Ezt muszáj elolvasni: magvas gondolatok az idős szülőkről való gondoskodásról
A koronavírus-járvány sokak számára felért egy hangos ébresztővel – nem szükségképpen a saját életükre vonatkozóan, hanem a sérülékeny idősebb generációkéval kapcsolatban. Sokak számára akár egy év is eltelt úgy, hogy nem láthatták idősödő szüleiket vagy nagyszüleiket, mivel óvni akarták őket, vagy mert a korlátozások nem tették ezt lehetővé. Mások még mindig nem találkozhattak velük, megint másoknak pedig meg kellett élniük, hogy az idősek eltávoztak anélkül, hogy ők mellettük állhattak volna.
Jóllehet ez szívszaggató volt, de talán sok ember számára figyelmeztetésként szolgált arra, hogy milyen fontos dédelgetnünk időseinket, amíg még közöttünk vannak.
Ez az érzés fogalmazódik meg egy, a közösségi médiában is terjedő magvas üzenetben, amelyet a közelmúltban tett közzé Diane Bolton Corbett:
Ha a szülők megöregszenek…
Engedd őket idősödni éppolyan szeretettel, mint ahogyan ők engedtek téged felnőni…
engedd, hogy beszéljenek és századszorra is elmondják ugyanazt a történetet, ugyanakkora figyelemmel és érdeklődéssel hallgatva őket, mint amekkorával ők hallgatták meg a te történeteidet gyerekkorodban…
engedd érvényesülni őket, ahogyan ők is oly sokszor hagytak téged nyerni…
engedd, hogy örömüket leljék barátaikban, unokáikkal folytatott beszélgetéseikben…
engedd, hogy élvezzék életüket a tárgyaik között, amelyek oly sok éve körülveszik őket, mivel fájna nekik azt érezni, hogy életük részeit szakítod el tőlük….
engedd, hogy tévedjenek, mint ahogy te is oly sokszor tévedtél …
ENGEDD, HOGY ÉLJENEK, és próbáld meg boldoggá tenni őket az útjuk hátralévő részén, mint ahogy ők is kézen fogtak téged, amikor elindultál a te utadon!
„Tiszteld anyádat és apádat, hogy hosszú életű légy a Földön.”
A fenti idézet a Kivonulás könyvéből származik: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.” (Kiv 20, 12)
A gondolatokból egy szó ötlik azonnal szembe: „engedd” – engedni és lehetővé tenni szüleinknek életük teljes megélését még akkor is, ha ehhez türelem és áldozat szükséges. Keresztényekként erre vagyunk elhivatva. Azzal, hogy szüleinket kiszolgáljuk és nekik boldogságot okozunk, Mennyei Atyánkat szolgáljuk.
Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Aleteia