Gondolatok Mindenszentekre
– Egyedül Isten szent. “Szent vagy, Szent vagy, Szent vagy! Mindenség Ura, Istene… dicsőséged betölti a mennyet és a földet!” “Mert egyedül Te vagy a szent, Te vagy az Úr, Te vagy az egyetlen fölség, Jézus Krisztus, a Szentlélekkel együtt”. – A szent tud megszentelni vagy felszentelni valamit vagy valakit… Pillanatra megállok, itt és most. Vágyom erre? Szeretnék kapcsolatba kerülni a Szenttel, vagyis Istennel?
A papot, a templomot felszenteljük. A napot, a házat megszenteljük. A koporsót beszenteljük… Egy szeretett személynek, fontos ügyeknek időt szentelünk. Szép a magyar nyelv. Érdekes a szóhasználat.
1. Isten megszenteli a világot
– Minden szent: a természet, egy napfelkelte, egy gyönyörű virág, egy finom étel, a ház és szoba, melyben lakom, a templom… Tudatosult valaha bennem, hogy Isten mindent megszentel, ami körülvesz?
2. Isten megszenteli az életemet
– Ha behívom, befogadom az életembe… szívem, testem, mentalitásom, értékrendem, szavaim, cselekedeteim… megszentelődnek. Az Ő Igéje és szentségei átalakítanak… Megigazít, igazzá tesz, általa újjászületek. Bűneimet kisepri, sebeimet gyógyítja. Szentségre vezet. Amikor megtérek, Istennel vagyok, szent vagyok. Mikor éltem meg egy pillanatot, eseményt szentnek?
3. Isten megszenteli kapcsolataimat
– A másik ember alapvető tisztelete, elfogadása, olyannak, amilyen ő… a béke, szelídség, tisztaság szavaimban és viszonyulásomban fellelhető? Az élet támogatása, erősítése, egymás segítése az életszentség útja. Isten maga a szeretet. Amikor szeretek, még ha az nehéz is, vagy benne el is bukok, de újrakezdek, szent vagyok. A szeretet szent. Az egyetértés, a másik ember elszenvedése, hordozása… az összetartás és összetartozás, egység… Családom, közösségem, kapcsolataim ápolása szent számomra?
