A vakáció közeledtével sok szülő vágyik arra, hogy kellemesen töltse idejét a családjával. De hogyan reagáljunk arra, ha a tinédzser nem hajlandó részt venni a családi tevékenységekben? A megfelelő kulcs a beszélgetésben és a figyelemben rejlik.
A szülő frusztráltnak érezheti magát, amikor egyre nehezebbé válik serdülő gyermekével eltölteni az időt. Gyakran, úgy tűnik, hogy jobban szereti barátai társaságát, és minden családi kezdeményezést visszautasít. De még nincs minden veszve! Tanuljunk meg beszélgetni velük, hogy megértsük szükségleteiket, igényeiket, elvárásaikat és vágyaikat.
Természetes, hogy a kamaszok arra törekszenek, hogy szabadabbak, függetlenebbek legyenek. Egész gyermekkoruk során a szüleik tervezték meg a család napirendjét. Tinédzserként ők akarnak kezdeményezni, és azt akarják, hogy ők is beleszólhassanak abba, hogyan töltsék el szabadidejüket. Feszültség merülhet fel, amikor a szülők úgy szerveznek programokat vagy családi tevékenységeket, hogy nem veszik figyelembe kívánságaikat. A szülők hajlamosak terveket készíteni úgy, hogy azt feltételezik, hogy gyermekeik részt akarnak venni rajta. És ha nemmel válaszolnak, a szülőknek fáj az elutasítás. De a nemleges válasz nem azt jelenti, hogy utálják annak gondolatát, hogy a családjukkal töltsenek időt, egyszerűen csupán azt, hogy már betervezték a barátaikkal való programokat vagy pedig nem látják ennek vagy annak a látogatásnak az értelmét.
Ha a szülők anélkül terveznek, hogy a tinédzsereket megkérdezték volna, az azt a benyomást keltheti bennük, mintha gyermekként kezelnék őket, holott olyan fejlődési szakaszban vannak, amelyben már felnőttnek érzik magukat. Jó felismerni, hogy már megvan a saját döntéshozói képességük, a függetlenségük és az identitásuk. Beszélgessünk velük arról, hogy mit tervezünk, és közösen válasszunk olyan szabadidős tevékenységet, amely érdekli őket.
A barátok helye
A serdülőkor az az időszak, amikor a családi körön kívül erős baráti kapcsolatok is szövődnek. És ez nagyszerű dolog! Nem arról van szó, hogy a kamasz elutasítja családját vagy a szüleit, hanem arról, hogy új kapcsolatokat alakít ki és építi az életét. A barátság ebben a korban lehetőséget nyújt a kapcsolatok és a szociális készségek fejlesztésére olyan környezetben, ahol saját identitásukat formálhatják. Az, hogy barátok, baráti társaság veszi őket körül, csodálatos dolog: segíti a serdülőket a felnőttkorba való átmenetbe. Barátaik érzelmi és szociális támaszt nyújtanak számukra, és mércékkel látják el őket, amelyek alapján megítélhetik saját viselkedésüket és tapasztalataikat.
A barátokkal való szórakozás és kapcsolattartás természetesen gyakoribb serdülőkorban. A baráti társaság ahhoz járul hozzá, hogy kielégítse a társaságra, a szórakozásra, az érzelmi támogatásra, a megértésre és az intimitásra vonatkozó igényeket. Természetesen mindezt a családon keresztül szerzi meg, de elengedhetetlen, hogy a barátaitól is megkapja.
A tevékenységek megválasztása
Egy másik ok, ami miatt a serdülők olykor vonakodnak részt venni a családi programokon: az a saját érdekük figyelembevétele. Ha túl nagy nyomást gyakorol egy szülő, az soha nem válik minőségi idővé. Mindazonáltal a szülő sem hajolhat meg gyermeke minden óhaja előtt! De ha azt akarja, hogy gyermeke pozitívan reagáljon ajánlásaira, fontos, hogy olyan tevékenységeket javasoljon, amelyek felkeltik az érdeklődését.
Miért ne gondolhatna el vele együtt olyan programokat, tevékenységeket, amelyek mindenkinek tetszenek majd? Gyermeke segítségével, egy jó beszélgetéssel és megfelelő kommunikációval lehetőség nyílik olyan kezdeményezést javasolni, amely érdekli őt, vagy megtalálják annak a módját, hogyan tegyenek egy programot vonzóbbá. Minél inkább érzi azt egy tinédzser, hogy meghallgatják és figyelembe veszik, annál inkább akar majd részt venni, bekapcsolódni. Figyeljünk arra, hogyan beszélünk hozzá, és arra is ügyeljünk, hogy ő hogyan lát minket felnőttként, azért, hogy erős és gazdagító pillanatokat tölthessünk együtt, mielőtt elhagyja a családi fészket.
Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia
Josefayerbrider
2024. július 10. at 22:10
INRI,
nekem meg nejemnek ebben (is) nagy szerencsénk volt. mivel az elsö 6 gyrekünk egymásután született, nekik megvolt már a “társaság”-uk. Az utóbbi 4 is egymásután így nekik is …
Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk…