Ferenc papa a vilagiassagrol Egyedi

Ferenc pápa: Isten óvjon minket az egyházat romboló világiasságtól

A Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén a pápa azokért imádkozott, akik a járvány halottait temetik, vállalva a megfertőződés kockázatát is. Homíliájában a világ szellemiségéről beszélt, a világias lelkületről, a múlékonyság kultúrájáról, amely nem ismeri a hűséget. Nem tűri el a keresztet, és le akarja rombolni az egyházat. Csak a meghalt és feltámadt Krisztusba vetett hittel győzhetjük le a világiasságot.

Húsvét ötödik hetében, a szombat reggeli szentmise elején a pápa a halottak temetését végző emberekért ajánlotta föl imáit: „Imádkozzunk ma azokért, akik ebben a járványban a halottak eltemetésével foglalkoznak. Az irgalmas cselekedetek közé tartozik az elhunytak eltemetése, ami természetesen nem kellemes dolog. Imádkozzunk azokért, akik vállalják a fertőzésveszélyt és életüket is kockáztatják!”

Homíliájában Ferenc pápa a mai evangéliumi szakaszról (Jn 15,18-21) elmélkedett, melyben Jézus így szól tanítványaihoz: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.”

1589608383430.JPG

Jézus sokszor beszél a világról, a vele szemben és tanítványaival szemben érzett gyűlöletről, és azt kéri az Atyától, hogy ne vegye ki a világból tanítványait, hanem inkább őrizze meg őket a világ szellemétől. Milyen a világ szelleme? Mi ez a világiasság, amelyik képes gyűlölni, elpusztítani Jézust és tanítványait, sőt megrontja őket és az egyházat? – tette föl a kérdéseket Ferenc pápa, majd így válaszolt: A mondanitás, a világiasság egy életmód, egy kultúra, a pillanatnyiság kultúrája. A látszat, a smink kultúrája, a ma igen, holnap nem, a holnap igen, ma nem kultúrája. Felületes értékeket hirdet, nem ismeri a hűséget, mert a körülmények fényében változik, minden alku tárgya. Ez a mondén kultúra, a világiasság kultúrája – magyarázta a pápa.

Jézus azért imádkozik, hogy az Atya őrizzen meg minket ettől a világias kultúrától. Ez a tetszés szerint eldobható tárgyak kultúrája, amiből hiányzik a hűség. Sok, önmagát kereszténynek nevező ember él így, akik ezért világias keresztények. Jézus a magvető példázatában (vö. Lk 8,7) kifejti, hogy a világ aggodalmai, vagyis a világiasság megfojtják Isten szavát, nem hagyják növekedni. Pál ezt mondja a galatáknak: „A világ elemeinek szolgálatában álltatok” (vö. Gal 4,3). Ferenc pápa idézte Henri de Lubac jezsuita teológust, aki „Elmélkedések az egyházról” (Milánó, 1955.) – című könyvének utolsó lapjain a spirituális világiasságról beszél. De Lubac szerint ez a legrosszabb, ami az egyházzal történhet, és nem túloz, amikor leír néhány szörnyű bajt – tette hozzá a pápa.

A lelki világiasság egy életmód, ami a kereszténység megélésére is jellemző lehet. És ahhoz, hogy fennmaradjon az evangélium tanításával szemben, gyűlöl és gyilkol. Ferenc pápa szólt a vértanúkról, akiket a hit iránti gyűlöletből öltek meg, de nem ők jelentik a többséget. A többséget a világiasság öli meg, amelyik gyűlöli a hitet. A világiasság nem felszínes, mély gyökerei vannak. Kaméleonként változtatja alakját a környezetnek megfelelően, lényege mégis ugyanaz marad. Az életmód, amit felkínál, beszivárog mindenhova, az egyházba is. A világiasság, a világias hermeneutika, a smink… mindent kozmetikáz, hogy ilyen legyen.

1589608380329.JPG

Ferenc pápa emlékeztetett Pál apostol beszédére, aki az athéni Areopáguszon magára vonja a figyelmet, amikor az „ismeretlen istenről” kezd beszélni, és elkezdi hirdetni az evangéliumot (vö. ApCsel 17, 22-34) Az emberek érdeklődve hallgatják egészen addig, amíg a kereszthez és a feltámadáshoz nem ér, mert akkor megbotránkoznak és otthagyják. A világiasság egy dolgot nem tolerál: a kereszt botrányát. Nem viseli el. Az egyetlen orvosság a világiasság szelleme ellen az értünk meghalt és feltámadt Krisztus, „megütközés és bolondság” (vö. 1Kor 1,17-25). János apostol azt mondja, hogy a világot a hitünkkel győzzük le. „Mert mindenki, aki Istentől született, legyőzi a világot” (1 Jn 5,4) Az egyetlen győzelem a meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban való hit. Ez nem azt jelenti, hogy legyünk fanatikusok, hogy ne álljunk szóba mindenkivel, hanem azt, hogy tudjuk: a világias szellemet hitünkkel, a kereszt botrányával győzhetjük le.

