környezet együttműködése ahhoz, hogy az autizmussal érintett gyermek megkaphassa mindazt a segítséget, amire szüksége van.

Ez a NőiTérErő podcast adás támogatóink nagylelkű segítségével valósulhatott meg. Hálásak vagyunk minden hozzájárulásért, ami lehetővé teszi, hogy továbbra is értékes tartalommal szolgáljunk hallgatóinknak. Ha szeretnéd te is támogatni munkánkat, kérjük, támogasd a Zarándok.mát – így közösen építhetjük a jövőt és hozhatunk létre még több inspiráló beszélgetést!