Ferenc pápa: Egy nukleáris háború után az emberiségnek “a nulláról kellene újraindulnia”
Ferenc pápa szerdán azt mondta, hogy Noénak és az özönvíznek a képe “egyre inkább beférkőzik a tudatalattinkba”, mivel a világ egy olyan atomháború lehetőségét fontolgatja, “amely ki fog minket irtani”.
“Úgy tűnik, egyre inkább elképzelünk egy végső katasztrófát, amely ki fog minket pusztítani – és ez egy esetleges atomháborúval történhet meg” – mondta Ferenc pápa március 16-án.
“A ’rákövetkező napon’ – ha egyáltalán lesznek még napok és lesznek még emberek – a nulláról kell majd mindent elölről kezdenünk.”
A pápa az élőben közvetített általános audienciáján a Vatikán VI. Pál-termében helyet foglaló zarándokokhoz szólva azt mondta, hogy az emberek ma “nyomás alatt vannak, egymással ellentétes stresszhatásoknak vannak kitéve, és ez összezavarja őket”.
“Egyfelől ott van az örök fiatalság optimizmusa. Ezt szítja a technológia rendkívüli fejlődése, amely egy nálunk hatékonyabb és intelligensebb gépekkel teli jövőt ábrázol. Ezek meggyógyítják betegségeinket, és kitalálják számunkra a legjobb megoldásokat arra, hogy ne haljunk meg: ez a robotika világa” – mondta.
A másik oldalon viszont fennáll az atomháború lehetősége.
“Természetesen nem akarom bagatellizálni a fejlődés gondolatát. De úgy tűnik, hogy az özönvíz jelképe egyre inkább teret nyer a tudatalattinkban” – mondta a pápa.
“Ráadásul a jelenlegi világjárvány is súlyosan nyomasztóan hat arra, hogy könnyelműen képzeljük el mindazt, ami fontos az életben és a sorsunkban.”
Litánia Ukrajnáért
A pápa szavai az ukrajnai háború 21. napján hangzottak el. A háború kezdetén Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz nukleáris erők legmagasabb fokú készültségbe helyezését, ami félelmet ébreszt egy nukleáris háború lehetőségét illetően.
Az általános audiencia végén Ferenc pápa azt mondta, szeretné, ha a háború fájdalmában mindenki együtt imádkozna, megbocsátást és békét kérve az Úrtól.
A pápa ezután felolvasott egy imát, amelyet Domenico Battaglia nápolyi érsek írt.
“Urunk Jézus Krisztus, Isten Fia, irgalmazz nekünk, bűnösöknek. Urunk Jézus, aki a kijevi bombák alatt születtél, könyörülj rajtunk. Urunk Jézus, aki édesanyád karjaiban haltál meg egy harkivi bunkerben, könyörülj rajtunk” – imádkozott a pápa.
A különböző országokból érkező zarándokokhoz intézett üzeneteiben a pápa arra kérte az embereket, hogy imádkozzanak az ukrajnai békéért.
“Ezen a héten Szent Józsefet, az egyetemes Egyház védőszentjét ünnepeljük. Bárcsak ő is közbenjárna ebben a neki szentelt márciusi hónapban a békéért, amelyre a világnak annyira szüksége van” – hangzottak Ferenc pápának a francia zarándokokhoz intézett üdvözlő szavai.
A Szent Péter-bazilikában az általános audiencia előtt a pápa röviden találkozott az észak-olaszországi Milánó katolikus iskoláiból érkező diákokkal. Ezen a találkozón azt kérte a fiataloktól, hogy imádkozzanak szenvedő ukrán társaikért.
Azt mondta: “Arra kérlek titeket, hogy gondoljatok, gondoljunk arra a sok gyermekre, fiúra és lányra, akik most ott vannak a háborúban, akik ma Ukrajnában szenvednek. Olyanok, mint ti, 6, 7, 14 évesek. Tielőttetek ott a jövő, ott a biztonság, hogy egy békés társadalomban nőhettek fel. Ezeknek a kicsiknek viszont, még a legkisebbeknek is, menekülniük kell a bombák elől. Annyira szenvednek a szörnyű hidegtől, ami ott van!”
“Gondoljunk mindannyian ezekre a gyerekekre, fiúkra és lányokra, akik ma ott tőlünk 3000 kilométerre szenvednek. Imádkozzunk az Úrhoz, én imádkozni fogok, ti pedig imádkozzatok velem szívvel és lélekkel.”
A pápa ezután imádkozott “minden gyermekért, akik a bombák alatt élnek, akik látják ezt a rettenetes háborút, akiknek nincs ennivalójuk, menekülniük kell, el kell hagyniuk otthonukat, mindenüket. Uram Jézus, tekints ezekre a gyermekekre, ezek a gyermekek a felnőttek önteltségének, a mi gőgünknek az áldozatai. Uram Jézus, áldd meg ezeket a gyermekeket és védd meg őket. Együtt imádkozzunk Szűz Máriához, hogy oltalmazza őket”.
