Három harc, amit lefekvéskor vívunk
Az önfegyelem hiánya, az aggódás, a harag: ez három olyan akadály, amely nem engedi, hogy békésen elaludjunk, és másnap kipihenten ébredhessünk.
A szakemberek azt ajánlják, hogy 7-9 órányit aludjunk éjszakánként. Az alvással és ébrenléttel foglalkozó Nemzeti Intézet (INSV) szerint a franciák átlagosan csak 6 óra 42 percet töltenek alvással. Ez 15 perccel kevesebb, mint az elmúlt év adatai, és egy órával kevesebb, mint a 30 évvel ezelőtti mutatók. Ugyanakkor ennek a minimális alvási időnek a tiszteletben tartása többek között lehetővé tenné a fizikai képességek, a pszichológiai és intellektuális kapacitások regenerálódását, javítaná az egészséget és az emlékezőképességet, és csökkentené a stresszt. Alapvető fontosságú tehát ügyelni azokra a tényezőkre, amelyek megzavarják alvásunk minőségét és késleltetik az elalvás időpontját, hogy megszabaduljunk a zavaró tényezőktől és végre tudjunk békésen aludni annyit, amennyi kell!
1. Az önfegyelem hiánya
Ha reggelenként fáradtan kelünk fel ágyunkból, holott éppen csak most ébredtünk fel, valószínűleg nem vettük figyelembe teljesen alvási szükségletünket. Egyesek „rövid alvási igényűek”, másoknak viszont hosszabb alvásra van szükségük, hogy teljesen kipihenten érezzék magukat. Nem könnyű megállapítani egy időrendet a lefekvéshez, és ezt minden este be is tartani. Nagyon erős a kísértés tovább olvasni a könyvünket, nézni a kedvenc sorozatunkat, vagy böngészni az Instagramot, de másnap a fáradtság és a képességek csökkenése sokkal rosszabb. A megoldás az egészséges önfegyelem lenne: ne késleltessük vég nélkül a lefekvés magunknak előírt időpontját. A Szentírás a bölcsesség és önfegyelem megszerzésére, az egyenes út fontosságára figyelmeztet: „Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen az életed!” (Péld 4,13), „Hiába … fáradoztok késő éjjelig … Akiket Isten szeret, azokat elhalmozza, jóllehet alszanak.” (Zsolt 127, 2)
2. Az aggódás
A lefekvés pillanatában előfordul, hogy filmszerűen leperegnek előttünk a nap eseményei, és megbánások és szemrehányások öntenek el minket. „Ezt kellett volna mondanom” vagy „Ezt nem kellett volna mondanom”… Vagy éppenséggel hagyjuk, hogy ránk törjön a stressz az összes másnapi teendő gondolatára. Pedig az elalvásnak elengedhetetlen feltétele a békés derű. A Biblia ajánlja ezt: „Ha lefekszel, jót pihensz, úgy alszol. Nem kell tartanod hirtelen ijedségtől, sem a gonoszok támadásától.” (Péld 3,24-25) Hogy felengedjen feszültségünk, a legjobb kiüríteni az agyunkat. Ha akarjuk, csináljunk listát a másnapi elintézendőkről, de ezután helyezkedjünk Isten jelenlétébe, hogy rábízzuk mindazt, ami aggaszt, és a szívünkre nehezedik. Isten el fog tudni árasztani békéjével, és nyugodt álmot fog adni.
3. A harag
Egy kimerítő nap után könnyű felidegesíteni magunkat gyermekeinken és összeveszni férjünkkel. Ez azonban árthat az este további lefolyásának és nehezítheti az elalvást. Igen egyszerű haragra lobbanni, de elengedhetetlen gyorsan kibékülni, hogy helyreálljon a családi béke. Ne legyen bennünk neheztelés vagy keserűség, ez megnehezíti a gyors és békés elalvást, és szívbéli megkönnyebbülést hoz nekünk és családtagjainknak. Így, ha eláraszt a harag, emlékezzünk Szent Pálnak az Efezusiakhoz intézett bölcs szavaira: „A nap ne nyugodjék le haragotok fölött.” (Ef 4,26)!
Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia