Hajlák Attila-István a Zarándok podcastben: Ahol a Szűzanya megjelenik, a sivatag is kivirágzik

A Zarándok Podcast legújabb adásában Hajlák Attila-Istvánnal, Bordos és Székelyvécke plébánosával beszélgettünk hivatásáról, életútjáról és a közösségért végzett munkájáról. Attila atya mélyen elkötelezett a Mária-tisztelet iránt, és számos módon járul hozzá hívei lelki fejlődéséhez.

Hajlák Attila István 1985. május 25-én született Gyergyószentmiklóson. Bár családja nem volt vallásos, nagymamája fontos szerepet játszott hitéletének alakulásában. Visszaemlékezve így mesélt:

“Amikor hat hetesen megkereszteltek, egy beteges kisgyermek voltam. Nagymamám hangosan kimondta a gyergyószentmiklósi templomban: ‘Szűzanyám, te vigyázz erre a gyermekre.’“

Ez a pillanat később meghatározóvá vált életében.

Attila atya középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban végezte, majd teológiai és mesterképzéseket is folytatott. Pappá szentelése után több helyen szolgált segédlelkészként, mielőtt Bordos és Székelyvécke plébánosa lett.

A Mária-tisztelet és a hivatás mélyülése

Hivatása során egy svájci lelkigyakorlaton mélyült el a Mária-tisztelete. Itt hallotta először azt a gondolatot:

“Ne féljetek belépni a szemináriumba, mert nem egy intézménybe léptek be, hanem a Jóisten szeretetébe. És ahol a Szűzanya megjelenik, a sivatag is kivirágzik.”

Ez a mondat mély hatással volt rá, és később számos élmény erősítette meg benne a Szűzanyával való kapcsolatát.

Egyik meghatározó élménye volt, amikor a szemináriumba lépve egy ismeretlen ajándékként egy Szűzanya-szobrot kapott.

“Olyan érdekes, hogy amikor átléptem a teológia küszöbét, akkor jöttek, hogy kaptam egy csomagot, és vegyem át… Egy Szűzanya-szobor volt benne. Mai napig nem tudom, hogy kitől kaptam.”

Közösségi munka és a Magyar Nóta Társulat

Attila atya aktívan részt vesz a közösségi életben, és különösen fontosnak tartja a hagyományok ápolását. Tagja a Gyergyómedencei Magyar Nóta Társulatnak, amellyel nótakaláka eseményeket szerveznek. Hiszi, hogy a magyar nóta nemcsak kulturális érték, hanem a lélek gyógyítója is.

“Ugye a magyar nóta, a magyar ember imádsága… Az emberek úgymond kiöntötték a lelküket, és tényleg minden… Mert ott van a templom, ott vannak ezek az Istenhez kötő fogalmak is, vagy a Jóistenhez való imádság is egy-egy magyar nóta is. És tényleg annyira megdöbbent, hogy mennyire gyógyító hatás van az emberek lelkére.”

Az éneklés és a közös zenélés révén közelebb hozza az embereket egymáshoz, és lehetőséget teremt a lelki megújulásra. Ezt a megközelítést a zarándoklatok során is alkalmazza, ahol a lelki elmélyülést a közös énekléssel és imával erősítik.

Az Imádságháza Lelki Otthon alapítása

Gyergyószentmiklóson megalapította az Imádságháza Lelki Otthont, amely a közösség számára állandó imádságos teret biztosít. Az otthon létrehozását személyes élmények és fogadalmak inspirálták, különösen édesanyja gyógyulása után tett ígérete.

“Amikor édesanyámnak mondták, hogy hát sok reményt ne fűzzünk a gyógyulásához… akkor én kötöttem egy alkut Szent Peregrinnel: azt mondtam, hogy ha édesanyám meggyógyul, akkor fogok építeni egy kápolnát a tiszteletére.”

Az Imádság háza nemcsak a helyi, hanem a távolabbról érkező hívek számára is nyitott. Itt rendszeresen tartanak szentségimádást, lelki gyakorlatokat és különféle csoportfoglalkozásokat, beleértve a gyászolók támogatását is.

A gyászolók szolgálata

Attila atya felismerte, hogy a gyászolók támogatása gyakran hiányzik a lelkipásztori munkából.

“Elgondolkodtatott, hogy igazából mi, papok, nem is törődünk a gyászolókkal. Mert mi megtartjuk, amit meg kell, eltemetjük, 6 hetes misét mondunk értük, 1 éves mise esetleg… ennyi volt.”

Elkötelezetten dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik szeretteiket veszítették el. Gyászfeldolgozó csoportokat vezet, és könyveket is írt a témában, amelyek sokaknak nyújtanak vigaszt és útmutatást.

“600 gyászoló volt a gyászcsoportjaimban eddig. (…) Fontos, hogy az ember megtanuljon együtt élni a gyászával, mert a veszteség sajnos hozzátartozik az életünkhöz.”

Zarándoklatok és lelki programok

Számos zarándoklatot szervez Medjugorjéba, Fatimába és a Szentföldre.

“Ez volt a 45. Medjugorje zarándoklatom 15 év alatt. Minden egyes zarándokút más-más, és hála Istennek, sok visszatérő is van.”

Ezek az utazások nemcsak a hit elmélyítését szolgálják, hanem közösségépítő erejük is jelentős. A zarándoklatok során a résztvevők lehetőséget kapnak a lelki megújulásra és az egymással való mélyebb kapcsolódásra.

“Azt tapasztalom, hogy az emberek tényleg kapnak egy ilyen Mennyország darabkát a lelkükben. Hogy öt nap alatt milyen változások tudnak lenni egy ember életében, azt fel se fogja valaki, aki ezt nem tapasztalja.”

Írói tevékenység

Attila atya több könyvet is írt, főként a Mária-tisztelet és az imádság témakörében. Legújabb műve az “Egy imádságnyira van tőlem” imakönyv, amely segíti az olvasókat az imaélet elmélyítésében.

“Ha valaki azt mondta volna tíz éve, hogy én könyvet fogok írni, akkor azt mondtam volna, hogy nem normális. Nem volt ilyen tervem egyáltalán.”

Könyveivel igyekszik pótolni azokat a hiányosságokat, amelyeket a lelki irodalomban tapasztal, és gyakorlati útmutatást nyújt a híveknek.

Jövőbeli tervek és üzenet

Továbbra is szeretné folytatni közösségépítő és lelkipásztori munkáját, különös tekintettel a fiatalokra, a családokra és a gyászolókra. Hisz abban, hogy az embereknek szükségük van a lelki támogatásra és a közösségre, és igyekszik ezt minél több módon megvalósítani.

“Az a tervem, hogy megtapasztalják az emberek az égieket, illetve én tegyem azt, ami a Jóisten akarata, amit érzem, hogy tennem kell.”

Zárásként egy idézettel üzent a podcast hallgatóinak:

“Aki zarándokol, önmaga felé tart. Aki zarándokol, célra talál. Aki zarándokol, jó úton van.”