Noé és az özönvíz
Az általános audiencián Ferenc pápa a Teremtés könyvének hatodik fejezetéről, a Noé korában a világot sújtó özönvízről elmélkedett.
“A bibliai elbeszélés – annak a kornak a szimbolikus nyelvezetén, amelyben íródott – megdöbbentő dolgot mond nekünk. Istent annyira elkeserítette az emberek általánosan elterjedt gonoszsága, amely természetes életmóddá vált, hogy úgy gondolta, hibát követett el, amikor megteremtette őket, és úgy döntött, hogy megsemmisíti őket. Radikális megoldás” – mondta a pápa.
“Paradox módon még egy kegyelmi fordulat is lehet. Nincsenek többé emberek, nincs többé történelem, nincs ítélkezés, nincs ítélet. És a romlottságra, erőszakra, igazságtalanságra predesztinált leendő áldozatok örökre megmenekülnének.”
Ferenc pápa szerint a modern korban is előfordulhat, hogy az embereken “elhatalmasodik a gonosszal szembeni tehetetlenség érzése, vagy a “végzetet jósoló próféták” demoralizálják őket, és emiatt úgy érzik, “jobb lett volna, ha meg sem születtek volna”.
“Vajon hitelt kell adnunk néhány olyan friss elméletnek, amelyek az emberi fajt károsnak ítélik bolygónk életének evolúciójában? Vajon minden negatív? Nem” – mondta Ferenc pápa.
A pápa kiemelte, hogy az özönvízről szóló bibliai elbeszélésben Isten egy idős emberre, Noéra bízta a földi élet megmentésének feladatát. Noé a jellemesség példája különösen az idősek számára – mondta.
“Noé nem prédikál, nem siránkozik, nem vádaskodik, hanem gondoskodik a veszélyben lévő generáció jövőjéről… Megépíti az elfogadás bárkáját, és beengedi az embereket és az állatokat” – mondta Ferenc pápa.
“Az élet minden formájáról való gondoskodással Noé Isten parancsának engedelmeskedik, Megismétli a teremtés gyengéd és nagylelkű gesztusát, amely tulajdonképpen maga az Isten parancsát inspiráló gondolat: új áldás, új teremtés.”
Romlottság
A pápa általános audiencián elhangzott gondolatainak nagy része a romlottság témájával foglalkozott.
Ferenc pápa Lukács Evangéliumából (17, 26-27) idézett: “Jézus a végidőkről szólva azt mondta: ’És mint Noé korában történt, úgy lesz az Emberfiának idejében is. Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek egészen addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába. Akkor jött a vízözön, és mind elpusztította őket’.”
A pápa megjegyezte, hogy “az evés és ivás, a házasodás nagyon is normális dolgok, és nem tűnnek a romlottság példáinak”.
“Valójában Jézus arra mutat rá, hogy ha az emberek csak az élet élvezetére korlátozódnak, elveszítik még a romlottság észlelését is, ez pedig felpuhítja méltóságukat és megmérgezi érzékelésüket…”. És még a romlottságot is olyan gondtalanul élik meg, mintha az az emberi jólét normális része lenne” – mondta.
“Az élet javait úgy fogyasztják és élvezik, hogy közben nem törődnek az élet szellemi minőségével, a közös otthon életterével. Nem törődnek a megaláztatással és a csüggedéssel, amelytől sokan szenvednek, sem a közösséget mérgező gonoszsággal. Amíg a normális életet “jólét” töltheti ki, addig nem akarunk arra gondolni, hogy miért hiányzik belőle az igazságosság és a szeretet” – mondta a pápa.
Ferenc pápa hozzátette, hogy amikor az emberek csak magukra gondolnak, az “kitárt kaput jelent a romlottságnak”. Hozzátette, hogy az “istentelen könnyelműség” meggyengíti és “eltompítja lelkiismeretünket”.
Noé példájával élve a pápa azt javasolta, hogy az idősebb nemzedékek felelőssége legyen, hogy segítsenek a fiataloknak elkerülni a romlottságot.
Ez volt a pápa harmadik elmélkedése abban a február 23-án kezdődött katekézis sorozatban, amelynek középpontjában az állt, hogy Isten Igéjében keressen ihletet az öregkor értelméről és értékéről való elmélkedéshez.
“Mi pedig, egy bizonyos kort elért nők és férfiak – nem mondom azt, hogy öregek, mert egyesek megsértődnek – ne felejtsük el, hogy bölcsek lehetünk és azt mondhatjuk másoknak: “Nézzétek, a romlottságnak ez az útja nem vezet sehová.”. Olyanoknak kell lennünk, mint a jó bor, amely végül, amikor már sokáig érett, jó üzenetet hordoz, nem pedig rosszat” – mondta Ferenc pápa.
“Ma felhívással fordulok mindenkihez, aki elért már egy bizonyos kort, nem öregekről beszélek… Felelősek vagytok azért, hogy elítéljétek az emberi romlottságot, amelyben élünk, és amelyben ezt a teljesen relatív életmódot, ezt a relativizmust követik, mintha minden megengedett lenne… … Kérjük az Úrtól a bölcsesség kegyelmét.”
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aciafrique.org
