Ferenc pápa és az életkor növekvő terhe

Ferenc pápa, aki december 17-én tölti be 88. életévét, a modern történelem második legidősebb pápája XIII. Leó pápa után, aki 93 éves korában, 1903-ban halt meg. XVI. Benedek pápa 85 éves korában mondott le, és még csaknem tíz évet élt emeritus pápaként. Szent II. János Pál pedig majdnem 85 éves volt, amikor 2005-ben meghalt.

A világ már kezdi megszokni, hogy vezetői idősebbek, mind az egyházon belül, mind azon kívül. A megválasztott amerikai elnök, Donald Trump majdnem 83 éves lesz, amikor 2029-ben lejár a hivatali ideje, és ezzel ő lesz majd az Egyesült Államok történetének legidősebb elnöke. Egyre általánosabbá válik, hogy nyolcvanévesek, sőt még kilencvenesek is folytatják munkájukat különböző területeken.

A hosszabb élettartam azonban magában hordozza a szellemi elgyengülés lehetőségét. Joe Biden elnök júliusban visszalépett újraválasztási kampányától, miután nyilvánvalóvá vált, hogy életkori hanyatlása miatt a győzelme lehetetlennek látszik. Szent II. János Pál élete utolsó éveiben Parkinson-kórral küzdött. És amikor 2013-ban Benedek pápa lemondott (ő volt közel hat évszázad óta az első pápa, aki ezt megtette), akkor „az életkor növekvő súlyára” hivatkozott, és azt mondta, ez túlságosan elgyengíti őt ahhoz, hogy egy 21. századi pápa feladatait ellássa.

Lemondó beszédében Benedek pápa arra utalt, hogy pápának lenni sokkal nagyobb szellemi és fizikai igénybevételt jelent „a mai világban, ahol olyan sok gyors változás történik, és amelyet a hitélet szempontjából mélyen releváns kérdések ráznak meg”. Később pedig azt mondta, hogy akkor vonult vissza, miután orvosa figyelmeztette, hogy ne repüljön Brazíliába az Ifjúsági Világtalálkozóra – ami egyébként nem is szerepel Szent Péter utódainak eredeti munkaköri leírásában.

Az idősödő vezetés kérdésével való viaskodás része az egyház erőfeszítéseinek, hogy alkalmazkodjon a modern világhoz. A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) bevezette a nyugalmazott püspökök kategóriáját, és felszólította az egyházmegyék vezetőit, hogy mondjanak le, ha már „kevésbé képesek megfelelően ellátni feladataikat életkoruk növekvő súlya vagy más komoly ok miatt”. Korábban az volt a norma, hogy a püspökök életük végéig hivatalban maradnak. Szent VI. Pál vezette be azt a gyakorlatot, hogy a püspökök 75 éves korukban beadják a lemondásukat.

Szent VI. Pál egy másik intézkedésével megvonta a bíborosok jogát arra, hogy 80. életévük betöltése után szavazhassanak a pápaválasztó konklávén. Ez a döntés akkoriban eléggé vitatott volt. „Ez a cselekedet egy több évszázados hagyományt vesz semmibe” – mondta Alfredo Ottaviani bíboros, aki a II. Vatikáni Zsinat egyik vezető konzervatív személyisége volt. „Az évszázadok során ugyanis megingathatatlanul úgy tartották, hogy igazán az előrehaladott kor biztosít az Egyháznak tapasztalatokban, bizonyosságban, óvatosságban gazdag és az egyház tanítását igazán ismerő tanácsadókat.”

A bíborosok szavazati korhatára azonban hasznos a pápák számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy a pápaválasztók körét személyes elképzeléseik szerint alakítsák.

Ha ma tartanák a konklávét, akkor az utódját megválasztó testület 79%-át immár Ferenc pápa nevezte ki. Ebben a folyamatban a földgolyó déli féltekéjéről származó első pápa a 2013-as konklávé 52%-áról 39%-ra csökkentette az egyház történelmi központjából, Európából származó bíboros elektorok arányát, és a jelölések során a konzervatívokkal szemben a teológiai és politikai progresszíveket részesítette előnyben.

Ferenc pápa kevésbé volt szigorú a pápák kötelező visszavonulási korát illetően.

„Elképzelhető ugyan, de a korhatár megállapításának gondolata nem tűnik nekem vonzónak, mert úgy gondolom, hogy a pápaságban van egy olyan elem, hogy ez a végső tekintély” – mondta egy interjúban 2015-ben. Az egyházjog szerint a pápának „legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van az egyházban, és ezt a hatalmát mindig szabadon gyakorolhatja.” (331.kán.)

Tehát akármilyen visszavonulási korhatárt is szabna meg magának, az nem lenne több, mint egy ajánlás a jövőbeli pápák számára.

Ferenc pápa többször dicsérte elődjét, amiért megnyitotta a pápai lemondás előtt az ajtót, és azt mondta, ha szükségesnek látná, ő maga is lemondana. Elmondta, hogy aláírt egy lemondólevelet, amely akkor lépne hatályba, ha cselekvőképtelenné válna. Ezt az intézkedést egyébként VI. Pál és II. János Pál is megtette, bár nem világos, hogy milyen jogi értéke lenne egy ilyen dokumentumnak.

Ferenc pápa, aki pápasága alatt két hasi műtéten is átesett, légzési problémák miatt kórházban volt, és 2022 májusa óta kerekesszéket használ, láthatóan gyengébb állapotban van, mint lemondásakor Benedek pápa volt. Az év elején azonban mégis elutasította azokat a találgatásokat, miszerint lemondását fontolgatná, és azóta is rendkívül aktív.

Szeptemberben pontifikátusa leghosszabb útjára vállalkozott: egy 11 napos maratoni utazást tett Ázsiában és Óceániában, majd októberben egy teljes hónapig tartó szinódust felügyelt a Vatikánban. A napokban, éppen születésnapja előtt ellátogatott Franciaországba, Korzika szigetére, és nemrégiben azt mondta, hogy tervei szerint 2025-ben Törökországba utazik a niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából.

„Ahhoz, hogy Szent Péter bárkáját kormányozzuk és hirdessük az evangéliumot, egyaránt szükség van a test és a lélek erejére” – mondta Benedek pápa, amikor bejelentette lemondását. Úgy tűnik, utódja eltökélten meg akarja mutatni, hogy még mindkettővel rendelkezik.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: National Catholic Register