Ferenc pápa szombat reggeli homíliája végén így fohászkodott: A húsvéti idő utolsó napjaiban kérjük a Szentlélek kegyelmét, hogy meg tudjuk különböztetni a világiasságot az evangéliumtól. Kérjük a kegyelmet, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, mert a világ gyűlöl minket, a világ gyűlölte Jézust, és Jézus azért imádkozott az Atyához, hogy védjen meg minket a világ szellemétől”. (vö. Jn 17,15)

A pápa a híveket lelki áldozásra buzdította, majd a szombat reggeli szentmisét szentségimádással és eucharisztikus áldással zárta. Mielőtt elhagyta volna a Szentlélekről nevezett kápolnát, elimádkozta a húsvéti idő Mária-antifónáját.

Forrás: Vatican News

1589608370884.JPG
1589608364612.JPG
1589608363113.JPG
1589608360074.JPG

Kapcsolódó tartalom

  • Végünk van!

    Évekkel ezelőtt az átlagember kíváncsiságának és az ismeretlentől való félelmének köszönhetően nálunk is felütötte fejét és sok lelki kárt, zavart okozott a hívők körében az ún. nagy figyelmeztetés. Odáig fajult, hogy volt, akik Ferenc pápát is Antikrisztusnak kiáltották ki, és nem mentek olyan paphoz gyónni, aki nem hisz ebben az álpróféciában… Mostanság meg a 3….

  • A szinódus számokban

    A szinódus római szakaszának első része szokatlanul magas számú szavazó résztvevővel kezdődött, köztük laikus férfiakkal és nőkkel. Az „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés” című szinódusi közgyűlés ezekben a napokban folyik Rómában, 2023. október 4. és 29. között. Ha megnézzük a számokat, sok háttérismeretet szerezhetünk az egyházi eseményről. 26 nap Míg ez az újfajta…

  • Remeték – ma?

    Mindenki tudja, hogy régen éltek remeték – elvonultak a világtól, a sivatagban vagy valami áthatolhatatlan erdőségben éltek, egész nap imádkoztak és elmélkedtek, forrásvizet ittak és jóban voltak a vadon állataival. Dédelgetjük ezt a festményeken is sokszor ábrázolt képet, mint valami romantikus mesét. De vajon napjainkban is vannak remeték? Írásunk ugyan nem a régi korok remetéiről…

  • Halálos magány

    « Beteg voltam, és meglátogattatok. » (Mt 25,36) A mi társadalmunk nem szereti az életet. Nem szereti sem fogantatása előtt, sem az anyaméhben, sem akkor, amikor leáldozóban van, és főleg akkor sem, amikor a végéhez ér. Nem szereti a gyermekek életét, akiket ezer ajándékkal kényeztet el, nem szereti a kamaszokét, akiket ezer ígérettel csal meg, és még…

  • Barron püspök: Mit tanít a karantén az Egyházról?

    „Életem egyik legnehezebb pillanata volt, amikor részt vettem a templomaink bezárását elrendelő döntés meghozatalában” … írja Robert Barron püspök, akit – amint korábbi cikkünkben beszámoltunk róla – az internet püspökének is szoktak nevezni. Barron püspök áprilisban a ’Word on Fire’ internetes oldalán megjelent írásában ekként vélekedik a karanténról: Öröm volt az ürömben, ebben a különös…

  • Hogyan pusztítja el a lelki szabadságot a csoporttörvény?

    A csoport, a tömeg viselkedésének a követése hatalmas kísértés, amely megfoszt bennünket minden lelki, szellemi igényünktől. Mint a sodródó tárgyakon megtapadó kis kacsakagyló, mi is engedjük magunkat vitetni az áramlattal… A legtöbb esetben az ember úgy él, ahogyan tud, nem pedig úgy, ahogyan szeretne. Még ha magabiztosan állítjuk is, hogy mi irányítjuk a sorsunkat, ez…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.