bérmálás

„De hát vannak neki barátai…!” – egy francia érsek esete a bérmálkozóval

Az alábbiakban David Macaire érsek 2018. március 24-én mondott homíliájának rövidített fordítását közöljük. Elgondolkodtató és megszívlelendő tanítás.

Nemrégiben, amikor bérmálkozásra készülő fiatalokat fogadtam, a hívőket összekötő testvéri szeretetről kérdezgettem őket. Egy fiatal lányhoz fordultam, a csoport egyik fiútagja, Jérome kapcsán, aki kicsit messzebb ült, és csak úgy véletlenszerűen választottam ki pont őt: „Matild! Ha Jérome-nak valami baja van az iskolában, gondolod, hogy segítened kell neki?” Mire ő spontánul így válaszolt: „De hát vannak neki barátai!”

Ennek a fiatal lánynak a válaszában megbújik egy szomorú valóság, ami megfájdítja lelkiatyai szívemet, és igazi pofon a közösségünknek. Hét éven át vettek részt keresztény hitoktatásban ugyanabban a csoportban, és a hetedik év vége felé, közvetlenül a bérmálkozásuk előtt, sem Matild, sem Jérome, sem a többiek (sokan mások), nem tapasztalták meg a krisztusi szolidáris testvériséget. Pár perccel korábban, mint már máskor is, a fiatalok nem tudták, hol keressék a Teremtés könyvét. Ez nem éppen fényes dolog, de hát megmondtam nekik, hogy „itt nincsenek iskolában”, tehát nem róhatom fel nekik, hogy nem tudnak válaszolni egy kérdésre. Az a lényeg, mondtam magamban, hogy igazán testvérekké lesznek Jézusban. És tessék, erre itt jön Matild, a maga „De hát vannak neki barátjai”-val! Hát erre aztán elhallgattam, ezzel befogta a számat!

A számat befogta ugyan, de a szememet kinyitotta. Egyszeriben megláttam, milyen nagy veszély fenyegeti a közösségünket. Matild számára Jérome egy tanuló volt, aki az ő hittanos csoportjába jár, nem pedig egy testvére Krisztusban, aki ugyanott tanul, mint ő. Nem volt a barátja. Matild nem értette meg, hogy Jérome az ő felebarátja, és az őket körül vevők közül senki sem jelenthette volna ki, hogy „lássátok, milyen szeretettel vannak egymás iránt”. Ha nagyobbak lesznek, majd ők maguk is látni fogják, hogy az Egyház kebelében eltöltött évek sem tapasztaltatták meg velük konkrétan a testvéri szeretetet. Pedig a szeretet létezik a mi Egyházunkban, és hatalmas erő, de nem mindig érzékelhető a személyes szinten.

Jézus azt mondja: „Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (János 13, 35). Ez a mondat sokak esetében úgy hangzik, mint egy ítélet! Sokan vannak olyanok, akik Matildhoz hasonlóan gondolkodnak, és a világi kapcsolatokat a Szentlélekben fogant kapcsolat elé helyezik. Merről kell nézni: vajon a szomszédom jár-e misére, vagy pedig van egy testvérem Krisztusban, aki éppen mellettem lakik? A misén vasárnaponként vajon a taxisofőr olvassa fel az olvasmányt, vagy pedig az igét közvetítő testvéremnek a megélhetése a taxizás? Tudom-e, mi ezeknek az embereknek a keresztneve? És ők tudják az enyémet? Szolidáris vagyok-e, felelősséget érzek-e ezen fivérem, nővérem iránt, ha holnap kórházba kerül vagy segítségre szorul? Felebarátom?

Testvéreim, ez a kérdés súlyos és lényeges. A testvéri szeretet a modern kor emberének elsődleges szükséglete. A Sátán tudja, hogy közülünk senki sem tér meg, és senki sem marad hű az Evangéliumhoz, ha nem érzi mindenek előtt egy testvéri közösségi feléje irányuló konkrét szeretetét. Jézus maga figyelmeztet bennünket, hogy még a Sátán birodalmában is van bizonyos szolidaritás. A mai világ és az új technológiák mindenféle virtuális közösségek illúzióját keltik, amelyek izolálják és sebezhetővé teszik a híveket. A hívek így aztán hamis szekták és mozgalmak hálójába kerülnek, meg lesznek fosztva az üdvözülés örömétől. Ugyanakkor a vasárnapi nagyszabású összejöveteleink és keresztény nevelésünk nem mindig teszik megtapasztalhatóvá mindenki számára a Krisztus által óhajtott testvéri szeretetet. Szám kérdése, mennyiség kérdése a dolog. A kisközösségi keresztény élet tehát rendkívül lényeges. Akkor Matild majd ezt mondja Jérome-ról: „De hiszen ő a testvérem!”

Ezt a homília részletet Solymosi Judit önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük